Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-08 / 23. szám
S ? A T M A R M E G Y E I KÖZLŐN Y A yn$t bilise. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 6-án, Csaba Adorján főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés a bizottsági tagok igen csekély érdeklődése mellett mindössze 15 perez alatt folyt le. Hiába, nagy a meleg, a vidéki tagokat a tárgysorozat pontjai sem vonzották, úgyszólván csak Nagykároly város képviseltette magát. Elnöklő főispán fél 11 órakor nyitotta meg a közgyűlést, hitelesitőkül Dr. Kovács Dezső és Debreczeni István biz. tagokat kérte fel, a hitelesítés határidejét junius 7-ének 10 órájára tűzte ki. Ezután következett a rövid tárgysorozat. Zemplémvármegyének a román nemzeti bankok működésének ellensúlyozása tárgyában küldött átiratát hasonló szellemű felirattal támogatja a bizottság. Atya község képviselőtestületinek a vasúti indóházhoz vezető ut fentartása ügyében hozott határozata jóváhagyatott. A E'arkasaszó—erdőszádai viczinális ut a törvényhatósági utak hálózatába felvétetett ugyan, de annak fentartására nézve kötelezettséget nem vállalt ez idő szerint a törvényhatóság. Bikszád—Terep—Bujánháza községeknek a Bikszád—Halmi-i h. é. vasút segélyezésére irányuló hotározatai jóváhagyást nyertek Yámfalu községnek a körjegyző drágasági pótléka, Kisar községnek az apaistáló építése, a nántüi kör községeinek szervezési szabályrendelete, Hermánszeg, Szamostatárfalva, Sza- mossályi, Szamosdara, Szamosbecs községeknek a Csengerben felállítandó járásbíróság épületének bérletéhez való hozzájárulása tárgyában hozott határozatai jóváhagyattak. Különböző vármegyei alapok zárszámadása jóváhagyás végetti felterjesztése elhatároztatott. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után a közgyűlés háromnegyed 11 órakor véget ért. A „SZflTMAf^MEGyei KÖZLÖNV“ Előfizetési ára belybea 5 korona, vidékre 8 korona. Községi ügyek, Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete ma délelőtt tartja rendkívüli közgyűlését Tárgyalás alá kerüí a vásárvámjog és piaczterület megvétele czéljaira szükséges 200 ezer koronányi összegnek kölcsön utján való megszerzése, valamint ezen terület megvétele tárgyában kötött szerződés jóváhagyása. Szatmárnémeti város megkeresése, a vásárnap áthelyezése és a vegyvizsgáló állomás költségeihez való hozzájárulás kérdése. A múlt évi házi pénztár feleslegének utczakövezésekre felhasználása. Több kisajátítási és kisebb építkezési, valamint illetőségi ügy. Zeneiskola Bitóit Örömmel értesültünk arról, hogy városunkban egy közszükséget képező intézményt alapit Kerner József debreczeni zenetanár s mint e nagyfontosságu s igazán közérdekű ügyre vonatkozólag s egyben városunknak a művészi zene iránt érdeklődő s azt kultiváló közönsége tájékozására a következőket említjük fel. Kerner József művész neve a művészi zene iránt érdeklődők és lelkesedők előtt nem ismeretlen. Igen sok kisebb értékes zeneszerzeményén kívül több operettet irt, egy nagyszabású operáját pedig legközelebb a budapesti Népoperában adják elő. Mint zenetanár is országos hirü kitűnőség. 24 évig állott a kassai városi zeneiskola élén, mint annak kiváló, nagynevű igazgató-tanára. Működésével irányitó s valóban maradandó, áldásos tevékenységet fejtett ki Kassa város zenei életében. Néhány év óta Debreczenben működik, mint az ottani négy zeneiskola egyikének igazgató-tanára. Az örök ifjulelkü, páratlan tevékenységű és ritka buzgalmu művész a jövő tanévtől kezdve városunkban óhajt zeneiskolát létesíteni. Ennek a zeneiskolának szükséges voltát és rendkívül nagy fontosságát bizonyára érzi városunk művészi zene iránt melegen érdeklődő s azt kultiváló müveit közönsége s ép azért erősen hisszük, hogy örömmel siet is azt kelőképpen pártfogolni. Szomszédságunk két nagyobb városában (Szatmaron 1, Debreczenben 4) jó nevű, sőt mondhatjuk országoshirü zeneiskola létezik s fejt ki nagyszabású, áldásos munkásságot. Yalóban itt az ideje, hogy Nagykároly városában is létesüljön már zeneiskola, hol a kellő érdeklődés s nemes érzék a művészi zene iránt meg van müveit nagyközönségünk lelkében. Szüksége van városunknak is oly zeneiskolára, melyben egyrészről a zenei lélekkel megáldottak tovább képezhessék tehetségeiket egész a művészetig, másrészről pedig az arra hivatással bírók előkészülhessenek a zenetanári oklevél megszerzésére is. Az ilyen — kiváló művészember szervezése által létesítendő s az ő vezetése alatt álló zeneiskolát, azt hisszük városunk intelligencziája nemcsak pártolná, hanem bizonyára maga a város is sietne erkölcsi és anyagi támogatásban részesíteni. Vajha a tervezett zeneiskola alapját képezné egy mielőbb országos hírűvé válandó vidéki zeneiskolának — városunk örömére és dicsőségére ! Iskola, egyház. Az uj tanitói illetmények. Az uj fizetésrendezésről szóló törvény szentesítése után a kultuszminisztériumban az uj illetmények kiutalására irányuló munkálatok már a javaslatoknak az országgyűlés által megtörtént letárgyalása után nyomban megkezdődtek s most már annyira előrehaladt stádiumban vannak, hogy az állami tanítók, valamint a községi és hitfelekezetek már az 1907. évi XXVII. törvényezikk alapján is fizetéskiegészitő államsegélyt élvezett csoportjának mintegy 10.000 tanítója nemsokára élvezetébe léphetnek az uj törvények szerinti illetményeknek. Az ilietménytöbbletek kiutalását ugyanis csupán adminisztratív munkálatok hátráltatják még, melyeknek elvégzése a törvények szentesítése előtt lehetetlen volt, azonban két-három hét leforgása alatt ezek is befejezést nyernek. Seqédleikószek korpótlóka. A kultuszminiszter 610 koronát utalványozott a szatmár- egyházmegyei hatóság számára, hogy abból az 5 évnél hosszabb ideje szolgáló s. lelkészek korpótlékszerü segélyben részesittessenek. elmenne szavazni,“ vagy hogy : a választójog végeredményben vallástalanságra tanítaná őt — vagy (ez a legcsodabogarasabb !) hogy : a választói jog egyértelmű nála a szabad szere- relemmel . . . ezeket úgy hiszem egytől-egyig csak mint curiósumot érdemes meg is említeni Tehát, Dem e mende-mondák ellen, hanem a lentebb idézett paragrafus ellen kell küzde- nünk. Mert nem igaz, hogy a nő — eo ipso, már neménél fogva — olyan veszedelmes, mint a gonosztevő, otyan ostoba, mint a kre- tin és olyan megbízhatatlan, mint a kiskorú (vagy kiskorusitott). Nem igaz. De ha igaz, akkor miért szenvedjen el épen olyan elbírálást, épeD olyan bünhödést, épen olyan semmibevételt és épen olyan „kordába tartást“, mint azok? Akik arra a kongresszusra jönnek, egytől-egyig belátták, hogyha ez igy is volt eddig, — nem lehet igy ezután, mert a nő is kinőtt a kiskorúsággal járó kényszerek alól, épen úgy, mint ahogy annakidején a rabszolga és a jobbágy kinőtt. — Akiket azon a kongresszuson látni fogunk a Zelma Lagerlöfök, az Olive Schreinerek, a Mme Curiek fényes bizonyságai annak, hogy a nő követelheti mindazokat a jogokat, melyek az egész embert megilletik. Ezek között a jogok között első helyen áll tulajdonképen a kulcsa valamennyinek a választói jog. Ezért küzdünk érte; és e küzdelmünk eddigi eredményeiről fog az 1913-iki kongresz- szus beszámolni. De szóba fognak ott jönni mindama kérdések, melyeknek megvásárlását akorra reméljük, ha a törvények készítéséhez joga lesz az asszonnynak is tanáccsal, munkával, eszmével és eredménnyel hozzászólani. Tehát szóba fog jönni mindaz, ami az asszony és a gyermek sorát érinti. Anya és gyermek- védelem, az iszákosság elleni küzdelem, a fehér rabszolgaság égető kérdése, a női munkabér szabályozása stb. stb. Ezért nem kétlem, hogy a kongresszus még azokat is érdekelheti — és kell, hogy érdekelje, — akik a nők választójogát ellenzik, vagy nem foglalkoznak vele. De még más okból is kell, hogy a magyar társadalom a kongresszusért érdeklődjék, az hogy több ezer idegen jő ez alkalommal hazánkba. Hogy azt raegösmerje, hogy azt megszeresse : tőlünk függ! Ha a magyar társadalom mellénk áll és azt mondja: „A magyar vendégszeretet mindnyájunk erénye ; aki tisztességes ember hazánk határát átlépi, — bármi járatban van is az mindnyájunk szívesen látott vendége. . . akkor a kongresszus olyan fényesen fog sikerülni, amihez hasonlót még soha sem látott a világ. És olyannak is kell annak lenni, hogy mindnyájan büszkék lehessünk magyar mivoltunkra. De hogy ez igy legyen, ahhoz az erkölcsi támogatás mellett anyagi támogatásra is van szükségünk; mert hiszen nyilvánvaló, hogy annyi vendéget tisztességgel ellátni tenger pénzbe kerül. (Igaz, hogy óriás összeget fog kitenni, a mi költségeink százszorosát is az, amit az a több ezer ember hazánkban elkölt.) Ezért nagyon kérek mindenkit, aki e sorokat olvassa, hogy bárminemű állásponton legyen is a női választójoggal szemben, — nemzeti renoménk érdekében legyenek segítségünkre! Adjanak. Gyűjtsenek ! Filléreket, koronákat! Ahogy jő. Ahogy lehet. Ahogy bárki is könnyen teheti, adhatja. Csak egy kis jóakarat, csak egy kis megértés, — és máris óriási lépéssel visszük előbbre ügyünket. Es ugye meghallgatnak ? Adnak ? Sikerül a kongresszus? Hogyne sikerülne, mikor annyi asz- szony akarja? Amit pedig asszony akar, azt Isten is akarja. (Adományok gróf Teleky Sándorné Öméltósága Ujtátra- füred. Szikraház czimére küldendők.) 3*r.»ra.ra.ririi.r i ».r i.c .t* r i~ t ir-t fr»! Imi: Jut JueC a»1 «-é ;: C 3»C JJgart 3»£ 3»t X M latbUt y »»f, Imt í* A ,Bikszádi( Gyógy-ásványviz vegyi alkatrészeinél fogva a legjelesebb. Gyógyhatása felülmúlja a hasonösszetételü külföldi ásványvizeket. Hurutos bántalmaknál páratlan. Az idei termésű savanyú borral vegyítve kellemes ital. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra küld a „BIKSZÁD!“ GYÓGYFÜRDŐ IGAZGATÓSÁGA. j 3^ flaaC diaiig 3ü»acCaiMiC3nB §*
