Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-14 / 50. szám

SZATMARMEGYE1 KÖZLÖNY esetben is azt kellene mondanunk, hogy Ő felsége gyakran és ugyancsak könnyű szerrel prolongálja Tiszának a vállalt kö­telezettség teljesitését, mert hisz Tisza — az állítólagos bécsi terminusok dacára ma is elég jól érzi magát és nem sokat tö­rődik azokkal a fantasztikus híresztelé­sekkel, amelyekre az ellenzék épiti fel a maga parlamenti taktikáját. De az a mohóság, mellyel csodála­tosképpen ma már Andrássy is készpénz­nek veszi a kósza híreszteléseket és az a meglepő erő és elszántság, amellyel újab­ban Andrássy a maga harcát vívja, össze tett bizonyítékai annak az idegességnek, mellyel Andrássyéka harc kimenetelét lesik. Sokáig már ők sem bírják az ideg­ölő Háborúságot. S minél hangosabban kiáltják a világba, hogy Tisza megbukott és már csak hetek kérdése a nemzeti munkapárti rendszernek az összeomlása, annál bizonyosabb, hogy Andrássyék hadi muníciója fogyófélben van és hogy az ő emberei is kezdik unni a kilátástalan har­cot. És mivel Andrássy Gyulának a mun­kapárti sorok megbomlására irányuló eről­ködése, mely eddig teljesen hatástalannak bizonyult, a jövőben sem kecsegtetheti őt semmiféle reménységgel, a parlamenti helyzet javulása inkább csak akkorra vár­ható, amikor a vonzás és taszítás termé­szetadta törvényeit követve újra felbomlik az ellenzéki tábor a maga alkotó elemeire. És azt hisszük, hogy már közeledik is ez az időpont. Ma még úgy ahogy összhangba hoz­ható az Andrássy és a Károlyi taktikája, ámde legalább is valószínű, hogy a leg­közelebb napirendre kerülő katonai kér­désekben a két vezér már szembe kerül majd egymással. Addig is azonban Tisza István és a nemzeti munkapárt tétova és ingadozás nélkül teljesiti a maga kötelességét és biztos léptekkel halad a kitűzött cél felé. A vármegye közgyűlése. Szatmárvármegye törvényhatósági bizott­sága i. hó 13-án tegnap délelőtt Csaba Ador­ján főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen a bizottsági tagok nem valami ragy számban jelentek meg. Elnöklő főispán a gyűlés megnyitása után visszapil­lantást tett beszédében a törvényhatóság ál­dásos munkásságára, de egyúttal arra a csa­pások sorozatára, melyek vármegyénket meg­látogatták, egy jobb jövő reményével tekint a következő évre, kiván ennek a vármegye la­kosságának, a törvényhatósági bizottságnak egy jobb uj esztendőt. Ezután az egyes ügyek tárgyalására került a sor. A legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékét tudomá­sul véve, a bizottsági tagsági helyekre kitűzte a választást és kiküldötte az egyes kerületek választási elnökeit. A vármegye alispánjának azon előterjesztése, miszerint a vármegyei szabályrendelet módosíttassák akként, hogy a rendes közgyűlések száma 4-re felemeltessék, — elfogadtatott. Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök, Toka Jenő iskolasegédtiszt és Budaházy Zsigmondné segély iránti kérelmeit a bizottság elutasította. Elrendelte Opályi és Pusztadaróc j belterületén levő vizek egészségügyi szem­pontból való levezetését. Szatmárudvari és Be- rend községek kamatmentes államsegély iránti kérelmét pártoló javaslattal felterjeszteni ha­tározta. Dr. Képessy László főszolgabírónak szabadságidőt engedélyezett. Hasonlóan Szin- tay Gábor vm. aljegyzőnek szabadságot en­gedélyezett, kinek állapotáról az az értesítés érkezett, hogy állapotának javulása esetében is szolgálatképtelen lesz. Herman Antalnénak uj szülött gyermeke után 160 K nevelési járulékot, Nagy Gábor volt jegyzőnek 360 K évi kegydijat szavazott meg. Gyügye községnek a holt Szamos me­der áttöltése céljára szükséges ingatlanoknak átengedése tárgyában, valamint Szatmárvár­megye körjegyzői nyugdijválasztmányának azon határozatát, hogy a fizetési alapnak 30 ezer koronát visszafizetés kötelezettsége mel­lett kölcsön ad, — jóváhagyta. Jásznagykun- szol nők vármegyének átiratát, hogy a jegyzői nyugdijszabályrendeletet a vármegye oda mó­dosítsa, hogy az állami nyugdíj törvényalap elvei szerint a 35 éves szolgálatot teljes nyug­díjalapul vegye, mint a törvény rendelkezései­vel ellenkezőt, magáévá nem tette Nagykároly város nyugdijszabályrendeletének módosítása, Vetés, óvári és a pettyén! körjegyzőséghez tartozó községek szervezési szabályrendeletei tárgyában hozott határozatokat jóváhagyta a közgyűlés. Ellenben megtagadta a jóváhagyást Alsóhomoród községnek jarványkórház vétele, Királydaróc község szervezési szabályrendele tériek módosítása és Szamoskrassó községnek vásártér szerzése tárgyában hozott határoza­taitól. Felsőbánya város szervezési szabályren­deletének módosítása tárgyában hozott hatá­rozatát jóvá nem hagyta, a szabályrendeletet újabb pótlás és módosítás végett visszaadta. Avasfelsőfalu községnek a gör. kath. is­kola segélyezése iránti kérelmét elutasította. Dr. Soraossy Ignácot 36 évi körorvosi műkö­dése után évi 2800 koronával és megfelelő lakbérrel nyugdíjazta. Ezután több község költségvetését és zárszámadását hagyta jóvá, illetve vizsgálta felül, majd az Országos Köz­művelődési Tanács segély iránti kérelmével foglalkozott és kimondotta, amennyiben a vár­megye a Széchenyi társulatot 1 százalék vár­megyei pótadóval támogatja, a társulat pedig 500 koronával tagja a Közművelődési Tanács­nak, igy ez utóbbit is közvetve támogatja, a kérelemnek anyagiak híján eleget nem tehet A közgyűlés fél 12 órakor véget ért, mely után az adóügyi bizottság tartotta ülését. A vármegyei bíráló választmány főispánunk elnöklete alatt pénteken délelőtt ülést tartott. A választmány bírálat alá vette az egyes fel­szólamlásokat s felülvizsgálta a bizottsági tagok névjegyzékét. A virilisek névjegyzékébe került adója alapján gróf Tisza Lajos, rnig az elhalálozás illetve elköltözéssel megürült he­lyekre Weisz Lajos, Ekker Béni és Farkas Ernő. Az alábbiak felebbezéseinek helyt adott, igy a névjegyzékbe felvétettek: Király István, Dr. Merts László, Péchy Manó, Dr. Vetzák Ede, Dr. Brugós Gyula, Dr. Ascher Kálmán, Borody György, Rákóczy Sándor, N. Szabó Albert, Jurcsek Béla, Dr. Várady János, Csaba Adorján, Szeőke Kálmán. Ellenben Spitz Jó­zsef és Máyer Mihály felebbezését elutasította. A vármegye fegyelmi választmánya Csaba Adorján főispán elnöklésével f. hó 12-én ülést tartott. A választmány a felebbezés folytán misztikus köd veszi körül, az életmódjukat kevesen ismerik; ezért történik meg olyan gyakran, hogv sokan ajándékot küldenek ural­kodójuknak, hogy igy fejezzék ki ragaszkodá­sukat és alattvalói hűségűket. A legtöbb euró­pai fejedelem valóságos múzeumot rendezhetne be azokból az ajándékokból, amelyet országá­nak lakóitól kapott. A mi királyunk, Ferenc József páratlan népszerűségét tanúsítja, hogy az ő gyűjteménye lenne a leggazdagabb valamennyi uralkodóé között. Különösen karácsonykor halmozzák el a legkülömbözőbb ajándékokkal, kicsiny kará­csonyfákkal és hatalmas fenyőkkel, amelyek krajcáros cukrokkal es a legelőkelőbb cukrá­szok díszeivel vannak teleaggatva. Küldenek ajándékul aztán arany és ezüst veretű botokat, finom selyemből és pamutszövetből készült esernyőket, cipőket, házi papucsokat, befőttet, sőt kolbászokat is. Egy bánáti sváb asszony- tavaly megjelent a bécsi Burgban és kihallga­tást kért, mert hat pár harisnyát, akart átadni őfelségének, amelyeket saját maga kötött a falujában. Az uralkodó az összes ajándékokat elfogadja és köszönetét mond a jószivü ada­kozóknak, bár a beküldött tárgyak legnagyobb része nem kerül sohasem elébe. II. Vilmos német császárt is elhalmozza népe ajándékokkal. A császárról tudják, hogy nagyon szereti a kutyákat, ezért a legtöbben nemes, tiszta fajú ebekkel keresik fel a berlini kastélyt, hogy azokkal kedveskedjenek ural­kodójuknak. Ha Vilmos az összes ajándékba adott kutyákat megtartaná, kutyafalkákkal len­nének teli összes birtokai; elfogadja ugyan az ajándékot, hogy meg ne sértse hű alattvalóit, de azután a legtöbbet tovább ajándékozza és csak a ritka szép példányokat tartja meg magának. Különös ajándékot kapott nemrég, huszonötödik születésnapján Oszkár herceg, Vilmos császár fia — egy elhasznált vasúti jegyet. A jegyhez levelet mellékelt az ajándé­kozó, amelyben inegirta annak történetét Egy szegény parasztember érkezett azzal, huszonöt esztendővel ezelőtt Berlinbe és éppen a királyi palota előtt állott amikor százegy ágyulövés dördült meg, amelyek jelezték, hogy Hohen- zollern sarjadak pillantotta meg a napvilágot. A paraszt elhatározta, hogy elteszi a vasúti jegyet és majd elküldi a hercegnek a huszon­ötödik születésnapján, loyális érzelmei tanú­ságául. Alfonz Spanyol király Lepage francia timártól szép takarót kapott ajándékul, amely ama két ló szőréből készült, amelyek a király ellen Párisban elkövetett merényletkor szen­vedtek ki, amikor tudvalévőén Alfonz csak csodálatos véletlen folytán menekült meg. A király a kellemetlen esetre emlékeztető aján­dékot meleghangú levélben köszönte meg, amelyben az irta, hogy mindig emlékezni fog azokra a szegény párákra, amelyeknek miatta kellett kiszenvedniök. Nemrég szegényesen öltözött ember jelent meg a londoni orosz nagykövetségen, aki a szolgának kis csomagot adott át, azzal a ké­réssel, hogy a nagykövet utján juttassa el azt az atyuskának, akinek ajándékul szánta. A csomagot, amelyről azt hitték, hogy pokolgép, a legnagyobb elővigyázatossággal felbontották és rendkívül meglepődtek, amikor abban egy csomó bankjegyet, egy halom aranyat és a következő felirásu cédulát találtak: — A cárnak — Oroszország egyik hű fia. A csomagot elküldték a pétervári udvarba és akik az udvari hivatalnak megbizhatóságát is­merik, meg vannak győződve arról, hogy a hű alattvaló ajándéka el is jutott az atyuska ke­zeihez — talán. Amikor Vilma hollandi királynő kisleánya megszületett, az ország minden részéből, sőt a gyarmatokból is érkeztek ajándékok a trónörö­kösné részére. Babákat, gyerekszoba berende­zéseket, cuclikat és tejesiivegekeí küldtek a fiatal hercegnőnek. A leghasználhatóbb azon­ban kétségtelenül az egyik arisztokrata nő aján­déka volt, bársony kötésű ezüst veretű könyv, amelvet abból a célból küldött, hogy a her­cegnő abba Írja a napló jegyzeteit. Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltök, függönyök, teritök, szőnyegek legtökéle­tesebb festése. Bőrkabátok, keztyök festése. Hauffel Sámuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegytisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utcza 1. sz. A róm. kath. templom mellett. Műhely: Petöfl-utcza 59. sz. Bármily kényes szinü és gazdag diszitésü ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. PlUsh és bársonyok gőzölése. Minta után való festés ! Vidéki megrendelések pontosan eszközöl­tetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom