Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-15 / 24. szám

1 SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY tattak. Betakarításukhoz az utóbbi száraz idő igen kedvezett. A szőlőtermés igen jónak ígérkezik, gyümölcs azonban körtét és diót kivéve, igen gyenge. Az almában a rügyfuró bogár igen nagy kárt okozott. Május hóban köztenyésztésre kiosztatott: 7 magyar és 11 pirostarka tenyész bika 9720 K továbbá 10 tenyész kan ___________1300 K Össz esen. 11020 K árban, a szokásos 20 százalék állami kedvez­mények és kamatmentes hitel mellett. Állatbiztosító szövetkezet alakult Felső­bánya városában. A vármegyei tiszti orvos jelentésében visszatér a már élőszóval bejelen­tett s május hó elején Nagypalád községben előfordult három hólyagos himlő megbetege­dés esetére. A főorvos bejelenti, hogy a legu­tóbbi ülést követő napon a járási főszolgabíró­val, a járásorvossal s az illetékes körorvossal a helyszínére utazott, s ott a lehető legszigo­rúbb óvintézkedések azonnali életbeléptetése iránt intézkedett. A legfőbb óvintézkedés — az elkütönités — keresztülvitelének biztosítá­sára megfelelő számú csendőrből álló különít­mény kirendeltetett, azonkívül a körorvos 2-od naponként, a járásorvos hetenként kétszer szállott ki a fertőzött községbe. Elrendelte továbbá az egész lakosság kényszeroltását, s ez azonnal végre is lett hajtva, s a lehetőség szerint az egész község köriilzárása is. Nem is történt több megbetegedés Nagypaládon, ha­nem egy czigánykaraván tagjai közt ütött ki a betegség Kispaládon, kik azonban előzőleg, még az első esetek fellépte előtt megfordultak Nagypaládon s ott fertőzve lettek, közbe azon­ban Botpaládon is megfordultak. Épen ezért Bot és Kispalád községek lakossága is belett oltva himlőnyirokkal, aczigány karaván pedig a nagypaládi járvány kórházba intern áltatott s erős csendőri őrizet alá helyeztetett. Most már a betegség lokalizáltnak tekint­hető. Összesen megbetegedett 9, ebből 1 meg­halt, 5 meggyógyult s 3 még járványkórházba ápoltatik. A meggyógyultak csak miután hám lásuk befejeződött, s 2 napon át lysoformos fürdőbe tisztálkodtak, s úgy ruhájuk mint egész lakásuk gép segélyével fertőtlenittetett, de meg ez alatt a falu egész népén az oltá­sok is megfogantak, csak ezek után bocsáj- tattak ismét szabadjára. A belügyminiszter az összes intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint egyenes adóban befolyt 218,651 korona, 13,788 koronával kevesebb, mint a múlt év május havában, haddijban 933 korona, bélyeg- és jogilletékben 81,440 korona A bizottság foglalkozott a pénzügyigazgató bejelentése folytán Keresztény Lajos körjegyző fegyelmi vétségeivel, mely ügyben hozott ha­tározatát lapunk hir rovatában közöljük. A kir. föáliatorvos jelenti, hogy a vármegye állategészségügye az elmúlt hónapban kedvezőtlen volt, a lépfene és sertésvész folyton terjed. A kir. ügyész jelentése szerint összesen letartóztatva volt 222, a hónap folyamán szabadon eresztetett 196, igy letartóztatva maradt 26 egyén. Áz ülés több kisebb jelentőségű ügy letárgyalásával 12 órakor véget ért, mely után a fegyelmi választmány tartotta meg ülését. Yérmegyei ügyek. Jóváhagyott szabályrendelet. A m. kir. földmivelésiigyi miniszter a vármegye állattenyésztési szabályrendeletét jó­váhagyta. A szabályrendelet a vármegyei Hi­vatalos Lapban történt megjelenéstől számitott 30 nap múlva lép érvénybe. Nagy hátralék az útadóban. A pénteken tartott közigazgatási bizott­sági ülésen a vármegye alispánja interpellálta a kir. pénzügyigazgatót, hogy az útadóban nagy hátralék van, melynek következménye az, hogy a sürgősebb úti beruházásokat és szükségleteket fedezni nem tudja. Az adóhiva­talok jelentése szerint az útadóban körülbelül 250—300 ezer korona összeg befizetetlen, mely­nek behajtását vármegyei alispán felszólalásá­ban szorgalmazta. A kir. pénzügyigazgató ezen hátralék erélyes behajtására a hatóságokat megfetelően utasítani fogja. A fegyelmi választmány f. hó 13-án Csaba Adorján főispán elnöklésé­vel ülést tartott. Az ülésen két gör, kath. ta­nító, egy községi biró és egy körjegyző fe­gyelmi ügye került tárgyalás alá. A gör. kath. tanítók a magyar nyelv ta­nítása körül tapasztalt elégtelen eredmény miatt kerültek a választmány bírósága elé. Magyar János szaniszlói, valamint a balota- falui gör. kath. iskolák tanítói, kik közül az előbbi 20 K, az utóbbi 50 K pénzbüntetésre ítéltetett, mindketten az eljárási költségek megfizetésében is elmarasztaltattak. Müller János nagymadarászi községi biró a község előbbi jegyzőjének 185 K-át illeték­telenül kifizetett. Ä választmány a felebbezés elutasítása mellett nevezett biró ellen az anyagi felelősséget kimondotta. Székely Ernő jederi körjegyzőt az alispán 50 K pénzbírságra ítélte és a vagyoni felelős­séget vele szemben kimondotta, mert kővár- garai jegyzősége idejében egy a község ellen indított pert az alispánhoz nem jelentette be A választmány a felebbezés elutasításával az alispán véghatározatát helybenhagyta. Ismét a helyiérdekű vasutak Már állandó rovatot is nyithatnánk ilyen czimen s leközölhetnénk sorjában azt a sok panaszt, amelyek úgy az egyesek, mint a ha­tóságok részéről a vármegye helyiérdekű vasutain tapasztalható állapotok elien irányul­nak. Hát bizony debreczeni üzletvezetőség! Nincsen annyi tengercsillag az égen, mint a mennyi panasz van a kezelése alatt álló helyi­érdekű vasutak ellen. Újabban a vármegye alispánja emelte fel szavát a közigazgatási bizottság pénteki ülé­sén s erélyesen szólalt fel különösen a Nagy­károly—mátészalka—csapi, valamint a szatmár— mátészalkai vasút vonalon uralgó mizerábilis állapot ellen. A nevezett vasútvonalakon közép­kori, vénhedt, majdnem széteső kocsik vannak ma is forgalomban, melyek bevonása iránt a vasút intézősége intézkedni nem akar. A ten­gelyekre drótozott fabódék utaznak tovább addig, amig a vasúti humanizmusnak tetszik. A »ámíti Ulis. A mozgolódás már úgy látszik megkez­dődött egyesek részéről, mint azt egyes helyi lapok közleményeiből látjuk. A pályázók, az önjelöltek, a rokonság, sógorság már szétosz­tották egymás között a vármegyei állásokat, a jelenlegi tisztikarból többeket már nyugdíjba tettek, munkaképeseket munkaképteleneknek nyilvánítottak, sőt egy pár már előre bejelen­tette elhalálozását, hogy a tisztujitás idejében útba ne merészeljenek lenni. Tudunk róla, hogy óhajt alispán, árva­széki elnök, ülnök, főszolgabíró és szolgabiró akarni, de csak maradjanak meg az óhajtott akaratnál, ne terjeszkedjenek az óhajukkal tovább, mint a mennyit elérni szellemi tudá­suk megenged. A jelenlegi tisztikaron nagy változást ejteni semmi ok sincs, annak megítélése pe­dig, hogy egyik vagy másik tisztviselő tudás vagy szorgalom hiánya miatt fiatalabb mun­kaerővel kicseréltessék, nem az önjelöltek el­bírálása alá utaltatott; bízzák ezt az illetékes tényezőkre, a vármegye intéző egyéniségeire. Egyes helyi lapoknak azon híradásai, hogy Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök és Gellért Endre árvaszéki ülnök nyugdíjba ké­szülnek menni, a valóságnak meg nem felel­nek, sőt mind a két munkabíró tisztviselő pályázni fog a tisztujitás alkalmával, hogy elnyerjék ismét jelenlegi állásukat. Utczavonai megállapítás Közkutak létesítése Legeltetés az utczákon Nagykárolyban. Közvetlen tapasztalat folytán írunk mind a három dologról. Az utczavonalakat nálunk talán az ilyen czélból kiküldött bizottság szokta meg- állapitani, a városi mérnök javaslata alapján A bizottságot esetenként soha sem láttuk helyben az utcza vonalak, építkezések alkal­mával a városi mérnök belátására és szem­mértékére vannak bízva, kizárólag csak az utóbbira, mert nem egy helyen lehetetlen vo­nalak jönnek ki, az utczák csak a szemmér- tékből, de a szépészet és közegészségügy tel­jes figyelmen kívül hagyásával nem hogy szélesittetnének, de mindenütt szükebbre szo- rittatnak. — Reméljük, hogy az előre gondo­san elkészített és a bizottság által is felül­vizsgált tervek szerint még jobban elgörbíteti utczák harmad unokáink idejében kiegyene­sednek. A közkutak elhelyezése szintén előrt megfontolva, a városi tisztiorvos és rendőr- hatóság bevonásával történt annak idején, még pedig úgy, hogy minden közkutat az ut­czák piszkos árkai mellé helyeztek, nyilván azért, hogy a kutak vize azonnal találjon le­folyást, de nem azért, hogy az árkok minden féle szenyvizének kútba lecsorgása elkerültes- sék. Talán hallott a városi tanács is a nálunk uralgó tífuszról; nem gondolja, hogy ez g pusztitóan ragályos betegség az előadott mó­don megfertőzött közkutaink vizéből ered? Siroliiv" Roche ” ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgyula dások. után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer a tüdővész ellen,

Next

/
Oldalképek
Tartalom