Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-15 / 24. szám
Nagykároly, 1913. junius 15. 24. szám. XXXIX évfolyam SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY S2ERKES2T0SEG és KIAOOHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. &£. Telephon 56 szám. Pártoktól független POLITIKAI LAP. : __ __ Megjelenik mintien vasárnap. r—ELŐF IZETÉSI ÁRAK . Egy évre helyben házhoz hordva 5 K vidékre postán küldve 8 koron*. Magyei kftzségek, egyházak és iskolák részére egyévreö koron* Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Myilttér“ sora 60 lilíér Altiért marad iáv&I az elienzéü ? Ha vannak még emberek, akik nem tudják, hogy az ellenzék mért fütyül, ahelyett, hogy beszelne; ha vannak, akik nem tudják, hogy a koalicziós pártok mért maradnak távol a kepviselőháztól, ahelyett, hogy ott elveiket, álláspontjukat szavakban érvényesíteni törekednének: — ha vannak még ilyen tájékozatlan emberek, akik ezt nem tudják, ajánljuk nekik, olvassák el magyarázat gyanánt a főrendiház üléséről szóló naplójelentést és abban tőleg Tisza Istvánnak Hadik Jánossal és Prónay Dezsővel lefolytatott vitáját. Olvassák el ezt a vitát és különösen háromléle dolgot íognak tapasztalni. Először azt, hogy Tisza István grófnak államférfim fejtegetései es politikai vitatkozása mellett az ellenzéki vezér urak szónoklatai úgy hangzanak, mint valami vasárnapi gúnyába öltözött szatócslegénynek malom alatti dadogásai. Ha az ember végig nem hallgat vagy végig nem olvas egy ilyen vitát, el sem hiszi, hogy szellemi értelemben véve milyen tehetségtelen, jelentéktelen, nivótlan senkikké tör- pülnek még az ellenzék legelőkelőbb fővezérei is egy gróf Tisza István nagyméretű, markáns alakja mellett. Az ellenzéki uraknak ez a szembeszökő általános inferioritása, ez az aránylagos szellemi gyöngesége az első jelenség, melyet minden becsületes, elfogulatlan megfigyelő tapasztalni fog. A második észlelet a szellemileg inferiorisnak mutatkozó ellenzéki urak szempontjából tálán enyhitő körülmény. Ha az ember ugyanis elolvassa Tisza István gróf politikai érveit, a pártállásánál fogva rendelkezésére álló adatokat és ha ezeket összehasonlítja azzal a ténybeli anyaggal, mely az ellenzéki uraknak, az ő politikai álláspontjuk védelmére rendelkezésükre áll, akkor kénytelen megállapítani, hogy az ellenzéki uraknak csakugyan nehezebb helyzetük is van, amikor az ő politikájukat próbálják védelmezni, mint Tiszának, amikor sikeresen védi. A csütörtöki vita során például gróf Tisza István olyan tényekre hivatkozott, melyek önmagukban is minden szónoki beállítás nélkül, mélyen lesújtok az ellenzéki politikára és különösen csütörtöki ellenfeleire nézve. ElmondfrutUipéldául, hogy csak egy ténybeli antitézist emeljünk ki, hogy hogyan viselkedtek az ó ellenfelei az ő politikájával szemben és hogyan viselkedett ő és pártja az elleníelek kormányzatával szemben. Ezek az elleníelek beleültek az ő párríába, a szabadelvüpártba és belülről rág£gSftféí|?‘v aknákat, mint a iába a szu, hogy aztán belülről robbantsák szét. Hadik János gróf egy kis mü- felháborodással próbált a világos ezélzás ellen tiltakozni. De tiltakozása elveszti minden értékét a köztudomású adatokkal szemben. November tizennyolezadikán délben küldött Andrássy Tiszának egy levelet, amelyben rejlő aknának a íölrobba- nása kényszeritette Tiszát arra, hogy azonnal csinálja meg november tizennyolcza- dikát. így viselkedtek az ő ellenfelei akkor, amikor még benn ültek az ő tájában. Hogy most ugyanezek kívülről kizárólag a rágalom és gyalázkodás orvul alkalmazott íejszecsapásaival döngtetik ezt a fát, ahhoz nem kell hosszú emlekeztetés. Ezzel szemben pedig mit csinált Tisza. Egész pártjával együtt félreállt, hogy ők zavartalanul, legjobb tudásuk szerint csinálhassák a maguk politikáját. Nem támadta őket se politikailag, se erkölcsileg. Pedig lett volna alapja a támadásnak mind a két irányban. Megmagyarázta csütörtökön Tisza, hogy azért haragszanak utólag az ő lojalitása miatt, mert ha ő tamadta volna rendszerüket, ez a támadás jó ürügy lenne nekik annak magyarázatára, hogy mért kormányoztak olyan rosszul, mert Az utazásról. Irta : Gyuiay Károly. Az utazás részint szórakoztatni és üdíteni, részint pedig gyógyítani is hivatott. Mindenkép tehat jelentős egészségügyi rendeltetése van; inár amennyiben nem hivatalos, üzleti vagy családi természetű utazásokról van szó. Akárminő formája, rendeltetése és ezélja legyen is valamely utazásnak, az utas bizonyos egészségügyi szempontokat minden esetben mérlegelni tartozik; bár akár megroppant egészségének helyreállításáról, akár pedig meglevő egészségi állapotának óvásáról és lentartásáról legyen is szó. Egészséges, csupán szórakozni vágyó emberek egész sora szokott utazások alkalmával megbetegedni, üdülni, gyógyulni kénytelen utasoknak pedig ugyancsak tetemes százaléka lesz az utazás folytán gyengébbé, betegebbé, egyszerűen azon okból, mivel az utazás hygi- eniájával számolni nem tudott, vagy nem volt képes. A Baedecker, a Meyer és egyéb világszerte közismert utazási könyvek a legapróbb rés7.1etekig tájékoztatják, sőt kioktatják az utazó nagyközönséget minden az utazásra vonatkozó tudnivalók felől, csupán az utazás egészségügyi követelményeire ki nem terjeszkednek azok sehol sem. Az utazás meg nem hozza akárhány esetben a tőle várt üdülést, gyógyulást, pihenést, sőt a szórakozást sem. Ennek okát mindenesetre az utazással kapcsolatos s azzal elvá! laszthatatlan összeköttetésben álló egyes egósz- j ségiigyi tudnivalók, követelmények részleges 1 vagy te'jes negligálásában kell elsősorban ke- j resnünk. Az utazások tetemes része, ugyszól- ■ váu még a modem utasok sorában is nem egy i ajkad, aki az utazás fáradalmaihoz fűzött fizikai és pszihikai erő teljesítőképességével nem tud számolni s igy azokat az utazás megkezdésekor sem pedig utazásai közben mérlegelni nem képes vagy ezt a mérlegelést talán fölöslegesnek is tartja. Az ismeretei, impressióit gyarapítani kívánó utasok sorába, akárhány olyannal találkozunk, aki egy havi időtartam rövid j keretében, valósággal tanyulmánya tárgyává teszi Velenezét, Firenzét, Rómát, Nápolyi, a Riveriát, Parist és Svájczot. Tagadhatatlanul a legszebb körutazási projektumok egyike! Csakhogy a rövid pár hétre szorított impressiók tömege, az úgyszólván éjjel-nappal utazónak fizikailag is tulerősen igénybevett szervezetét agy- és idegrendszerében fogja pszihikailag is valósággal megtámadni. Szól ez legkivált azokra az utasokra, akik teljes fogékonysággal csakugyan tanulgatják s azokat szellemileg föl is dolgozni s igy a maguk szellemei tőkéje javára, hasznosítani igyekeznek. Az utasok egy másik csoportja üdülés, idegmegnyugtatás czéljából neves fürdőhelyekre vonul, hogy ott a kínálkozó szórakozások egyidejű kiaknázásával, bálokban, hangversenyekben, versenypályákon, játéktermekben izgassa a nyugalomra ugyancsak ráutalt idegrendszert. A helytelenül utazók kategóriájának csoportját kiegészítik az olyan fürdőzők, akik ideges mivoltuk és környezetük otthonából, üdülőhelyekre menekülnek, hogy ott flir- teléssel, esetleg flirtelésnél is jóval tovább- rnenő idegrombolással rontsanak szervezetükön, amely talán épen a flirtügyek révén leginkább rászorulna az elutazás által remeit pihenés jótéteményeire. Az utasoknak korántsem jelentéktelen száma igyekszik félreeső csöndes olyan üdülőhelyekre vonulni, ahol zaklatott idegrendszerét helyrehozhatja, avégből pedig az abszolút magányt keresni oly messzemenő végletekben, amely mellett teljes elhagyatottságban valósággal buskomorrá válik. A vendéglők, szállodák, éttermek, kávéházak hygiénéje kivált hazánkban, de a kul- turkülföld legtöbb helyein is, legjobb es legkedvezőbb esetekben is csak megközelíti ma még a fontosabb egészségügyi követelményeket. A gyökeres reform és szanálás e téren, a jövő hygiénikus törekvéseinek minden bizonynyal egyik főfeladatát fogja képezni. A legtökéletesebbnek tudott kényelemmel berendezett szállodában is az utas úgyszólván kivétel nélkül azt a szobát kapja, amelyet a vendéglős avagy a sznbapinezér, az érkező utas külsejének mérlegelése után, az utasnak kijelölni jónak lát. Hogy az utasnak saját pénzéért magának volna joga az üresen álló szobák közül a hygiéne szempontjából neki legalkalmasabbnak látszót kiválasztani, attól a mai szállodarendszer, minden tökéletességei mellett is, ma még vajmi távol áll. Ideális állapot mindenesetre az volna, ha a szállodák ralafeahyiíefgus*titHaufel Sámuel Nagykároly, Kölcsey-u. 1. a rom. katb. templom mellett. Alapittatott 1902. évben. Telep : Petőfi-ut 59. szám.
