Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-08-02 / 31. szám

21. szám

WapjykároJy, 1914. aucuszfuá 2.

SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY

===== POLITIKAI LAP =

...

SZ

ERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL :

Hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : oooo NAGYKÁROLYBAN, Széchenyi-utca 4. szám oooo Telefon 59. szám

FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. ANTAL ISTVÁN FÖMUNKATÁRS: ZOLTÁN BENŐ

MR"....

oo

oo MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ooco

ELÖ.-IZETÉSI ÁRAK:

Egy évre helyben házhoz hordva 5 K, vidékié postán küldve 3 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. o „Nyilttér“ sora 60 fillér.

Háború.

A mostani nemzedék nem ismeri a háború borzalmait. 1866. ót;:, tehát csaknem félszázad óta a monarchia nem viselt külföldi hatalommal háborút. Ez alatt a hosszú idő alatt gazdaságilag óriási mértékben megerősödtünk. Igaz ugyan, hogy a politikai krízisek és a korszakon- kint megismétlődő depressziók itt-ott zavarólag hatottak fejlődésünkre, mégis lehet állítani, hogy nemcsak hadi, de pénzügyi és gazdasági tekintetben is teljesen felkészülve indulunk harcba nemzed létérdekeink megvédésére.

Nagy megnyugvást szül országszerte az a körülmény, hogy az illetékes tényezők, a kormány és a nagybankok feladatuk magaslatán állanak és minden szükséges intézkedést megtettek arra nézve, hogy a közgazdasági élet nagyobb meg- lázkódtatásoktól megkiméltessék. Jegybankunk jelentékeny érckészlete garancia arra, hogy pénzrendszerünkben a háború tartama aiait devalváció nem fog beáltarri. Már eddig is kitűnt, hogy vezető pénzintézeteink teljesen mobilok és minden összeget akadálytalanul kifizetnek. A tőzsde

magatartása is biztató és érdekes megjegyezni, hogy a mozgósítás hírére Párisban, Londonban és Berlinben nagyobb áríolyam- ! ess következeit be, mint a b.csi és bu- dape ti tőzsdéken. Hangsúlyozzuk, hogy j a budapesti piacon nincsenek non-valeurök,

| exo’ikus értékek, melyekkel például a pá ! risi és londoni piac olyannyira el van ! árasztva és amelyek ott válságom időkben j valóságos katasztrófát idézne < elő.

Ezt a háborút gazdasági fejlődésünk j biztosítása érdekében vívjuk meg. Ennél- j fogva közgazdaságunknak meg kell hozni I azokat az áldozatokat, melyeket egy há- I ború megkövetel. Azt a bizonytalanságot, amely Szerbia folytonos provokáiása következtében évek óta gazdásági éietünkre- nehezedett, meg kell szüntetni. Ez a hosszú bizonytalanság eddig is milliár- dokra menő károkat okozott a monarchia közgazdaságának. Ennél az állapotnál jobb a háború, mely rövid idő múlva legalább tisztázni fogja a helyzetet. Kishitűség és kétségbeesés most nincs helyén. Bizzunk hadi és gazdasági felkészültségünkben és es harcoljunk azzal a tudattal, hogy — mini a kormány. kiáJlvár.ya mondja. — egy szebb, jobb, boldogabb jövő alapját j vethessük meg.

I Egyedül i leszámold in.

A monarchia nyugodtan, igazsága é;

! ereje tudatában megy előre a megkezdett ! utón, melyen hu szövetségesei energikus | biztatása és az egész kulturvilág megértő j együttérzése kisérik, A hadüzenet kedden I délután megtörtént, megjelent u király ma- I nitesztációja népeihez é- most már egyetlen feladat előtt állunk, hogy fegyvereink elvégezzék a leszámolást Szerbiával. Nincs egyetlen ember az egész monarchiában, aki ne bízna a hadsereg erejeben, aki ne érezne és ne tudná, hogy a haderő ezúttal is méiió lesz a múltak d;cső emlékeihez. Becs számara rno t, mikor a déli határon a fegyverek diktálnak, egyetlen feladat mar id, az európai béke megóvása. A külügyi kormány a leghat-mozottabb n í visszau,asit minden olyan szándéko', me y beavatkozást tervez Ausztria Magyarország és Szerbia konfliktusába. Ezért nem fogadtuk el az angol • meghívást a londoni j konferenciára, mert tisztában vagyunk az ilyen tanácskozások értékével és eredményevei. Es ezért nem intette le a külügyi kormány hü szövetségesünk, Olaszország tervezett intervencióját is. A szerb király a rokoni kötelekre való hivatkozással forEgy falat kenyér.

Irta : Awetis Aharonean.

Hideg, fagyos léli nap volt. Ha az ember lélegzett, lehellete a levegőben megfagyott. Fehér volt a föld, fehérek a falak, a háztetők, fehérek voltak a fák az utcán és a kert kbeu — egyforma fehér hótakaró födött mindent. Az éj fagyos volt és a megfagyott hó kellemetlenül ropogott a fázósan sietők lábai alatt. A napsugár nem hatolt át az eget elboritó felhőkön. Az erős hidegtől megfagyott lehelet apró karikákban szállt a levegőben. Még a hollók és a szemtelen verebek sem szálldos- tak szokás szerinti lármával, csiripeléssel és károgással házról házra, hogy eledelt gyűjtsenek. Itt-ott ültek egy-cgy falon vagy egy faágon csöndesen, elhagyottan, egymáshoz szorulva — a nagy hideg összetartotta őket. Minden zugból, minden barlangból, ahol egy kis élet volt, füst szállt föl. Az emberek küzdöttek a hideg ellen, igyekeztek fölmelegedni, ahogy tudtak. Bár már* reggel volt, N. város utcái még üresek és elhagyatottak voltak. Ki lett volna olyan esztelen, hogy ilyen kegyetlen hidegben kilépne a házhói ? Csak néha- néha jelentek meg az ut egyik-másik sarkán bundába, kendőbe, prémbe burkolt, zuzmorá- val födött árnyak, kiknek szeme és szája is be volt takarva. Valami halaszthatatlan szükség kényszerítheti« őket arra, hogy kellemes,

I

I

I

I

összes tavaszi kelms- ujdonságokbóIgyönyö ni

alasztekkai szolgái §S8T

fütött szobáikat elhagyják. És ezek sem jártak rendes lépésekkel, hanem futottak, szinte lé- legzetszakadva.

Ebben a korai órában az ut végén két kis gyerek jelent meg. Az egyik hét, a másik tiz éves. Karjaik soványak voltak, mintha a sírból kilépett halottakéi lettek volna. Mindketten fedetlen fővel lépegettek, hajuk zilált volt és zúzmarával voltak borítva. Bzemöldö- j küket és szempilláikat is ellepte a dér, ami a j gyermekeknek szokatlan és szánalmas arc- | kifejezést kölcsönzött. Meztelen testüket alig fedte egy-két lógó rongy és nein lehetett meg- I mondani, hogy mit helyettesített egy-egy j rongy, melyik az ing, melyik a kabát.

Nem voltak abból a városból valók, hanem messziről vándoroltak ide, egy szerencsétlen véres országból, atya, anya nélkül, védtelenül, árván. Viharvert hazájukról, amely tűz és kard martaléka lett, semmit sem tudtak az apróságok, vagy ha tudtak, akkor sem beszéltek róla. Csak annyit mondtak, hogy abban I az országban kínozzák őket és verik az emberek. Atyánkat és anyánkat egymásután, verték agyon a szörnyetegek és mi ketten elszöktünk és mint kiüldözöttek jöttünk ide.

Szegénykék éjszaka egy jószivii „ember istállójában aludtak. Ott sok állat állott és meleg volt. Először a tehenek jászolába húzódtak, de azok megijedtek a szokatlan lát- j ványtól és fújtak és a kis árvák félénken

menekültek egy apró borjú jászolába. A kis borjú ép olyan sovány, ép olyan szó noru, épen olyan elhagyatott volt, mint a két kis árva. A szegény allat anyja nemrég múlt ki. nem volt itt más tehén, amelyik szoptathatt i volna, ezért szénával táplálták, de nem tudta még megemészteni Nem volt hozzászokva a szálakat egyenként szedte (öl, rágcsált és újra kiejtette a szájából. Mindig éhes volt, mindig szomor- kodott, mindig lehorgasztotta a fejét és naprói- napra fogyott.

A szerencsétlennek mindig vigasz egy másik szerencsétlen. Az árva borjú barátságosan fogadta a kis árvákat, megbarátkoztak és megszerették egymást. És ha a két apró gyermek egymást szorosan átölelve aludt a jászolban, a szelíd állat kis fejét rátette a jászol peremére és alvás közben meleg iehelle tét a gyermekek arcába fújta. A gyermekek nrelegégedettek voltak, csak a kisebbik ugrott föl igen gyakran éjjelenként, kiabált, nyöszörgőit, sirt és töredezés közben panaszkodott bátyjának, hogy érte jönnek, elviszik, agyonütik őt . . . Az istálló sötétjében félt a démonoktól és ro sz szellemektől. Ilyenkor bátyja átölelte és megnyugtatta és ismét elaludtak.

Az istállóban nauyon jó dolguk volt, mert meleg volt. Korán keltek föl és a szivis vendéglátás fejében először megtisztították és lemosták a kis borjúi, megsimogatták, eltisz ti tolták a többi állat trágyáját is és kiszalad-