Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-05 / 1. szám
agykároiy, i9!3. január1 5. S. szám. 2CJÜCÍX. éwíoíy a sn. TMARMEGYEI KÖZLÖNY & iauumtaassassiaataa 7!rr’7T*Tt27, g-HV SZERKESZTGSEG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: NAGYKÁROL5TBAN .Tókai-utcza 2. sz. Telephon 5f> szám. Pártoktól független FOLITI1CÄI LAP. = Megjeíeitik minders vasárnap. -• v ELŐFIZETÉSI ÁRAK . Egy évre helyben házhoz hordva 5 K vidékre postán küldve 3 korona Megyei közséíjek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyiittér" sora 60 fillér. ffl választójogi reform. Magyarország állami és politikai fejlődésének korszakos eseménye játszódott le a j múlt héten a képviselőházban. Lukács László I miniszterelnök általános feszült figyelem közt kedden nyújtotta be a választójogi reformról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat ismertetése, A magyar választói jogrendszer mélyreható reformálását általánosan ismert okok te- j szik elkerülhetetlenné..Választói jogunk egész- j ben véve ma is az 1848. évében lefektetett \ alapokon nyugszik, mert az 181:4. évi választói \ törvényünk lényegileg megtaMs^ta aztxá va- | gyoni és értelmi czenzust, amely óY az 1848. i évi törvényhozás megállapított. A parlamenti j reform szükségét ennek a nagyon is elavult j választói jognak szükkörü és igazságtalan rendszere érlelte meg, különösen pedig az a két visszásság, hogy egyfelől a ma uralkodó j választói jogczim: a földbirtok, illetőleg a ; földadóminimum egyes országrészek, várme- ! gyék, sőt egyes választókerületek területei sze- I rint is kirívó aránytalanságokat mutat- s hogy ! másfelől az ipari munkásság a választói jog- j ból jóformán ki van zárva. A választójogi I visszásságokat fokozza a választókerületek j aránytalansága és a választókerületek szék- j helyén végbenő czentralizált választási eljárás tarthatatlan volta. Mindezeknek a visszásságoknak orvos- j lására törekszik a kormány választójogi re- i formjavaslata és az azzal kapcsolatos további í törvényhozási intézkedés. A törvényjavaslat az értelmi czenzus j alapján épül fel, A politikai jogok gyakorlásához az értelmiségnek vagy iskolavógzés utján közvetlenül, vagy ennek hiányában más módon közvetve igazolt bizonyos mértékét követeli meg. Az értelmiség különböző fokához képest különbözőképp állapítja meg a javaslat a választói jog feltételeit. A javaslat négy értelmiségi fokozatot különböztet meg és e fokozatok szerint a választóknak négy csoportját. Az első csoportba tartoznak a középiskola nyolcz osztályát végzettek; ezek a hus/on- négyéves kor elérése után minden különös feltétel nélkül választók. A második csoportba tartoznak az elemi iskola bat osztályát vagy az ennek megfelelő kereskedelmi, vagy ipari tanfolyamot végzettek: ezek a harmincz éves kor elérése után birnak választójoggal, ha a gazdasági önállóság vagy egyéni megbízhatóság minimális mértékét "megütik, aminek ismertető jele vagy az, hogv az illető adót fizet és pedig bármilyen csekély összegüt, vagy bármilyen foglalkozás, vagy alkalmazás a kereskedelem, vagy ipar körében, vagy jobbfajta munkakör (munkavezető, kertész, vinczellér, stb.) az őstermelés körében, vagy a katonaságnál elér- altiszti fokozat, stb. A harmadik csoportba a csak irni-olvasni tudók tartoznak, szintén harminezéves korhatárral. Ezeknél az előző csoportnál felállított feltételek némelyikét hosszabb (2—5 évi) szolgálat megkövetelése csekély mértékben szigorítja, aki pedig ebben a csoportban minimá- j lis vagyon alapján választó, annál 20 K adó- I m ......“...... min imumot vagy nyolcz holdnyi ingatlant követel meg a javaslat. Végül a negyedik csoportba az analfabéták tartoznak, szintén harminezéves korhatárral. Ez az egyetlen csoport, amely csak vagyoni czenzus 40 K adóminimum, vagy 16 jogot. A jelenlegi törvény alapján választójoggal biró egyének e jogukat a személyükre vonatkozólag megtartják. A javaslat rendszerében tehát minden feltétel nem korlátozás, hanem ellenkezőleg a választók egy-egy kategóriája a közéleti megbízhatóság valamely ismertető jele alapján meghatározó kellék, tehát a jogkiterjesztés egy-egy mértföldjelzője. A jelen javaslat nem elvileg, hanem csak annyiban tér el az előző tervezetektől, ameny- nyiben a többi ismeretes javaslat egy csapásra majdnem 150 százalékkal szaporítaná, vagyis közel 3 millióra emelné a választók számát, amivel egyszerre felidézné a radikális választói jog minden veszélyét, míg a mostani javaslat egyelőre a mi viszonyainknak megfelelő olyan arányú jogk'iterjesztést tervez, amely már most választói joghoz juttatja minden társadalmi rétegnek, ezek közt a politikai nemzet köréből jelenleg jóformán teljesen kizárt munkásosztálynak is, minden arra érdemes tagját és emellett: törvr ármódosítás nélkül évről-évre közelebb visz bennünket az általános választói jog felé. Czéitaían korlV. ások. A megbízhatóság biztositékául a jelen javaslat kidolgozását megelőző tárgyalások során az egy évnél hosszabb domicziliumot — egy helyben lakást — a lakás bizonyos minőségét és a betegpénztári tagságot emlegették, de ezek egyike sem alkalmas fokmérője annak, hogy valaki megérett-e a választójogra. Ezért a javaslat e kellékek felvételét mellőzte. A iakásezenzus mellett felhozott érvekkel szemben az indokolás kimutatja, hogy a lakásezenzusnak falun nincs gyakorlati jelen- ősége a városokban és Budapesten pedig a lakásnyomor következtében a legszegényebb Iakásezenzus is a választójogra megérett elemek nagy tömegét zárná ki. Az ipari munkásság a reformban. A törvényjavaslat egyik főtörekvése az, hogy minői több jogczim felállításával, minél több kapu feltárásával nyisson utat az ipari munkásoknak a választói joghoz; hogy ez osztálynak minden értékesebb tagja egy vagy más módon érvényesüléshez juthasson. Amig másoktól, tehát az összes mező- gazdasági elemektől is, általában véve az elemi iskola teljes elvégzését kívánja meg: az ipari munkásoknál vagylagosan megelégszik az ipari tanoncziskoíáva! is, amelynek elvégzését az iparostanonezokra nézve már az 1884. évi tpartörvény kötelezővé tette. Ugyancsak minősíteni fog a választói jogra az államilag szervezett, különböző iparszaktanfolyam elvégzése, minden előzetes iskolai képzettség kimutatása nélkül is. Különböző cziinek alapján az ipari munkásság szakképzett része a maga egészében jut választói joghoz, de azon felül egyszerre politikai jogokhoz jut a többi jogezimen egy- holdnyi ingatlan alapján szerzi a választóáltalában az ipari munkásosztálynak minden számottevő eleme —- mondhatjuk — a választói korban levő ipari munkásoknak olyan tekintélyes százaléka, hogy az eredmény minden méltányos érdeket és tárgyilagos kívánságot kielégíthet. A szolgálat állandósága. Ha az értelmi czenzus alapjára helyezkedünk és az egyszerű irni-olvasni tudást a munkásoknál sem fogadhatjuk el kielégítő minősítésül, ha továbbá sem a hosszabb tartamú domiczilium, sem a betegsegélyző pénztári kötelék, sem a munkabérminimum nem szolgálhat korrektivum gyanánt: akkor a munkásosztálynak iskolát nem végzett, tehát az értelmiség legalsó lépcsőjén álló rétegével szemben nem Kínálkozik más korrektivum, mint a szolgálat állandósága. A szolgálati viszonynak a termelés különböző ágaiban, különösen a gyáripar egyes nemeinél való különbözősége viszont arra utal, hogy megfelelően tekintetbe vegyük az eltérő viszonyokat, ami a javaslatban meg is történt. Hogy az állandó szolgálati idő mérsékelt (két éves) tartamának feltétele a nem szakképzett, hanem csupán irni-olvasni tudó ipari munkásokkal szemben mennyire nem túlzott követelmény, annak megvilágítására szolgál az az adat, hogy a javaslat alapján az iparforgalmi munkásosztály köréből 255,562 egyén lesz választó. E kategóriák köréből jelenleg választó összesen 41.233, tehát az ipari munkásság választóinak száma a javaslat szerint 211.324- gyel, az összes választók tervezett létszám- emelésének egy negyedével gyarapodik. Az őstermelők. Az ipari munkásosztály ilyen előtérbe állításáért viszont nem érheti a javaslatot indokoltan az a szemrehányás, hogy a többi társadalmi réteggel és pedig úgy az őstermelési vagyontalan elemekkel, mint a törpe bir- tokossággal szemben igazságtalan mértékkel mér. A javaslat szerint a jelenlegi választók korhatárra, értelmi és vagyoni czenzusra való tekintet nélkül egyénileg megtartják választói jogukat. Ez a több évtizedre szóló átmeneti intézkedés elsősorban határozottan az őstermelés köréhez tartozó kisebb elemek javára szolgál és a javaslatban az őstermelőkre vonatkozó rendelkezések is széleskörű jogkiterjesztést eredményeznek. 1.900,000 választó. A javaslat alapján a választók száma mindenesetre meglógja ütni az 1.900,090-et. A jövendőbeli választóknak ez a száma Magyarország 18.264,533 lelket tevő összes népességének 10 százalékát te.zi, mig a jelenlegi választók csak 5'9 százalékát. Ha a jelenlegi javaslatban megállapított korhatárt vesszük alapul, a 30 éven felüli irni-olvasni tudó magyar állampolgároknak jövőre már 67'3 százaléka, tehát igen erős abszolút többsége élhet a képviselőválasztás jogával, mig jelenleg csak 35 0 százaléka van e jognak birtokában. A nemzetiségek aránya. A javaslat indokolása párhuzamba állitja, hogy a magyar és egyéb anyanyelvűek hány százalékát teszik az összes lélekszámnak s Ruhát fest vegyileg tisztit Nagykároly, Kölcsey-n. 1. H ttufe I S ámuel; ........... Al apittatott 1902. évben. Telep : Petőfi-ut 59. szám.
