Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-19 / 29. szám
S Z A T M A R M E G v n KÖZLÖNY A kinevezéssel a tisztviselők megszűnnek az önkormányzat közegei lenni. Ennélfogva részint az ezekkel szemben való ellenőrzés, részint az önkormányzat politikai befolyásának erősítése végett, miután abból a választott tisztviselők kivonattak, más célszerűbb rendelkezéseket kell törvénybe iktatni. A választott tisztviselők elvonása fejében a vármegyei ön- kormányzat igen becses ellenértéket, sőt bizonyos hatalmi súlyt nyer az önkormányzati tevékenység kiterjesztésében. Elsősorban is a vármegyei közgyűlés mentesútetik az úgynevezett koloncmun- ,kától, mely a felebbezett ügyek elintézésével állott kapcsolatban. Eddig a vármegyei közgyűlés, mint másod vagy harmadfokon való fele'obezési bizottság, fe- lebbezési fórum járt el. A vármegyei közgyűlésnek ezt a feladatát eddig is a legerősebben kifogásolták. Esy jogvitás esetet, egy közigazgatási pert valóban nem alkalmas ilyen nagy testület, — mely különben is nélkülözi a közigazgatási szak- biróság összes kellékeit, hanem mintegy politikai testület szerepel, — közmegnyug- vással eldönteni. A közgyűlés csak mint egyszerű szavazógép működött, előre kimondott megállapodás szerint. Szerencsére még tovább .lehetett íelebbezni az ügyet a miniszterihez és a közigazgatási bírósághoz és igy snagyobb jogsérelem nem eshetett. Elleniben az ügyeket évekig el lehetett huzni .rá. vármegyei közgyűlés referenseinek szi- < vés közreműködésével. A vármegyei köz- igazgatás lassúságának egyik legfőbb előidézője éppen ez a vármegyei közgyűlési bíráskodás volt. Megtörtént, hogy főként mozgalmas időkben, mikor a vármegyei kózgyü'és tulnyomólag politikával foglalkozott, a felebbezési ügyekre nem is fordítottak figyelmet. Ez az állapot véget ér az uj reformmal, mert a felebbezések, főként a szak- bavágók, ezután részben a járási bizottság, részben a kibővített, megnagyobbított közigazgatási bizottság hatádcörébe lesznek utalva. A községi ügyek másodfokúig a járási bizottság és harmadfokulag a közigazgatási bizottság felebbezési fóruma elé tartoznak. A közigazgatási bizottság, mely eddig is főként anyagi javakat, közterheket érintő ügyekben, mint felebbezési bíróság járt el, kitűnőén betöltötte hivatását. Tagjai csupa iskolázott, magas állású állami és önkormányzati tisztviselők a 12 tagú választott c-oport mellett A hivatalnok tagok az illető közigazgatási szakok vezetői, főtisztviselői állásban lévén, mint kitűnő szakemberek szólhattak a jogvitás esetekhez, minden politikai te- j kintet nélkül, saját legjobb tárgyilagos meggyőződésük szerint döntötték el a jogvitás kérdéseket. Most minden szakszerű közigazgatási íekbbezés a közgyűlés hatásköréből elvételvén, ehhez a közigazgatási bizottsághoz, mint igazi közigazgatási felebbezési szakbirósághoz lesz utalvai A vármegyei közgyűlésnek viszont ezen ügyek elvonása folytán több ideje marad, hogy közügyekkel, a vármegyét érintő közgazdasági, pénzügyi, ipari, kereskedelmi és általános politikai ügyekkel foglalkozzék. Éppen a politikai hatáskör betöltése tekintetében tágul az uj rendezés szerint a vármegyei közgyűlés hatásköre, melynek elnöke a főispán marad és a törvényhatósági bizottság összetételében! sem változik. Részben választott, részben, a legtöbb adót fizetők, a virilisták sorából lesz összeállítva a törvényhatósági bb- ! zottság, amelyen szavazati joggal bírnak a vármegye kinevezett tisztviselői is,, miként ez eddig is gyakorlatban volt. Hibáztatják némelyek, hogy meghagyták a viril izmust és a törvényhatósági bi- | zottság nagyobb számát, vagyis 200—600' tagot'.. A\ több taguság rrátonk a történelmi fejlemény következménye és-nem árt semmiféle érdeknek, ha a törvényhatósági bizottságnak. minél több1 tagja van. A viri- 1 izmus- fenntartását pedig, a; mi sajátságos kulturális' és- közgazdasági viszonyaink igazolják A nngy vagyon birtokosa kétségkívül nagyabb érdeklődéssel bír a ifco-z- ügyek és- a. politikai ügyek iránt,, amelyek közelebbről és- közvetlenül érintik. Ezenkívül kétségtelen, hogy a: nagy vagyonnal: nagyobb értelmiség és világi át ottság szokott egybekapcsolva lenni.. Ha nálunk a virilizmust egyezerre kiküszöböljük és :\z összes- törvényhatósági- bizottsági tagokat választanak, megtörténhetnék; hogy a közgyűlés túlnyomó többségét olyan dérnek alkotnák,, akikre megnyugvás nélkül nem lehetne biznl azt a nagy politikai Untaimat,, amelyet a vármegyeiitönvényfeatósági bizottság, képvisel. Mért a varmegyei törvényhatóság i mohfc még inkább függetlenítve- lesaai kormányhatalomtól. így a szabályrendelet- alkotási joga azzal bővíttetik. k.i„ hogy a szabályrendelet jogerőre - emelkedik,, ha a kormányhoz felterjesztenem onnét 60 nap alatt válasz: nem érkezik. Eddig minder» szabályrendeletet kormányhatóságjlag jóvá kellett: hagyni. Most a miniszter egyszerűen tudomásul veszi, Ha. a megírt határ- |. időben nem nyilatkozik. Ugyanígy vám a dolog, ha a vármegye- közgyűlése vagyoni : adás-vétel., elidegenítés,, szerzés, dolgában | határoz.. Ha a belügyminiszter nem nyi- | 1 átkozik a felterjesztett költségvetés* köl- í osönv építkezés ügyekben, hozott határozatokra,, azok a határidő- leteltével jpgere- jüvé lesznek. Sőt ingatlanokra vonatkozólag 50-.Ö00 korona* értékem alul,, Ingóságokra nézve lO.QoO koronái értékén alul nem is szükséges a közgyűlést határozatokat felterjeszteni;, ha azok ehfeni külö n fetebbezés benyújtva nincs. lesen nem a nyilvánosság számára Írták ezeket az írott lapokat, hanem inkább magáncélokat szolgáltak. A XVI. században a nyomtatott újságok mellett sokáig léteztek az Írott lapok is. A XVI. századbeli nyomtatott és írott ujságlapok bizonytalan, sokszor nagy időközökben jelentek meg, jobbára akkor, amikor valamely nagyobb esemény, különösen lefoglalta a közönség figyelmét. A nép alig olvasta a lapokat, illetve alig jutott a hírlapirodalom első termékeihez. A nép még nem érdeklődött a politikai események iránt, hiszen a középkori államhatalom béklyóban tartotta a népet. Csak a történelmi osztály és azok, akik a „történelmet csinálták“ jutottak az első hírlapokhoz. Elsősorban az uralkodók és udvarai, tudósok és az akkori kor reformatorjai olvasták a relációkat. A cas- seli, koppenhágai és königsbergi fejedelmi udvarokon dolgoztak a XVI. század leghíresebb újságírói, az akkori idők politikusai, theológusai és tudósai, köztük Sturm, Zwingli, Bullinger, Luther Márton, Melanchton, stb. Albert porosz herceg különösen Lutherrel és Melanchtonnal állott élénk levélbeli érintkezésben. Melanchton valóságos szerkesztőséget tartott fönn a tudós világ központjában, Wit- tenbergben és onnan továbbította és sokszorosította a hozzáérkezett tudósításokat. Innen szerezték be „értesüléseiket“ a fejedelmek, kancellárok és államférfiak. Európa minden részéből kapott Melanchton eredeti tudósításokat, azaz leveleket, amelyeket ő dolgozott és számos tanuló ideológussal lemásoltatta. Azonkívül nagyforgalmi helyeken., vásárok vagy országgyűlések színhelyein gyűltek össze nagy számban a legkülönbözőbb hirek. Itt bukkanunk első Ízben olyan emberekre, akik a hireket hivatásszerűen gyűjtik, följegy- zik — ma: szerkesztik — továbbítják. „Nova“ vagy „Neue Zeitung“-oknak nevezték ezeket a leveleket, ámeneknek külön rovatjuk volt, ahol csakis eseményeket közöltek az írók. A „szerkesztő“ neve nem volt kitüntetve a lapon, legfőlebb a megjelenés helye és ideje. Melanchton az összegyűjtött anyagot az úgynevezett „levél újságokban“ (Zeitungsbrief) adta ki. Sokszor a levelekhez külön mellékletet adott ki, amely csupa eseményt tartalmazott. Bár ezeket a leveleket csak egyes személyeknek küldték, azok időközben mégis kézről-"kézre jártak. A. levél-újságoknak nem volt semmiféle politikai vagy egyéb karaktere, csak egyszerűen leközölték a hireket, csak néha néha hangsúlyozták antikatolikus tendenciájukat. A levél újságokban nagy hasznát vették a tudósok, akik innen merítették azokat a legújabb hireket, amelyek kutatásaikhoz szükségesek voltak. Fejedelmek, kancellárok és állami hivatalok voltak a legfőbb előfizetői. Az ujságlevelek főtémái: a Ikrái események, vallási harcok, sajátságos, égj tünemé- nyék megjelenése, gyilkosságok;,, kolera stb. j voltak. Magyarország nagyon sokszor szerepel } Melanchton és. a többi német írott újságokban I Egy példa: Von Hufigarn. (Í550i okt. 5A In Hangám ist Fried; obna dass in Siebenbürgen der Münch und Peterwitz eine Unvuh angetan gen v. wegen der tatela und! ist der Münch zum König Ferdinande, gezogen; dagegen schreibt man Peterwi.tz bab Hitlf vog. den. Türken. Ha ezeknek a lapoknak nem Ls leheti nagy történelmi értéket tulajdonítani; mégis sok érdekes újságot nyújtanak az akkori időkből. Politikáról kevés szó esett, mert hiszen theológusok szerkesztették, ezeket pedig a nagypolitika vajmi keveset érdekelte. A szerkesztést nagy össze-visszaság jellemzi, a beérkezett hireket egymásutánban írták, le, sehol semmiféle rendszer, rovat vagy hasonló elren- dezkedés nincs. Az Írott lapíuűósitások at sok esetben lenyomták. Melanchton, Luther és a többi wiitenbergi theologus, nagyon sok esetben „helyezték sajtó alá“ -az akkori Írott újságokat, amelyeket igy könnyebben sikerült elterjeszteni. Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Hauffel Sámuel Bármily kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak Plisé-gouvré. Bőrkabátok, keztyük festése. Minta után való "festés ! "&Q villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegytisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utcza 1. sz. A róm. kath. templom mellett. Műhely: Petőfl-utcza 59. sz. PlUsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.
