Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-02 / 5. szám

SZAT MARMEGY Ü I KÖZLÖNY letesebb fejlődését főként a legifjabb generá- czió sorompóba állítása utján érhetni el. Nem uj eszme, hogy az ország jövőjének erős, te­herbíró fundamentumát az ifjúságnak a ma­teriális tudományok felé való irányítása által lehet és kell megalapozni, és nem szorul bő­vebb magyarázatra, hogy a népjólét, a hala­dás, a vagyonosodás és mindnyájunk boldo­gulása felé kivált az vezethet, hogyha a kö­zépiskolai életben, a nevelésben is utat nyi­tunk a közgazdasági eszméknek és a követ­kező nemzedék számára feltárjuk a reális életet. Mindeddig azonban — sajnos — alig szólhatunk lényeges lépésekről, amelyek en­ni k a felfogásnak érvényesüléséhez vezettek volna. És mialatt a mindennapi életre egyre növekvő tömeget szólít csatasorba az a gyara ; p >dás, amely a városi élet keretében az ipar j es a kereskedelem terén észtelhető — emellett ! a felfogás mellett: az ifjúság oktatása és a jövőre való elkészítése javarészben a régi ve­zetéken megy végbe. Kint az eletben diadalt diadalra aratnak a közgazdasági irányok : — a középiskolákban pedig ezelatt régi eszközök­kel szabják a tudást és útját állják a reális tudományoknak . . . * A temesvári kereskedelmi és iparkama­rát illeti meg az elismerés azért, hogy a maga illetékességének a súlyával azok mellé állott, akik látni szeretnék, mint nyílnak meg a kö­zépiskolák kapui a közgazdasági irányok előtt és mint törnek utat az ifjúság nevelésének alapvető tényezői között — a reális tudomá­nyok. A temesvári iparkamaráé az érdem, amiért egyik ülésén határozattá emelte azt az indítványt, hogy fölterjesztést intéz a közok­tatásügyi miniszterhez, amelyben a közgazda- j ságnak a középiskolákban való tanítását java- | solja. Az iparkamara ezáltal döntő érvényt j szolgáltatott azoknak az óhajoknak, amelyek a helyesen gondolkozó emberek egész légiójá­ban élnek és amelyek mind a középiskolai oktatásnak — az élet, a gazdasági fejlődés szellemében való — újjáalakítása felé irányul- | tak. Fontos momentumot látunk az iparka­mara állásfoglalásában, mert benne a nagy területek viszonyait ellenőrizni, a nagy törne- i gek érdekét istápolói és egy jelentős ország­részt materiális fejlődésében irányt mutatni hivatott intézménynek a tapasztalatok soroza­tából leszűrt meggyőződését véljük felfedezni. Lépéseket fog tenni a kamara javaslatá­nak érvényesítésére és alkalmasint eltaláltuk ezeknek a lépéseknek az irányát, amikor úgy gondoljuk, hogy a temesvári iparkamara az ország valamennyi kereskedelmi és iparkama­ráját is fel fogja bivni hasonló álláspont el­eifoglalására, És ha mindegyik iparkamara a maga országrészének kereskedelmi és ipari érdekeltségét ebben a meggyőződésben, ebben a határozatban egyesíti, amiben nem kétel­kedhetünk, mert a városokban, tehát a reális tudományok avatott területén, az iparos és kereskedő társadalom adja a lakosság adóbiró gerinczét, akkor kell, hogy méltánylásra talál­jon a legfőbb fórumok előtt is az a felfogás, amely a jövő nemzedék nevelésében az uj és a valósághoz, a jelenhez, az élethez köze- lebbfekfő rendszer életbeléptetését tartja — erőteljes haladásunk szempontjából — czólra- vezetőnek. * Nem tagadható, hogy a középiskolai oktatás reformja és közgazdasági ismeretekkel való kiszélesítése ma már egyik legelsőrangu szüksége és érdeke az országnak. És tagad­hatatlan, hogy az erőteljes gazdasági haladás útja felé csakis az terelheti a nemzetet, ha az j ifjúság gyakorlati nevelését életre hívjuk. A ! reális tudományok uttörése azonban korántsem j i jelentheti azl, hogy ezzel egyidejűleg meg- j | szűnnék a múlt tisztelete és becsülése és j hogy azoknak az eszméknek a fontossága, amelyek idáig vezettek, veszítene súlyából és jelentőségéből. És mindazok, akik a közgaz­dasági irányok bevonulását sürgetik a közép­iskolai oktatásba, épen arra igyekeznek rá­mutatni, hogy az a tisztelet, amellyel ifjúsá­gunk a mult, a történelem iránt adózik, kie­gészítésre, sőt fokozásra szolgál. A gazdasági haladás történelmének tisz­telete az, amelynek utat kell nyitni a tudás csarnokában Azoknak az eszméknek a fon­tosságával, melyek a békés munkásságot irá­nyították, kell, hogy mélyebbé, tartalmasabbá tegyék ifjúságunknak a múltba való visszaemlé­kezését. A közgazdasági irányok bevonulása az oktatásban nem csorbít a történelem meg­becsülésén, hanem tiszteletet követel mind­azok számára, akik a nemzet fejlődésén seré­nyen munkálkodtak. Kellő megértéshez vezethet csak a reá- j lis tudományok uttörése a történelem szem­pontjából és arra a magaslatra, amelyen a jövő nemzedék szélesebb látókörrel és bizto­sabban keresheti föl a boldogulás útját. Bizony László. Szaímármegyei Közlöny. Előfizetési ára, helyben 5 korona, vidékre 8 korona a távolban valami fény csillant volna meg a j fák között. Most már a lovak dobogását is j hallottam. Majd a kocsikerekek zörgését és ostorpattogását. — Jánosi — , kiáltottam teljes erőmből. Meghallotta. És a lovak közzé suhintott. Nehány perez múlva mellettem volt. —• János — szóltam az izgalomtól re­megő hangon — itt az ösvény mellett egy sebesült ember fekszik. Ezt a kocsiba kell emelnünk .. . . Majd hazavisszük a kastélyba hozzád . . . A sebesültet ketten föltettük a kocsiba. Húsz perez múlva a kastélyba voltunk. Egy öreg szolga került elénk és szomorú hangon jelentette: Az öreg méltóságos ur az imént lehelte ki a lelkét. Megnéztem a hallottal. Egy negyedórával ezelőtt talán még segíthettem volna rajta. Egy negyedóra ! Ugyanaz az idő amit a „ruásik“-nál töltöttem. Elszorult a szivem, kétség mardosta a lelkeinet, vájjon helyesen cselekedtem-e ? Föláldoztam az öreg báró életét, mialatt egy semmirekellőét megmentem. Mert aficzkó megmenekült. Két hét múlva talpra állott. Hogy hol van most? Itt — nálam. Az inasom. Tizenöt év óta hűségesen szolgál. Szor­galmas, becsületes, ragaszkodó. O a jobb ke­zem : a Péter. ____ Sz ínház. FÜZ68 Anna meggyógyult. Mintegy tiz napi betegség után Füzes Annát a múlt héten új­ból a színpadon láttuk. Szerdán az Erős lán- ezok varróleányát játszotta elég sikerültén. Csáki, az udvari szokásokra nem sokat adó fiatal herczeg szerepében mesteri alakítást nyújtott. A közönség a romantikus irányú vígjátékot rokonszenvvel fogadta és ebben nagy része volt Radó Rózsi ideges herczegnőjé- nek is. Legközelebbi műsor : Hétfőn: Éva, operette. Páratlan. Kedden : Rablólovag, szinmü. Páros Szerdán: Lengyel menyecske, operette. Páratlan. Csütörtökön: Tengerész Kató, operette. Páros. Pénteken : Sarkantyú, vígjáték. Páratlan. Szombaton: Mexikói leány operette. Páros. Vasárnap este: Mexikói leány, operette. Bérletszűnet. Mipelc. — A polgármester üdülése. Debreczeni István kir. tanácsos polgármester í. hó 8-án négy heti tartózkodásra Raguzzába utazik. — Gorombáskodott a képviselő. Pöstyénből jelentik : Jármy Béla fehérgyarmati képviselő 1911. november havában egy pörből kifolyó­lag a Pöstyéni Takarékpénztár hivatalos he­lyiségében sértő kifejezéseket használt az igaz­gatóság ellen. Az igazgatóság Jármyt beperelte Ez ügyben tegnap volt Galgóczon a tárgyalás. A bíróság Jármyt 600 korona pénzbüntetésre Ítélte. — Kisorolt esküdtek. A szatmári kir. törvényszéknél a legközelebbi esküdtszéki tár­gyalások f. hó 17-én kezdődnek. Az esküdt­széki cziklusra a következő esküdteket sor­solták ki: Rendes esküdtek : Bocsi Imre föld- birtokos Császló, dr. Harcsár Géza ügyvéd Szatmár, dr. Nagy Barna ügyvéd Szatmár, Markovics Ignácz kereskedő Nagykároly, Cselnek József gazdálkodó Szatmár, Gulácsi Gyula földbirtokos Fehérgyarmat, dr. Szőke Bálint ügyvéd Halmi, Literáty Zsigmond ke­reskedő Felsőbánya, dr. Dénes Viktor ügyvéd Szatmár, Kálmán Mór czipész Szatmár, Spitz Dénes földhirtokos Nagykároly, dr. Vass Gyula ügyvéd Nagybánya, Makai Péter gaz­dálkodó Sonkád, írsik Ferencz kereskedő Nagykároly, Nyáguly Mihály földbirtokos Avasujváros, Jakabfy Cábor építész Nagyká­roly, id. Schwarcz Antal kereskedő Csenger, Groszmann Márton nagybérlő Szatmárcseke, Nyisztor János szabó Szatmár, Dácsek Péter kereskedő Felsőbánya, dr. Franki Imre ügy­véd Halmi, Nyilas káímán gazdálkodó Tisza- csécse, Czegő József gazdálkodó Szatmár, Böszörményi Endre nyug. főszolgabíró Szat­már, Börcsök Samu festőművész Nagybánya, Susterics Ferencz birtokos Nagykároly, Foga- rassy Sándor mérnök Szatmár, Marosán Gyula kereskedő Nagybánya. — Kinevezés. Csaba Adorján főispán Bónis Gábort közigazgatási gyakornokká ne­vezte ki és szolgáiattételre az erdődi főszolga- birósághoz osztotta be. — Rudolf trónörökös halálának évfordulója. Rudolf trónörökös halálának csütörtökön volt a huszonnegyedik évfordulója. Siroliiv" Roche” ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgyuladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer a tüdővész ellen. \p¥'

Next

/
Oldalképek
Tartalom