Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-08 / Rendkívüli kiadás
SZATMÄRMEGYEI KÖZLÖNY zelben levő néhány csendőr fentartotta ugyan, de már útban van az egész próbálkozás — végleges megsemmisítéséhez szükséges katonai csapatok. Az összes többi szorosoknál Magyarország határain túl győzelmesen nyomulnak csapataink előre. M. E. S. Hivatalos jelsntás a ialiciai Hl. Egy orosz haderő elfogása. Budapest, okt. 7. Úgy látszik, hogy a német és osztrák-magyar haderőknek Oroszlengyelországban való váratlan előnyomulása teljesen meglepte az oroszokat, nagy erőket toltak ugyan Galíciából észak felé, ezeket azonban a szövetségesek akkor, a midőn a Visztulán Opanow irányában az átkelést megkísérelték, a folyón át visszavetették. Csapataink a Sandómirz melletti orosz haderőt elfogták. Galiciában tervszerűen előuyomulnak Tarnobr- zegnél egy orosz gyalog-. hadosztályt .visszavetettünk. Hofer vezérőrnagy, a vezérkari főnök helyettese. M. E. S. Péter szerb király Görögországba menekül. Bécs, okt. 7. Görög lapok jelentései szerint a szerbek eddigi vereségei mélyen deprimáló hatást gyakoroltak Péter királyra, aki állandó aggodalommal lesi a jövő eseményeit. Aggodalma annál nagyobb, mert hiszen csak legutóbb kíséreltek meg merényletet ellene, amelyet csak az utolsó pillanatban tudtak megakadályozni. A király akkor, a múlt hő 25-én, Prizrenbe menekült és most állítólag a szerb kormánv és Görögország között tárgyalások folynak abban az irányban, hogy Péter király, tekintettel beteges állapotára, Görögország egyik községébe, vagy valamelyik görög szigetre költöz- liessék hosszabb tartózkodásra. éh idegek a háborúban. Egy nagy straté'ga azt mondta, hogy az a sereg a legjobb, amelynek a legerősebb idegei vannak. Ha nem igy áll is a dolog, ennek a mondásnak a mai ideges korszakban nagy jelentősége van. Az idegeknek a háborúban való szerepéről a francia hadsereg legfőbb orvosa Dr. H. Nimier, az egészségügyi szolgálat főparancsnoka a „Revue Scientific1* hasábjain igen érdekes cikket irt. ,,A mai korban — Írja — midőn az idegrendszerek mindenféle mérgektől megrendítve, betegesen és kiszámíthatatlanul reagálnak a külső behatásokra, természetes, hogy a háború lelki hatásai nagy fontossággal bírnak. Ennélfogva az a mi leiadatunk, hogy ezeket a hatásokat, amennyiben károsak, leküzdjük. Különösen nagy hatásuk van az idegekre a lövegeknek és a katonákat leginkább a látás és hallás benyomásai izgatják fel. Az ellenséget a csatatéren igen ritkán lehet látni, kivéve a bayo- nettharcokat; a golyók kicsinyek és halk füttyhanggal száguldanak át a levegőn; a gránátokat csak egy kis íiistfeileg árulja el és általában a látott dolgok hatása az idegekre sokkal kisebb, mint az a pokoli lárma, amivel a harc jár. A zaj a legfontosabb té nyező az idegek nyugtalanitásánál, azonban ennek is meg vaunak a jó oldalai. A harcban álló katona saját fegyverének és társai fegyverének ropogását is hallja; hallja az ellenségre irányított gránátok fütyülését és ez is bátorítja, ez is erősiti idegeit. A saját és társai kiáltásai, tisztjeinek vezényszavai, bátorításai mind ellensúlyozzák az ellenség harci fajának hatását az idegekre. Dr. Nimier felveti azt a kérdést, hogy kibírja e a mai ember a háborúnak izgalmait és hogy ez lehetetlen, annak bizonyítékául azt hozza fel, hogy a Balkán-háborúban is a törökök között igen sokszor pánik ütött ki. Szerinte a legjobb eszköz, ha a katonákat békeidőben hozzászoktatjuk a háborúhoz. „Dragomirow, orosz tábornagy — írja Nimier — tanárának, Szuvarownak példáját követve az orosz haderőt a felvonulásoknál és manővereknél igazi puska és ágyutüzben gyakorlatoztam^ tudva, hogy mit tesz a megszokás. Mai felfogásunk ugyan nem engedné meg ezt az erőszakos módszert, mégis a katonának legalább ahhoz kellene hozzászoknia, hogy gránátokat lásson és hallja, amint közelében explodálodnak. A németek igen erősen biznak léghajóik lelkesítő hatásában és azok romboló erejében. Bárhogy is áll a dolog, aki látta már a csapatok átszellemíiltségét léghajók és repülőgépek megjelenésénél, nem vitathatja el ezek kedvező hatását az idegekre.“ Híreit. — Jótékonycelü leveiezö-iapok. A Vöröskereszt Egylet betegnyugvó állomása jóté- konycélu levelezőlapokat árusított Budapesten egy hónap óta. Ez a nemes akciója a legfényesebb eredménnyel járt, ameny- nyiben a levelezőlapok árából tartja fenn a dunaparti betegnyugvó állomását, amely jelenleg is telve van sebesültekkel. Vidéken is oly nagyarányú érdeklődés mutatkozott. hogy a levelezőlap terjesztő iroda kénytelen a lapok utján az érdeklődőkkel az alábbiakat tudatni: A művészi levelezőlapok ára darabonként 20 fillér, egyesületünk hivatalos pecsétjével van ellátva és egyesületünk által lett kibocsátva. A kivitel módjánál és a levelezőlapok csekély áránál lógva szerény akciónk semmiféle megyei, vagy helyi jótékonysági szervezetet nem érint. Az egyesület felkéri a hivatalok, testületek, iskolák vezetőit, üzletek tulajdonosait és magánosokat, hogy támogassák sebesiiitjeinket azzal, hogy minél szélesebb régiókban terjesszék "levelezőlapjainkat, melynek bevétele a sebesültek javára fordittatik. A levelezőlap terjesztő iroda bárkinek küld levelezőlapot, aki eladásra eziránt az irodához fordul. A Vöröskereszt Egylet betegnyugvó állomásának levelezőlap osztálya Budapest, VIII., József-körút 34. II. ern. ö. Lapíulajdonos : RÓTM KÁROLY. Ü jság elárusítók állandó keresetet nyerhetnek a SZATMÁRMEGyEI KÖZLÖNy eladásával. ""fjpjjg. Jelentkezni lehet a Róth-nyomdában, Jókai-uica 2. sz. alatt. a háborús híreket minden újságnál nappal előbb közli 11 Nyomatott Róth könyvnyomdájában Nagykárolyban,
