Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-28 / 52. szám
Nagykároly, !3f3. december 28. 52. szám. LXXíX áxfolyam. SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY SZERKESZTOSEG és KIADÓHIVATAL; hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Telephon 56 szám. P O L I Y 8 8Í A i LAP »trau sBMUtaemxxaacmxasateas cw /MfnaRcwnt»naa^w<i!aEöB FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. WIERT5 LÁSZLÓ. FÖMUNKATÁRS: ZOLTÁÜ SEiíQ. íflegjelcnife minden vasárnap. ------------ELŐF IZETÉS! ÁRAK . Eev évre helyben házhoz hordva 5 K vidékre postán küldve 8 kor. rvtegyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 kor. Hirdetések iutányos áron közöltetnek. .Nyilttér* sora 60 fillér. A kivándorlás. Magyarország népessége nincs arányban a területévei. Mégis a nép megmozdul és másutt keres boldogulást. A nyilvántartott kivándorlók száma meghaladja az egy milliót. A magyar kivándorlók még ehhez a hazához vannak fűzve, de itt nem tudván megélni, főként Amerikába mennek dolgozni. Megliikaritott feleslegeiket haza küldöz«g^^FCsT'..pár év múlva rendszerint magA^s^a^äj^nek. Itthon is maradnak. D| ífaaguk szoktak kivándorohtfei^g/cfiiátiök imennek ki helyettük, úgy, \60y-V nyiíyáfttartott egy millió magyar enf%r állandóan külföldön él. Ez a kérdés igazán á közgazdaságra tartozik és mint közgazdasági, népjóléti kérdést kell megoldani. Vannak azonban a kivándorlási ügynek közrendészeti és áilambiztonsági vonatkozásai, miként azt Sándor János belügyminiszter mély észjárással és részle- lesen kifejtette. A kivándorlási ügyről számos közrendészeti és büntetőjogi törvény szól. A kivándorlásra csábítás, a kivándorlás iparszerü, közkereseti jellegű előmozdítása igen súlyosan büntetendő ■cselekmény, mely ezen felül politikai jogok felfüggesztésével, aktiv és passzív választói jogosultság elvesztésével jar. A kitünően szervezett határrendőrségünk egyik legfőbb feladata a kivándorlás elilenőrzése. És most már csakugyan a ritkább esetek köze tartozik a kivándorlási vétség. A szökevények nem tudnak keresztül menni a határon anélkül, hogy a határrendőrség hálójába ne akadnának. Ellenben egyszerűen átmennek osztrák területre. Onnét már könyebben meg- ugorhatnak a külföldre. Miként ezt a legutóbb is a Canadian Pacific társaság kivándorlási botrányával kapcsolatban láttuk, midőn a magyar katonaszökevények Ausztrián keresztül találtak egérutat a kivándorlásra. Éppen ezen sürü szökések fenyegetik a kivándorlással kapcsolatban úgy Magyarország, mint Ausztria közbiztonságát. A fegyver alá tartozó újoncok vagy tartalékosok közül körülbelül 35—40 ezer ember tartózkodik ismeretlen helyen és mozgósítás esetén a behívó parancsot nekik kézbesíteni nem lehet. Ez a rengeteg szám nagy hiányt jelent fegyveres erőnk álladékában, mert iiyen nagymeny- nyiségü katonát nem lehet pótolni, miután a létszámemelésre való tekintettel még nincs is elég katonánk. Ezek a nyomós állambiztonsági okok is kettőzött figyelemre és vigyázatra intenek bennünket. Lehetnek azonban legjobb rendészeti, büntetőjogi törvényeink, a kivándorlást rendőri utón nem lehet megszüntetni, I hanem a baj valódi okát keresve, azt ! gyökerében kell kigyógyitani. Ez a baj t főleg gazdasági. Nincs munka idehaza. A | földműves napszám munkája olcsó. Az j: ipari napszámosnak többet fizetnek a [ gyárakban. A gyári napszámos munkásaid ink előbb földműves napszámosok voltak, de ott alig kerestek naponta átlag két koronát, mig a gyárban rendszerint 3 koronánál is nagyobb a napszám. Aztán a napszámos a nagy városban jobban is él és hamarosan városi munkásruhát ölt. ■ Ezzel a ruhacserével azt hiszi, hogy már emelkedett is. A városban aztán az előbbi földhöz _kötött földművesnek kinyílik a szeme. Őt is a munkabér és szociális eszmék foglalkoztatják ..-és ezzel készen van már a világpolgár, a kivándorló. Oda megy, ahol többet kereshet, ahol többet keres. A magyar munkások kivándorlásának talán csak egyetlen orvosszere lehetséges. Teremtsünk gyáripart, nagyipart, kisipart, mindenféle ipart! Minél több magyar mun- Kást foglalkoztassunk itthon s aki nein akar többé földműves lenni, az legyen iparos, hisz a mezőgazdasági munka javarészét amúgy is elvégzik helyette a gazdasági gépek. Hozza még olcsóbban is. Most már a belterjes és nagy gazdaságokban az emberi és állati izomerő mindinkább háttérbe szorul. Az embert felügyeletre, gépkezelésre használják. Az állatokat pedig hizlalás, husvágás céljából nevelik a nagyobb gazdaságokban, mert a gépek mar automobil-motorokkal vannak ellátva. Egy igaztalan vádat is hallunk minduntalan. Azt, hogy a nagy gazdaságokban, ahol mindent gépekkel csinálnak, kevesebb napszámosra van szükség. Kevesebb szántó-vető, kapáló, arató ember kell, mert az arató gép 200—300 ember helyett dolgozik. Ez igaz. De az is igaz, hogy földműves napszámba senki se akar járni, minthogy a munkabér sokkal kevesebb, mint a gyári napszámbér. Sőt a földművelés nem is képes megfizetni a magas munkabéreket. A földművelés jótormán csak ott fizeti ki magát, ahol gépekkel dolgoznak. De a gépekkel végzett munka jobb is, mint az emberi vagy az állati izomerővel végzett töldmives munka. A gőzekével szántás, a vetőgéppel való vetés és az emberi kézzel végzett vetés vagy izomerővel végzett szántás gyakorlati eredményei között óriási a különbség A told hatványozott mértékben gyümölcsözőbb ott, ahol a gazdaság belterjes és gépekkel dolgoznak. Már most valóban ferde és rövidlátó gazdasági politika kellene ahhoz, ha a belterjes és gépekkel művelt gazdasagokat visszafejlesztenénk az állat és emberi izomercjü munkára vagy pláne par- ' celláznánk csak azért, hogy a földműves napszámosok számát szaporítsuk és ekként meglehetős drága ráfizetéssel akadályoznánk meg a kivándorlást. A napjainkban divatos parcellázás hamis jelszavak alatt indul. A napirenden levő parcellázási botrányok, bűnügyi feljelentések mutatják, hogy a parcellázásoknak nem nemzeti, nem altruista céljuk van, hanem az úgynevezett földéhes kisgazdáknak a kifosztására, kizsákmányolására irányulnak legtöbb helyen a részvénytársaságok vagy magánkezekben levő parcellázások. A rosszul számító, különben jóravaló, földet szerezni szerető népet nyomják agyon a parcellázásokkal. Az erre alakult részvénytársaság átlagárban megvesz olcsón nagyobb uradalmat. Ezt 6—12 hoidas parcellákban eladogatja drágán a szomszédos kisgazdáknak, akiknek pénzük ugyan nincs, de van házuk és 0—12 hold földjük. Már most alig pár száz korona íelpénzzel megveszi a gazda az uj 6 —12 holdat. Persze jó drágán, már azért is, mert hitelbe veszi. A fennmaradó vételárhátralékot pedig 5—6 per- centes kamattal rákebelezik az ingatlanra. Már most ennek a megboldogitott parcellás embernek van például 12 hold régi és 12 hold uj, de terhes birtoka. A 24 holdas gazdaságot a kisgazda nem tudja többé maga megművelni a családja népével. Drága napszámost kell fogadnia s igy a termelési költség is szaporodik. A föld átlag a befektetett tőke 4 százalékát hozza meg. Ez az újonnan szerzett parcellás föld alig hoz 2 percentet a terhek miatt. Fizetni kell a tehertörlesztési részleteket és a kamatot, amit a régi tehermentes holdak jövedelméből kell előteremteni. Vagyis a parcellás ember nem kap hasznot az uj íöldjéből, sőt a régi Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltük, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. Minta után való festés! Hauffel Sámuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegytisztító Nagykárolyban, Kölcsey-ufcza 1. sz. A róm. kath. templom mellett. Műhely: Petöö-uícza 59. sz. Bármily kényes szinö és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.
