Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-20 / 42. szám
S 1 A T M A \< M F G v K I 0 7. L 0 N V Gazdasági válság. A háború előszele csapkod végig ezen a szerencsétlen országon. A politikai és gazdasági barométer, a tőzsde, megremegett, fémszála, amely az időt mutattja, izgatottan inog és mint a földrengést jelző készülék tűje, mind közelebb és közelebb jut ahhoz, hogy kiessen a rendes helyzetéből. Egy gazdasági válság, egy óriási államderout felhője közeleg a láthatáron. A külföldi tőzsdék, amelyek nagyobbak, tekintélyesebbek, de ugylátszik kevésbbé szilárdak a budapestinél a legirtózatosabb küzdelmeket állják ki már most is, mikor nálunk még minden a szokott helyzetben van, csak az izgatottság nő folyton. És külföldön, ahol a veszély pillanatnyilag ugyan nagyobb, de ahol a nemzetek tőkeereje sokkal jobb biztosíték a szolid, conszolidált viszonyok fennmaradásának, mint ami zilált helyzetünk, ott már közbelépnek az illetékes tényezők, a kormányok, a nagybankok, nyilatkozatokat tesznek, intézkednek, hogy legalább addig, mig az esetleges európai konfalgráczió ki nem tör, mindent és mindenkit elpusztító viharával, hogy legalább addig csilapitsák a küzdelmeket, csökkentsék a lázat. Nálunk hajukat tépik már az emberek, szinte azt lehetne mondani, hogy moratorium nélkül is megáll minden ipar és kereskedelem, mert nincs forgó pénz és még mindig nem látjuk azokat, akiket látnunk kellene a veszély közepében, mint kimagasló es védő bástyákat. Nálunk csak huszonnégy órával a bécsi tőzsdebiztos kijelentése után jut eszébe a kormánynak, hogy egy börziáner — igaz, hogy ismert börziáner — utján nyilatkozatot, csillapító kijelentést tegyen a börze izgatottsága közepette. De ugyanakkor, mikor ez a nyilatkozatot közkézre kerül, elterjed a hire annak is, hogy a katonai hitelek fedezésére az állam uj kölcsön felvevését tervezi. Hogy ezt fél hivatalosan megczáfolták, az szinte csak erősiti a hír igazságát. És a kormány és az állam és mindenki, ahelyett, hogy közre munkálkodnának azon, hogy az ország vagyonát megmentsék, hogy megakadályozzak milliók és milliók pusztulását, uj hitelműveleteken törik a fejüket. Talán még most sem hiszik el az illetékes helyeken, hogy Magyarországot a mindent elpusztító gazdasági válság férge eszi ? Talán meg most sem látják, hogy ide már a háború is későn fog érkezni, mert a gazdasági és életharcz már most is elpusztított, mindent, amit elpusztítani lehetett. A legélesebb, legakutabb gazdasági válság dúl ebben az országban, tessék abbanhagyni a kicsinyes politikát, az ellenzék és a munkapárt kölcsönös szidását és tessék közrefogni azon, hogy ez a gazdasági válságban nyugtalankodó ország, ha egyebet nem, legalább a kétmilliárdos költségvetést kiteremthesse. Nagykároly város parlamentje. A jog- és pénzügyi bizottság ülése. Nagykároly város képviselőtestülete ma d. e. rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlésen tárgyalás alá kerülő ügyeket a jog- és pénzügyi bizottság péntek délután tárgyalta le és azokra vonatkozóiig a következő határozati javaslatokat hozta: Azon előterjesztést, hogy árvapénzek a mostanai pénzdrágaságra való tekintettel további lettek s a leány kétségbeesetten tördelte a kezét: — Istenem, mit csináljak I — Add ide az arczod pirosságát, attól a régi leszek — mondta a virág. A leány halvány lett, szomorú lett, rózsája azonban virult. Egyszer megfázott, beteg lett a rózsa, a leány rémülten szorította a kebléhez. — Add ide a szemed ragyogását — mondta a kegyetlen virág. A lány sóhajtott és odaadta. Aztán lassanként elszedett tőle mindent s mikor az ifjúság minden kincséből kifosztotta, elrepült tőle. A leány egyedül maradt. S ebben az időben, mikor inár-már sírni sem tudott azért, ami örökre elveszett, találkozott egy emberrel, aki megszerette, Megszerette és házába vitte feleségnek. A leány szivében először csak a hála lángja lobogott fel, aztán szive is összeforrt a férfi szivével s mikor anya lett, úgy érezte, hogy beteljesült minden vágya s többé nincs mit várnia a sorstól. A gyermek, a kis leány nőtt, fejlődött s az asszony szinte megdöbbenve nézte, mintha testének másodvirágzását látná. És akkor eszébe jutott a sok fájdalom s a sok szenvedés, a múlt minden emléke és lelke vonaglott a gyötrelemtől, ha arra gondolt, hogy az ő, drága kincsének is szenvedni kell valaha. Es az álmatlan, lázas, aggodalmas éjjelek egyikén megjelent előtte a tündér és bizonyos jóleső elégtétellel látta, — hiszen férfi volt — hogy annak a szeme most is könnyes. Égy kicsit elkedvetlenedett, mikor megtudta, hogy az asszony immár nem az ő könnyelműsége miatt sir, hanem a leánya sorsán aggódik. De aztán szelíden igy szólt: — Ne sirj, ne busulj 1 A leányodra boldog sors vár. Menj el az üveghegy tetején levő tündérkertbe, ott van a rózsa, kit könnyeiddel öntöztél, kinek szemed ragyogását odaajándékoztad. Menj és hozd haza. A mig a rózsa itt lesz a házadban, leányod nem ismeri meg a fájdalmat és a szenvedést. Az asszony elment a tündérkertbe és futott a rózsaágy felé. Aztán hirtelen meg állt és sápadtan, szivdobogva állt a helyén. Sok száz rózsa volt ott egymás mellett, egyforma a színük, illatuk a szépségük, az asszony remegve, lázasan kutatott és nem ismerte fel az övét. Egyik rózsa ugv hasonlított a másikhoz és neki egy idegszála sem rezdült meg, hogy megsúgja, hogy melyik volt az övé. Es a hajnali órákban megtelt a kert hozzá hasonló asszonyokkal, akik ott szaladgáltak és keresték hajdani szenvedélyük emlékét, hogy mint óvó talizmánt hazavigyék gyermekeik számára. Hiába volt minden 1 Egy sem ismerte meg a saját elmúlt érzéseit. Idegen lett hozzá és egyetlen vonása sem keltett ismerős emlékeket szivében. S egyszerre szétfoszlott a szomorú csapat, mert a talizmánnak csak ugv volt értéke és hatása, ha mindenik an>'a a saját fájdalmát, szenvedését, csalódását viszi haza. De mit tehettek szegények ? Az életüket odaadták volna gyermekeik boldogságáért, de a múltat, saját lelkűk múltját már nem ismerték meg. A három asszony összenézett, aztán hirtelen elkapták egymásról tekiutetüket, mintha mindenki félt volna a másik leikébe belenézni. intézkedésig csak 7 százalékos kamat mellett helyezhetők ki, elfogadásra ajánlja. A debreczeni kereskedelmi- és iparkamara megkereste a várost, hogy közölje vele azon esetleges kívánságait és javaslatait, amelyeket a megye vasúti közlekedésének megjavítására szükségesnek vél. Ez idő szerint a közgyűlés csak a Nagysomkuttal való összeköttetés megjavítását tartja szükségesnek és erről a kamarát értesíteni fogja. A városi házipénztár és a községi közmunkára vonatkozó 1913. évi költségvetés elfogadásra ajánltatik. A magyar városok országos kongressusa megkereste a várost, hogy alakítsa meg a kongressus helyi bizottságát. Ez a bizottság a jogi- és pénzügyi bizottság tagjaiból lesz megválasztva. A nagykárolyi Hitelbank Részvénytársaság értesítette a várost a hogy villamo telep bővítése czéljaira felvett folyószámla költsön kamatszázalékat egvfél százalékkal felemelte. Az átiratot a kényszerhelyzetben levő közgyűlés tudomásul veszi. A Hunyadi-utcza s a Gózson-utcza déli oldalának szabályozását a közgyűlés elrendeli. Színház. A nagykárolyi színházi szezon kezdete tudvalevőleg, a legutóbb történt kerületi szin- ügyi bizottsági ülésen, 1913. január hó 15-ben állapíttatott meg. A folyó évben a színi szezon már január hó 1-én kezdődött; a „két héttel való eltolás azért történt, hogy az Északkeleti színtársulat Nagybányán, ahol a színi szezon deczember 1-én kezdődik, 6 hetet tölthessen. Most azonban változtak a viszonyok és a nagykárolyi szinügyi bizottságon áll, hogy a színi szezon Nagykárolyban nem január 1,5-én, hanem deczember 1-én vegye kezdetét. Értesüléseink szerint ugyanis az Északkeleti szinikerület elnöke, gróf Bethlen Balázs, igen udvarias levélben fordult Nagybánya város tanácsához és szinügyi bizottságához, hogy tekintettel Neményi igazgató defficzites legutóbbi működésére s arra, hogy a deezemberi színi szezon sem kecsegtet valami nagy eredménnyel, nem volna-e czélszerü dolog, ha Nagybánya város Neményi igazgatót kibocsá- taná a kerületi szerződésből, akár pedig eltekintene a deezemberi bevonulástól. Nagybánya város tanácsa a szinügyi bizottság meghallgatása után úgy határozott, hogy Neményi színigazgatót a kerületi szerződés kötelezettsége alól felmenti, illetőleg, hogy Nagybánya kilép a kerületi szövetségből. Neményi Lipótnak nem kellvén tehát deczember 1-én Nagybányára bevonulni, a nagykárolyi szinügyi bizottság igen okosan cselekedne, ha Neményivel érintkezésbe lépve oda hatna, hogy a nagykárolyi színi szezon deczember 1-én kezdődjék és február 15-ig tartson. Feltéve persze, hogy erről csak akkor lehet szó, ha Neményi Lipótnak Nagykároly város közönsége művészeti igényeinek megfelelő színtársulata lesz, mert olyan színtársulattal, amilyen Neményi Lipótnak az idén volt, nemcsak, hogy deczember 1-én, hanem egyáltalában nem szabad beereszteni a nagykárolyi városi színházba. r AZ ÖREGEM is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, valamint finom, puha bőr és fehér teint elérésére és megóvására nincs jobb szappan, mint a világhírű „Steckenpferd“ liliomtejszappan. Védjegye „Steckenpferd“, készíti Bergmann et Co. ezég Tetschen a|E. — Kapható minden gyógyszertár-, drogéria-, illatszertár s minden e szakmába vágó üzletben. Darabja 80 fillér. — Hasonlóképpen csodálatosan beválik a Bergmann- féle „Manera“ liliomtejkrém fehér és finom női kezek megóvására, ennek tubusa 70 f-ért mindenütt kapható. Modern ruhafestés bármily Háltál or Pál látá ^oc^ernéstar^sP^ss^s --------- divat színre --------- " mJIuJCI s Cl I HfP — $8 guowlérozás — NAGY KÁROLY. 5zéchenyi-utcza 43. szám. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
