Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-09 / 10. szám

Z A T M Á R M E G Y F 1 K ft Z '< Ó M V fővárosba, ahol sajnálattal értesült, hogy a kultuszminiszter beteg és így a fogadás el­marad. Ekkor lépéseket tett, hogy kedden Lukács miniszterelnök fogadja a küldöttséget, ki ezt meg is Ígérte. Hétfőn délután hire keit, hogy az ellenzék másnap bemegy a Házba és ugyanakkor az általános sztrájk is kitör, szinte természetesnek találjuk, hogy Lukács László nem volt oly helyzetben, hogy a küldöttséget kedden fogadhassa. Csaba Adorján főispán ezt a körülményt nyomban megtáviratoztatta S/at- márra és gondoskodott arról, hogy még ugya­naz nap ez Nagykárolyban is közhírré tétessék. A mintegy 800 főnyire tervezett küldöttség nagy része tehát fel sem utazott a fővárosba, az a BOember pedig, aki már akkor a fővárosban tartózkodott, kedden délben Esztergomba utazott el, ahol Csaba Adorján főispán előze­tes közbejárása folytán Csernoch János her­czegprimás kihallgatáson fogadta őkét. A küldöttség a párkánynánai állomásról kocsin hajtatott Esztergomba, ahol a fogadás a primási palotában d. u. V2 4 órakor volt A küldöttségben Csaba Adorján Szat- márvármegye és Szatmárnémeti szab. kir. vá­ros főispánja vezetésével a következők vettek részt: Debreczeni István kir. tanácsos polgár- mester, Ilosvay Aladár alispán, Réesey Ede róm. kath. plébános, Mitrovits Elek gör. kath. esperes, Krisztics József róm. kath. plébános, Guthy Ödön gör. kath. lelkész, Csighy István ref. lelkész, Nemestothi Szabó Antal kir. köz jegyző, Kórodi Katona János, Solymossy Ist­ván, Somossy Miklós, Strohmájer Ferencz, ür. Jékel László, Orosz János, Riskó György, Dé­nes Sándor, Makay Lajos, Makay Miklós, Kind- ris József, Reszler György, Orosz Lajos, Vigh Kálmán, Papp János, Gulácsy Tibor, Papp István, Kinczly György, Steib Antal, Gergely József, Lőriucz János, Kirilla Adolf, Drágus István, Bárth Béla, Lőrincz György, Griszhá- ber István, Papp István, Merts János és a „Szatmármegyei Közlöny“ képviseletében Ró- senfeld Zsigmond szerkesztő. Csaba Adorján főispán a következő be­szédet intézte a herczegpriináshoz: Főmagasságu Herczegprimás ur! Kegyelmes uram! Szatmárvármegye törvényhatóságának meg bízásából jelentünk meg Eminentiád előtt, hogy Szatmárvármegye és Nagykároly város közönségének hódolatát, tiszteletét és üdvözle­tét tolmácsoljuk abból az alkalomból, hogy Eininentiádat Őfelsége a király bizalma és a Szentszék bölcsesóge a magyar kathoiikus egy­hogy én nem tartóztatlak, hanem küídelek. Hát menj az őszi hervadás között. A fiú az utolsó mondatoknál nagyon nézte a leányt és aztán kezet nyújtott. — Isten veled. A leány pedig nem mondta isten veled és nem mondta szervusz, hanem azt mondta : — Én meg elmegyek abba az utczába, ahol először voltam Budán. Onnan pedig egye­nesen Pestre megyek én is. A fiú megfordult és elment. A leány még ott ült a kerítés kőkockáin és sírni akart. És akkor látta, hogy nem tud sírni, hogy a szive nincs telve keserűséggel, hanem üres és hogy a budai utczák nem érdeklik és nem tud em­lékeket keresni, mert nyomják azok az őszi­rózsaszirmok, amiket ráhamvaznak a bokrok és á sárga levelek, amik az őszből hullanak és az ősz és a fehér házacskák. És ott ült még sokáig. ____ há z élére emelte a vallásos érzés és a nem­zeti ügy fel virágozására. (Éljenzés.) A másik ügy amiért ide jöttünk: az uj gör. kath. magyar püspökség székhelye. El­jöttünk, hogy Főmagasságod jóakarata támo­gatását kérjük ahhoz, hogy az uj püspökség székhelye Nagykárolyban állittassék fel. Nagy­károly város a szatmármegyei nemzetiségek közé van ékelve s a nemzeti ügy védelmében hathatós szerepe van, de eddig csak a ható­ságok támogatására van utalva, mert a saját erőnkből nem vagyunk képesek ezt a felada­tot megoldani. A püspökségért versenyző helyek között éppen Nagykároly város az, amely az ország ama részén a magyarság végvára. Nagykároly város ezenkívül jelentős anyagi áldozatokat is ajánlott, fel, nem lokál­patriotizmusból, hanem tisztán magasabb ha­zafias szempontból, mert ha az uj püspöksé­get Nagykárolyban állítanák fel, ez nagyban | erősítené a magyarságot a nemzetiségekkel i való küzdelmében. Ehhez a törekvésekhez 1 kérjük Kegyelmes uram segi tőkezét és jóaka- j ratu támogatását A küldöttség által éljenzéssel fogadott j beszédre a herczegprimás a következőleg ■ válaszolt: Méltóságos Főispán ur, tisztelt uraim 1 Hálásan köszönöm az önök meleg üd- í vözletét, mellyel azért tiszteltek meg, hogy a j pápa őszentséges kegyessége és szeretett ki­rályunk bizalma Magyarország első főpapi székébe ültetett. Herczegprimási minőségemben ; fontos és nagy kötelességek teljesítése van j rám bízva és ezen kötelességek teljesítéséhez j szükségem van minden magyar hazafinak — • vallás különbség nélkül — támogatására Ami az uj gör kath. magyar püspökség j székhelyét illeti, nem csinálok titkot belőle, hogy a mikor a lapokból a nagykárolyi.1 k mozgalmáról olvastam, ezt a mozgalmat ro- konszenvvel vettem tudomásai. Nemzeti szem­pontból a kérdés nagy horderejű. Amint Nagy- j károly város kulturális és társadalmi helyze­téről informálva vagyok, ezt a helyet igen alkalmasnak tartom arra, hogy az uj püspök­ség ott legyen. Az uj püspökség szervezésének munká­jában, mint kalocsai érsek a püspöki kar elő­adója voltam. Az ügy mindem fázisát alaposán ismerem. Be keli vallanom, hogy a történelmi múlt Hajdudorog mellett szól,’ de önök más fontos szempontokat vetettek fel, amelyek felett gondolkozni kell. Ha a hajdudorogi székhelyt megakarnák változtatni, ahhoz a kormány és a püspöki kar újabb tárgyalására lenne szükség. Ha ezek a tárgyalások meg­indulnak, a legnagyobb jóindulattal leszek az önök óhajtása iránt. Biztos ígéretet természe­tesen nem tehetek, de azt Ígérem, hogy ob­jektiv és igazságos szempont fog vezérelni. Újból köszönöm a megjelenésüket az Isten éltesse önöket. Ezután Csaba Adorján főispán a her- czegprimásnak bemutatta a küldöttség tagj át, akikkel a középtermetű, egyszerű fekete reve- rendás, őszülő hajú, fiatalos temperamentuma herczegprimás nyájasan elbeszélgetett. Ne mestóthi Szabó Antal kir. közjegyző bemuta­tásakor a herczegprimás azt mondta, hogy ismeri a fiát. Szabó Albertet, akit igen agilis embernek tart. Somossy Miklós bemutatásakor a főispán megjegyezte, bogy a Somossy ha­zafias érdeme a nagykárolyi gör. kath. egy­háznak a munkácsi egyházmegyébe történt átcsatolása. Beszélgetés közben a herezegpri- i más megjegyezte, hogy az uj püspök kine­vezésére vonatkozólag fontos, de még egy­előre a nyilvánosság elé nem hozható aka­dályok merültek fel A fogadás előtt a küldöttség tagjai Bogisisch Károly jczimzetes püspök, az ismert, nevű egyházi zeneszerző szívélyes kalauzolása mellett megtekintették a nagy­arányú esztergomi bazilikát, melynek egyik nevezetessége az u. n. Bakács-kápolna. A ká­polna a török hódoltság előtt készült és egé­szen sötét vörös márvánnyal van beborítva A bazilikában két gyönyörű lekér márványszo­bor, Pázmány Péter és S móri János nagy művészettel faragott szobrai vonják magukra a figyelmet. A bazilika főoltára mellől nyíló pinczeszerü kincstárban is járt a küldöttség és elragadtatással gyönyörködött a milliókat érő kincsekben, melyek drága kövekkel ékes arany pásztorbotokból, remekművű szentség- tarlókból, pásztor gyűrűkből, püspöki süvegek­ből, keresztekből, olaítartókból, drága csip­kékből, ezer éves, még Gizella királyné által hímzett misemondó ruhákból, kelyhekből és más egyebekből állanak. Ebben a kincstárban őrzik külön üveg szekrényben Szent Kelemen és Szent Bonifáczius koponya.t és csontjait. Érdekes még a kincstárban egy szerzetesek által hordott, a középkorból származó önsa­nyargatásra használt szeges öv. A küldöttség este 1/a. 7 órakor érkezett vissza Budapestre. Másnap, mikor a sztrájk veszedelme már elmúlt, Lukács miniszterelnök Szentiványi Gyula aranyosmegyesi képviselőtől értesült, hogy a küldöttség nagy része még Budapesten tartózkodik és ezért közölte Csaba Adorján főispánnal, hogy a küldöitségett d. e. 11 órakör fogadni fogja. A még Budapesten időző küldőt!ségi tagok a Pannóniában gyüle­keztek, ahonnan együttesen mentek a képvi­selőházba. Ott a szatmármegyei képviselők közül Szentiványi Gyula, Szuhányi Ferencz, továbbá Teieky József és Tdeky János gró­fok csatlakoztak hozzájuk. Lukács László minis terelnek a képfi- selőházbuu levő dolgozószobájában fogta a küldöttséget. Csaba Adorján a küldöttség ne­vében arra kérte a miniszterelnököt, hasson oda, hogy az uj görög katolikus püspökséget Nagykárolyban helyezzék el, hivatkozván arra hogy azok közül a városok közül, amelyek a püspökségért versengtek, Nagykároly a legal­kalmasabb, mert már földrajzi és nemzeti szempontból is nagyon fontos, hogy a végvá­rakon a nemzetiségekkel érintkező magyar­ajka népet megmentsük a magyarság részére. Hivatkozott arra, hogy N ykároly és Szat- már vármegye voltak az elsők, amelyek síkra szállottak a magyar liturgiáért. Lukács László miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a kérdés nem tartozik közvetlenül az 6 hatás­körébe, döntő befolyást az ügyre csak a kul­tuszminiszter gyakorolhat, mindamellett rokon­szenvesen fogadja az ügyet és a maga részé­ről szívesen támogatja a küldöttség kérését. A miniszterelnök válaszát a küldöttség lelkes éljenzéssel vede tudomásul. Községi ügyek. Városi közgyűlés. Nag\ károly város ta­nácsa a vásárvámjog hányada és a gróf Ká­rolyi-tér minden korlátozás nélküli tulajdon­jogának átengedéséért "200 000 koronát ajánlott fel a tulajdonos Gróf Pappenheim Szigfried- nének, ki ezt elfogadta. Ezen ügy tárgyalása czéljából Nagykároly város képviselőtestülete folyó hó 16. napján rendkívüli közgyűlést fog tartani. A vidéki rendőrség államosítása. A belügy­minisztérium a jövő hónap közepe táján szak- tanácskozmányt szándékozik tartani, a melyre svi !13SZ!18Ij3 0 oir0iin„rS0Sn8-l f MandenBci mint óvatossági kúrát a légző­szervek megbetegedése ellen. SCS8íSg©selk és olyanok, akik krónikus tüdőim rútban szenvednek. T&firiä&cajosok és asthmatlkusok megköny- nyebbülésül és étvágygerjesztésül. Brafüuecíísások javulás és erősödés czéljából SkroffuDásokg mirigydaganatos gyermekek szem- és orrhurutusok, hörghurutosok si­kerrel használhatják. Mi a Siralin „Roche“ halasa ? A Sirolin »Roche« megrövidíti a gyógyulást elősegíti a váladékeltávozást, megszüntet köhögéslngert, éjjeli izadást és lázt, a légző­szerveknek ellenálló erőt ad. Fenti tulaj­donságai folytán óvatossági kúrákra van predestinálva. A Sirolin »Roche« elősegíti az emésztést ős ezzel javítja az erőállapotot, gyarapítja a testsúlyt és a Jó közórzést­A gyógytárban határozottan Sirolin „Roche“-t kérjünk és gondunk legyen arra, hogy házigyógytárunkból sohasem hiányozzék egy üveg Sirolin „Roche“. ■S3! SIROLIN „R0CHÉ“-t használjunk légzőszerveink védelmére. Mi a Sirolin „Bociig“? A Sirolin »Roche« oly gyógyszer, amely tudományos alapon jól emészthető, nem izgató Guajacolcsapadékból állittatik elő ős a Guajacolnak csak jótékony hatású alkat­részeit tartalmazza. Czélszerü összetétele és kitűnő melléktulajdonsága mellett, ki tünó izü és étvágygerjesztő is lévén, az összes orvosok rokonszenvét megnyerte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom