Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-05 / 27. szám

SZATMÁRMEGYEl KÖZLÖNY meggyőzve magát, meggyőzve mindeneket: annyi diadalmat vett: vegyen diadalmat az utolsó rettenetes csapáson is! Tartsa tenn őt ebben is, mint mindenekben fenntartotta a te j benned való hit és a kötelesség ereje! . . . j Vigasztalja a te kegyelmed és népeinek sze­retető! Tartsad meg Uran az ő életét és őrizd meg őt, mert te utánad csak ő benne van a mi birodalmunk ! Éz oltalmazd meg Atyánk a mi sokat sújtott nemzetünket, hazánkat, Tekints alá fényes országodból a négy folyam és hármas bérez határaira, őrködjél felettünk az időtlen időkig!!! Vezesd e népet egyetésre, szabad­ságra és boldogságra! Lásd, Uram, ellenségeink csufolódva mondják, hogy nincs magyarok Istene. Pedig te tudod, hogy van . . . Mert te az elhagyot­tak, a testvértelennek, a fájdalmas sziviiek édes atyja vagy. S van-e testvértelenebb nép e világon, szenvedett-e nemzet többet a föld­nek kerekségén, mint a te árva magyar né­ped ? ?,! Oh Uram, be fáj a szivünk, mikor e né­pért kiáltunk té hozzád, mikor hazánkért száll hozzád sóhajtásunk, imádságunk !! Más nem­zetnek a haza szó azt jelenti: öröm, dicsőség, békesség; nekünk azt jelenti: siralom, küzde­lem, megpróbáltatás! Örök fájdalomban ég e nemzet lelke . . . Prófétái bujdosóba űzetnek, eszményeinket a porba tiporják, szivünket örök bizalmatlansággal sebzik, mint szeges ostorral ... Ó, mi Urunk, Istenünk, ne kísérts már tovább bennünket!! Ő mi Urunk, Iste­nünk tekints már le reánk szegény magya­rokra!! Nézd Uram most is fáj a szivünk, zokog a lelkünk, mert a magyar trónörököseit temetjük! Temetjük,?? Ó, soha,! soha el nem te­metheti őket semmi hatalmasság, semmi mú­landóság, semmi hálátlanság!! Majd mikor — én Istenem — a te vál- tozhatatían Ítéleted elhozza azt a napot, azt a haragnak napját — ó sok ezer esztendők múl­tával se következzék az be — azt a napot amelyen ez a nemzet megvénhedik és meg­hal .. . Majd mikor eljön az, amit a költő iszo­nyodva látott: a nagyszerű halál . . . Majd mikor az utolsó szív is, amely érezte azt, amit mi élezünk megszakad; mikor az\itolsó ajak is, amely magyarul szólt meg- némul . . . Akkor lesznek ők eltemetve. Akkor te magad temesd el őket Örökkévaló, . . . hogy senki ne tudja, — úgysem fogja már akkor keresni senki, — az ő temetésüknek helyét. Addig élj és munkálj nagy élő nemzeted szivében! Addig ne hagyj minket, addig áldj meg minket napfényben, viharban vezess dia­dalra, vigyázz a magyarra mi édes oltalmunk, seregek királya, magyarok Istene! Ámen. * * * Felséges Isten! ki egyedül vagy bölcs és mindenható! Elsírtuk előtted könnyeinket. Óh számláld meg Atyánk e könnyeket és add, hogy azok nyomán immár mindenütt a béke, a megnyugvás szelíd virágai fakadjanak ! Vigasztald meg azt a három királyi ár­vát, kik most apa és anya nélkül kiáltoznak ! Vigasztald meg felséges Urunkat és királyun­kat, ki úgy áll most élete alkonyán mint a villámsulytotta fa. Vigasztald meg a felséges uralkodó házat! Nyilván a te látogatásod van rajta. Elégeld meg immár az áldozatokat és tiltsd el küszöbétől az öldöklő angyalt! Vigasz­tald smeg a mi szegény árva nemzetünket is! Ne engedd, hogy ennek fiai méltatlanokká le­gyenek valaha az emberi névre; hogy itt va­laha megtapodtassék az emberi érzés; kihal­jon és elnémuljon a te neved és félelmed! Arra a két koporsóra pedig szállíts örök békét és nyugodalmat!! Ámen. Diliéi liilés. Szatmárvármegye törvényhatósági bi­zottsága folyó évi julius hó 9-én délelőtt 10 órakor Nagykárolyban, a vármegyei székház gyüléstermében rendkívüli köz gyűlést tart, melynek főbb tárgyai a kö­vetkezők : Belügyminiszter távirati értesítése O császári és királyi Fensége Ferencz Ferdi nánd trónörökös és Fenséges neje ellen elkövetett halálos kimenetelű gyilkos me rényletről. M kir. belügyminiszter leirata a Fázsi János hivatalszolga segélyezése ügyében. Keresk. miniszter leirata a Nagyká­roly- porcsalmai, Ura csengeri, Gyűrtelek —-fehérgyarmati és Fehérgyarmat—csekei th. közutakon végrehajtandó pótmunkák ügyében. Tordaaranyosvármegye közönségének átirata a Magyar Nemzet és Hármasszö­vetség közti viszony tárgyában. Hajduvármegye közönségének átirata a siktöldi és termövidéki latifundiumoknak állt járadék ellenében való megváltásáról Violet fölugrott és legyűrte a ruhája ujját. —- Mit keres maga itt,? — kérdezte hara­gosan. — Én nagytakaritok, — felelte Lancelot. — Azt t'szem én is. Azért vagyok ilyen rendetlen. Mindig leesik a hajam, ha nagyon el vagyok foglalva. — Nem csuda — felelte a poéta — hiszen olyan dús aranyhaja van, mint egy sugár-eső. Violet nevetett. — Maga dugta el a különböző törlőruhá­kat a székek meg az ágy alá? — kérdezte. — Hát ott voltak ! — mondta diadalma­san a férfi. — Elvesztettem őket mindjárt a munkám elején s igy egy öreg rósz ruhával tisztítottam meg mindent. Violet újra nevetett. A szája szélén két gödröcske jelent meg ilyenkor A poéta lelké­ben már rímek születtek meg róla. — Tudja mit, —- mondta kedvesen a leány, — én azt hiszem, valamelyikünk elté­vesztette a házat. Melyik villába küldték magát ? — Az „Anne“ — lakba. — Bebúj, — kacagott Violet. — Majd segítünk egymásnak s igy hamarabb készen leszünk. Most pedig jöjjön pihenni. — Van egy pár sandwichen — kínálta meg vele az erdőben Lancelotet. — Magának nem adtak semmi ennivalót? — Nem. Csak cigarettát. — De, hiszen ez pompás! — ujongott Violet — Éljen a nagy takarítás 1 Elfogyasztották a sandwicheket, aztán rá- j gyújtottak mind a kelten. Lefeié kezdett már menni a nap, amikor a nagytakarítás újra eszükbe jutott. Hét órára mindegyik a saját villájában egyedül dolgozott. Violetnél megjelent a néni. Vizsgálódva I nézett körül Megcsóválta a fejét. Végighuzta az ujját az asztalon, ott ma- ! radt a nyoma. Majd odament a kandallóhoz és I egy pipát emelt le róla. — Azt tudtam, hogy cigarettázni szoktál, I Violet, — mondta élesen — de mióta pipázol is ? A lány hangos nevetésben tört ki. Az ablakon megjelent Bompas ur és Lancelot feje. Azok is nevettek. — Mit jelentsen ez? — kérdezte szigo­rúan Bompas néni. I — Egyikünk sem nyerte meg a fogadást, ! kedvesem —- mondta a bátyja. — Ezek együtt takarítottak. A tiz fonton majd veszünk nekik nászajándékot. törvény alkotása iránt az országgyűlés képviselőházához intézett felirata támoga­tása tárgyában. Vm/alispán jelentése a Kölcsey Fe­renc síremlék restaurálása ügyében. Vm. alispán jelentése á Kovács Mi­hály központi irodasegédtiszt segélyezése ügyében. Sonkád községnek a Tiszabecs—zsa- rolyáni úthoz hozzájáró utat képező ut- czája kikövezése tárgyában hozott határo­zata. Nyirvasvári község képviselőtestüle­tének határozata a Nyírbátor-nyirvas- várii vicinális útnak vasúti hozzájáró ut ként való kiépítése ügyében. Kántorjánosi, Nyiriklód és Nyirderzs községek kérelme a Nyirbakta—nyírbátori vasútvonalnak segélyezése ügyében. Nántii községnek Ungár Dezső és Steiner Mór budapesti céggel kötött szer­ződésének jóváhagyása. Szaniszló község képviselőtestületének határozata a »Nagy-utcza« kikövezésére kötött vállalati szerződés ügyében. Nagykárolyi m. kir. pénzügy igazgató­ság mellé rendelt számvevőség tisztika­rának kérelme a Dr. Végh Mihály alapít­vány segélyezése ügyében. Dr. Gondos Mór nagybányai járásor­vos szabadság iránti kérelme. Nagybánya város 1913. évi kövezet - vámszedése. Belügyminiszter leirata a vm. tisztvi­selői nyugdijszabályrendelet módosítása iránt. Néhai Képessy László csengeri volt járási főszolgabíró özvegyének kérvénye nyugdíj megállapítása iránt. Róth Alajos és társai nagykárolyi la­kosok felebbezése a Kossuth-utcai aszfalt építése tárgyában hozott határozat ellen. Dr. Suták István nagykárolyi lakos felebbezése a Huszár József városi közig, jegyző s tanácsos választása ellen. Nagy Gáspár nagykárolyi lakos ren­dőrbiztos felebbezése nyugdíjazása ellen. Czilli György és társai felebbezése Nagykároly r. t. város képviselőtestületé­nek a Kenderes-utcai asztalt gyalogjárda nak kiépítése ellen. Csengerbagos község szervezési sza­bályrendeletének módosítása. Nagyszokond község képviselőtestüle­tének a körjegyzői lakás kijavítása illetve kibővítése ügyében hozott határozata Ivácskó község képviselőtestületének furott kút létesítése tárgyában hozott ha­tározata. Szamosujfalu községnek a körjegyző fajárandósága fedezésére szolgáló alapnak a gör. kath. egyházközség részére leendő átengedése ügyében hozott határozata. Az avasfelsőtalusi körjegyzőséghez tar­tozó községeknek határozata az első se- gédiegyzönek az adóügyek önálló kezelé­sével való megbízatása tárgyában. Ugyanazon tárgyú határozata a kom- lódtótfalusi körhöz tartozó községeknek. Krasznabéltek község határozata az elemi iskola építésének segélyezése és ezen czélból 10000 K kölcsön felvétele tárgyá­ban. Avasuj város község határozata a 'Fel­cser Albert bérlővel szemben 1913. évre 110 K bérösszeg elengedése tárgyában. Szatmárzsadány község határozata a jegyzői lakás átalakítása s az átalakításra vonatkozó vállalati szerződés elfogadása tárgyában. Mezöpetri községnek a Szaniszlói- és Kis-utca kibővítése s a kibővítésre vonat ­kozó vállalati szerződés elfogadása tárgyá­ban hozott határozata. Meczerber Lajos és Székely Julia ké­relme az avasuj városi gyógyszertár jogá­nak elnyerése iránt. Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltök, függönyök, teritök, szőnyegek legtökéle- “lOliÁa». __ 18 *___________ TS mi amiéi 9£Muei Bőrkabátok, keztyük festése. villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegytisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utcza 1. sz. A róm, kath. templom mellett. Műhely: Petőfi utcza 59. sz. Bármily kényes színű és gazdag diszitésü ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Minta után való festés! '&Q Vidéki megrendelések pontosan eszközöl- te'nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom