Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-23 / 47. szám
fr agy károly, 1033. november 23. 47. szám XXXüX évfolyam. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. s?>. Telephon 56 szám. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. MERTS LÁSZLÓ. FÖMUNKATÁRS: ZOLTÁN BEBÖ.- Megjelenik minden vasárnap. — ..— - . ELŐF IZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva 5 K vidékre postán küldve S koron Megyei községek, egyházak és Iskolák részére egyévrrS koron Hirdetések jutányos áron közöltéinek. .Nyilttér“ sora 60 fillér Sí üözig. rendezése, A képviselőház többsége a közóhajtásnak megfelelőleg a sajtó reformjáról szóló javaslatot félre tette egy időre, hogy a képviselőknek elég idejük legyen azoknak a módosításoknak tanulmányozására, — amelyeket a javaslaton az igazságügyi bizottság telt. Amig azonhan ez a sajtójavaslat pihent, addig két nagyfontosságu törvény- javaslatot tárgyaltatott le a kormány. Ezek egyike a váimegyei választott tisztviselők mandátumának meghosszabbítására vonatkozik, a másik pedig a községi és körjegyzők fizetésének rendezéséről szol. Ezenkívül Tisza István gróf a fiumei kérdésben hozzáintézeti interpelláczióra adott válaszában világította meg a fiumei helyzetet. A fiumei mozgalmat, melyet minden áron fel akartak fújni, a kellő értékére és jelentőségére szállította le a miniszterelnök, kimutatván, hogy itt tulajdonképen arról van szó, miként Fiume város törvényhatósági bizottsága tévesen értelmezi az autonómiáját. Ebből holmiféle állami szuverenitási jogot formál, melynek alapján az uj országgyűlési törvények Fiume területén való végrehajtására nézve a Fiume városi képviselőtestület beleegyezését vindikálja. Felülvizsgálati jogot akar gyakorolni a magyar törvényhozás felett. Ennyire pedig nem terjedhet ki egyetlen törvényhatóság és igy Fiume város önkormányzati joga sem. A fiumei eset is egyik nyomós argumentum arra nézve, hogy a közigazgatást általában és különösen az önkormányzati jogok területét a vármegyékben és a városokban rendezni kell. Erre törekszik a magyar kormány, megindítván az egész vonalon a közig izgatás állámo- I sitása iránt az előkészületeket.,Tlj#en*'' előkészítési javaslatok egyikét m^st tárgyalta le a képviselőház, midőn meghosszabbította a választott tisztviselők mandátumát, mert többé nem óhajt vármegyei tisztuji- I tást tartani. Küszöbön van tehát az ön- kormányzati tisztviselők államosítása. A városi és vármegyei választott tisztviselők j helyét a kinevezett tisztviselők foglalják el. Állami tisztviselői ellátással, az állami tisztviselőkre érvényes szolgálati szabályokkal. Ebben sokan az önkormányzat háttérbe szorítását és a kormányhatalom előtérbe nyomulását látják. Ebben az állításban nincs igazság, mert a példák mutatják, hogy a kinevezett^ tisztviselők sokkal függetlenebbek a pártkorrnanyfól, mint a városi és varmegyei tisztviselők. A kinevezett bírósági és pénzügyi igazgatási tisztviselők még képviselőválasztási jogukat is függetlenebbül, szabadabban gyakorolják, mint az önkormányzati tisztviselők, mert hisz az önkormányzati tisztviselőknek a saját exisztencziális érdekeik diktálják, hogy melyik párt jelöltjére szavazzanak Ha a vármegye kormánypárti, úgy rendesen a kormánypárt jelöltjére, mig ha a vármegye ellenzéki, akkor okvetlen az ellenzék jelöltjére kell, hogy szavazzanak az önkormányzati tisztviselők. A vármegyei választott tisztviselők helyzete különben még annyiban is hátrányosabb és függőbb viszonyt tüntet fel, mint a kinevezett állami és vasúti tisztviselők helyzete, amennyiben az önkormányzati tisztviselőknek már a választásukkor is érvényesül a kormány befolyása és a fegyelmi bíráskodás révén pedig a választott tisztviselők sorsa jóformán a kormány kezébe van letéve. Ekként a megyei választott tisztviselők úgy a kormánnyal, mint a vármegyei többséggel szemben, tehát két oldalról is függőségi viszonyban vannak. Tisztujitáskor csak a jelöltek közül szabad választani. A jelölést pedig a kormány képviselője, az országos polit'kai hatalom exponense, a főispán eszközli. Vagyis az önkormányzati testület a főispán jelöltjei közül választhat. Választ pedig a többség. így hát annak a jelöltnek úgy kell viselkednie, hogy tessék a minA titok. Irta: Fényes Samu. Egy napon beállított irodámba egy előkelőén öltözött, ifjúnak látszó, délceg járású nő; az arcát nem láthattam, mert olyan mintás fekete fátyol volt rajta, amely alatt az egész arc forradással telinek látszik, s amely felismerhetetlenebbé teszi az alája rejtőző arcot, mint egy bársonyálca. — Halottam a hírét mint védőügyvédnek, ebbeli minőségemben jövök önhöz, de előre meg kell Ígérnie a teljes titoktartást. Én hivatkoztam ügyvédi eskümre s biztosítottam, hogy amit reám ügyfelem biz, az el van temetve. A szemem közé nevetett, félig keserűen, félig gúnnyal. — Uram, tanulja meg, hogy titok soha sincs eltemetve. Titkot egyáltalában nem lehet eltemetni. Ha el lehetne temetni, nem volnék itt. Kértóre a legberső szobába vonultunkéit a fülembe súgva mondta el, hogy miért keresett fel. Még meg se nevezte magát. Arra kért, hogy tekintsek be s nézzem át egy Portöreö János nevű ember meggyilkoltatása ügyében felvett nyomozás iratait. A megfelelő honoráriumot asztalomra tevén, arra kért, hogy három nap alatt kimerítő értesítést adjak neki, aminek a meghallgatása végett eljön az irodámba. A nevét s lakását vonakodott elárulni. Én homályosan emlékeztem.arra a Portöreö esetre, de nem akartam szólni, mielőtt az iraI tokát átnéztem. Ezekből aztán megtudtam, hogy a nevezett jómódú, talán gazdag képviselő, 38 éves, erős, egészséges agglegény volt, kit vagy négy évvel azelőtt megöltek a saját lakásán, i A nyomozat megindult. Megállapították, hogy a főváros legélénkebb utcái egyikében, egy nagy bérházban, az első emeleten ötszobás fényes lakásban lakott,. Automobilt tartott, inasa szakácsnéja és soffőrje volt. Megöletése napján délután elküldte szakácsnéját és inasát az automobilon Visegrádra, ahol szőlleje volt s valami megbízást adott nekik, ami arra látszott mutatni, hogy el akart távolítani mindenkit a lakásból. Tán nőt várt és ezért akart teljesen tanuk nélkül maradni Megállapította a nyomozat, hogy az automobilon az egész cselédség délután ötkor távozott, éjjel tizenegy órakor visszatért. Az inas a magával hordott kulccsal felnyitván az ajtót, belépett s ura hálószobájában holttetemét találta, félig a földön, félig egy nyugvó- j ágyhoz hasonló alacsony kereveten fekve. Égy browninggolyó oltotta ki életét — ahalálthozó fegyver ott feküdt a kis asztalon. Öngyilkosság ki volt zárva. A rendőrség több miut egy évig nyomozta a dolgot, a legcsekélyebb eredmény nélkül. A meggyilkolt képviselő nőbarát hírében állván, a rendőrség kinyomozta összes viszonyait, barátnőit. Valamennyi alibit bizonyított. Egyébb indító okra bajos volt következtetni, miután a lakásból semmi se hiányzott. Ezt a könyvei alapján kétségtelenül meglehetett állapítani. A lakásba senki se látott senkit se belépni, se ! kilépni. Bizonyos, hogy olyan ember lehetett csak, kinek kulcsa volt a bejáró ajtóhoz, mert a záron erőszak nyoma se látszott. A csengő az inas szobájába szólt, ha a cselédség nem volt otthon, a képviselő nem is hallhatta a csengetést. Nem is bocsátott be különben olyankor senkit, — legfeljebb nőt. Hiábavaló volt minden nyomozás. Semminemű, még csak messziről tájékoztató eredményt sem lehetett elérni. A cselekedetnek kilenc és tiz óra között kellett történnie. Az illető látogató hét óra körül, az estszürkület idejében surranhatott fel, mikor a házbeliek közül a legkevesebben vannak a lépcsőházban s a fővárosi házak még nincsennek kivilágítva. Moudhatom éleselmójü rendőrtiszt vezette a nyomozást nagy ambícióval, de kevesebb eredménnyel nyomozat még sohase végződött. Végre kénytelenek voltak beszüntetni az egész nyomozást és három év óta senki sem érdeklődött iránta. Egyike ama ügyeknek, melyeket sohase derítenek fel. Harmadnapra az eredményről számoltam be ügyfelemnek az ő kívánságára hasonló titokzatosság mellett. — Tehát az a véleménye, hogy egyáltalában semmi nyom, amelyen a tettest fel lehet fedezni ? Kérdé aggodalmasán. — Én azt hiszem, hogy erre semmi kilátás. A rokonság 50ÜO K dijat tűzött ki annak, ki bármely nyomra vezet, önkéntesek, hivatásos detektívek, amatőrök, riporterek rávetették magukat a dologra és valamennyi a legcsekélyebb eredmény híján. Modern ruhafestés bármily divaíszinre r ©> Modern és tartós piissézés és guowlérozás m NAGYKÁROLY, Széchenyi-ufcza 43. szánt, a róm. ksth. elemi fiúiskola mellett. ____L- . - - i 1--------------------■!! Wü! * 1 -ÍJ!'- 11 - 1------------”*W
