Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-07 / Rendkívüli kiadás

s z Harcias török hang Görögország ellen. Konstantinápoly, okt. 6. Az Ikdam Yenizeios minisz­terelnök kijelentéseit birálja, a melyekben Törökország ellen irányuló szándékot lát. A lap kijelenti, liogy Görögország a Casus foederis bekövetkezése nélkül is ismételten megsértette Szerbia és az entente javára a semlegességet. Görögország és Macedonia jelen helyzete ma semmi esetre sem olyan, hogy megengedné Yenizelos minisz­terelnöknek a fenyegetéseket. Görögország jegyezze meg ma­gának, hogy mindennek van ha­tára és minden merészség kö­vetkezményekkel jár. Ezek a következmények talán már kö­zelednek is. A lengyei légió a harctéren. Becs, okt. 6. Egy kőnyomatos jelenti Kra- kóból: A lengyel légió tegnap előtt vonult nagy ünnepélyes­ségek között parancsnokságával együtt a harctérre. A légió eddig három teljes gyalogezredből, két lovasezredből, árkász és egész­ségügyi csapatokból áll. A leg­közelebbi jövőben tüzérség, gép- legyverasztagok és egy negye­dik gyalogezred megy a harc­térre. Büntetik az álhirek terjesztőit. A budapesti tudósitó jelenti: Hadse­regünk északon és délen győzelmes csa­tákban szerez becsületet fegyvereinknek. Minden okunk megvan arra, hogy a leg­jobb reménységgel nézünk a döntő küz­delmek elé. Ennek dacára akadnak itthon olyanok, akik tájékozatlanságból, vagy TMAR ME GYEI KÖZLÖNY éppen nagyképűségből vészhireket terjesz­tenek és terjesztetnek. Ezek a hírek száj- ról-szájra kibővülnek, fantáziájuk nincs és azokat a higgadtan gondolkodók le­tudják szállítani az értékükre, de vannak olyan hiszékeny emberek is, akik hitelt adnak a rémhíreknek. Ezek körében nyug­talanságot keltenek a kósza híresztelések. Azért a mai súlyos napokban a hazafias kötelesség azt parancsolja, hogy az állam minden polgára a fegyvereinkbe vetett teljesen jogos bizalommal, lelkesedéssel várja a fejleményeket. A köznyugalom fentartása megköve­teli, hogy a legnagyobb eréllyel járjanak el az álhiresztelőkkel és terjesztőivel szem­ben. Evégből Sándor János belügyminisz­ter 9271 —1914. ein. szám alatt kiadott rendeletével azt, aki álhireket kohol, vagy terjeszt, a rendőri büntető bíróság 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fogja büntetni. Ez a mai viszonyok között igazán szükséges és üdvös rendelet a követke­zőképpen hangzik: „Mind sűrűbben érkezik a panasz a hadviseléssel kapcsolatos oly riasztó hirek koholásai és terjesztése miatt, ame­lyek alkalmasok arra, hogy a nagykö­zönség körében nyugtalanságot és ok­nélküli aggodalmakat támassznak, min­den komoly ember elismerni kénytelen, hogy ily álhirek és terjesztése a köz­rendet és a köznyugalmat, amelynek fenntartása és előmozdítása éppen a legsúlyosabb időkben kétszeres köteles­ségünk, nagymértékben veszélyeztet. Ez okból ily álhirek koholását és terjeszté­sét szigorúan megtiltom és a tilalom megszegését az 1879. évi XL. t e. 1. §-a alapján kihágásnak nyilvánítom. Ennéllogva azt, aki a hadviseléssel kapcsolásban először vészhirt kohol, vagy valótlan vészhirt terjeszt, vagy másodszor valakinek megsebesülését vagy halálát, vagy az ellenség fogsá­gába jutását állítja, vagy hireszteli anél­kül, hogy az adat valódiságáról hivata­los közlésre, vagy kétséget kizárt más módon meggyőződött volna, vagy har madszor egyeb oly hirt kohol, vagy olyan álhirt terjeszt, amely alkalmas arra, hogy a lakosság körében félelmet és ijedelmet keltsen, kihágás miatt 15 napig terjedhető elzárással és 200 ko­ronáig terjedhető pénzbüntetés-el kell büntetni. A kihágás miatt az eljárás a közi­gazgatási hatoság, mint rendőri büntető bíróság, a székesfővárosi államrendőrség működésének területén a budapesti m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik. Budapest, 1914. október 1. Sándor János sk. Prémet a katonáknak. Felkérettünk a következő sorok köz lésére : Vitéz katonáinknak, főként az észa­kon harcolóknak az eddigin kívül csak­hamar egy uj ellenséggel, az északi hideg­gel kell szembeszál/aniok. E küzdelem szintoly erős lesz, mint az élő ellenséggel való harc, de ebben az itthon maradottak is részt vehetnek segit- ségükkcl. Éppen ezért az áldozatkészségnek már is annyi jelét tanúsító magyar társa­dalomhoz fordulunk, hogy bár a hadsereg jól el van látva, de mivel az éltető me­legből sohasem lehet elég, ezennel félreér­jük a közönséget, hogy a mi nélkülöz­hető uj vagy ócska prémes holmija van, azt katonáink számára küldje be a had- segélyző hivatalhoz (Budapest, IV. Váci­utca 38.), e küldeményeket, c mmagokat a pOí-.ta teljesen díjtalanul szállít. Bundát, karmantyút, bekecset, sipkát, keztyüt, prém gallért stb., a hadsegélyző hivatal mindent szívesen fogad és a szük­séghez képest felhasznál, átdolgoztat. Ez a jó szivekből jövő jó meleg ajándék lesz vitézeinknek a legkedvesebb. Az országos hadsegély zo-bizottság ruházati albizottsága nevében : Pékár Gyula. Hírek:« — Károlyi Mihály eljegyzése. Az. ellenzéki pártok vezére, gróf Károlyi Mihály elje­gyezte néhai gróf Andrássy Tivadar és Zichy Eleonora grófnő, jelenleg gróf And­rássy Gyuláné gyámleányát, Katinkát. A pártvezért eljegyzése alkalmából számosán keresték tel szívélyes üdvözletükkel. — A ragadozó madarak kimeleie. Tapasz­talt gazda hírében álló olvasónktól értesü­lünk, hogy a ragadozó madarakat most a leghasznosabb állataink közzé sorolhatjuk, s mint ilyeneket a legmesszebbmenő kí­méletben kell részesítenünk. Ölyük, csókák, varjak és a hollók most naponta meg­számlálhatatlan mennyiségű egeret pusz­títanak el, s valósággal irtják ezeket a gazdaközönségre annyira veszedelmes ál­latokat. ügy tudjuk, hogy a vadásztársa­ság vadőrökkel irtana a ragadozó, illetve húsevő madarakat, mert a nyuifiók pusz­tításával kárt okoznak a vadállományban. Már most az a kérdés, hogy nagy általá­nosságban most melyik legyen hat a hasz­nosabb eljárás ? Lapíulajdonoa : RÓTH KÁROLY. Ú jság elárusítók állandó keresetet nyerhetnek a SZftTMÄRMEGyEl KÖZLŐN^ eladásával. Jelen kezni lehet a Róth-nyomdában, Jákai-utca 2. sz. alatt. Nyomatott Róth könyvnyomdájában Nagykárolyban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom