Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-07 / 27. szám
s Z A T M Á R M E G V F f K 0 Z L 0 N V szám, melyet nálunk még a legolcsóbb boule- vard-lapok sem értek el. Tartalma napról-napra legbővebb és legváltozatosabb Mindennap legalább két, vasárnapokon 5—6 tárczát és elbeszélést közöl, a leggazdagabb hir és vegyes rovat mellett, sport- és színház rovata a legbővebb ; a szerkesztői üzenetek minden nap kivétel nélkül egész oldalt foglalnak el. Ily tartalombőség példáját napilapnál egész Európában alig találhatjuk. Politikája radikálisan szabadelvű, demokrata és minden irányban független. Munkatársai közé számítja a jelenkor legjobb és legnépszerűbb Íróit, mint Gárdonyi Géza, Molnár Ferencz, Móricz Zsigmond, Heltai Jenő, Szornaházy István, Porzsolt Kálmán, Abonyi Árpád, Murai Károly, Színi Gyula, Lengyel Menyhért, Szabóné-Nogáll Janka, Lux Terka, Erdős Renée, Bokor Malvin, Pakots József, Pásztor József, Szász Zoltán, Csergő Hugó, Ráskai Ferencz, Tömörkényi István, Váradi Antal, Gellért Oszkár, Lampérth Géza, Kézdi Kovács László, stb. stb. A Pesti Hírlap külön kedvezményeket is nyújt előfizetőinek . Ilyenek: a Pesti Hírlap nagy képes naptára, melyet minden előfizető ingyen fog kapni karácsonyi ajándékul és a Divat-Salon czimü divatujság kedvezményes áron való megrendelhetése. Ily körelmények közt méltán mondható a Pesti Hírlap Magyarország legnagyobb és legolcsóbb napilapjának, melyet magunk is melegen ajánlunk a t. olvasóközönség figyelmébe. Előfizetési ára egy hóra 2 K 40 f. negyed évre 7 K, a Divat-Salonnal együtt negyedévre 9 K. Ennek előfizetése mindig a kezdő hónap 15-től számitódik. Megrendelhető postautalvánnyal a Pesti Hírlap ki- adóhivatalában: Budapest, V., Váczi-körut 78. — Elismerő nyilatkozat. Az önök által forgalomba hozott BOROLIN oly nagyszerű gyógyító hatással van, hogy nem hagyhatom szó nélkül. Tavaly szarvasbőgés idején isiászban szenvedtem itt és a BOROLIN néhány nap alatt bedörzsölés által bajomtól teljesen megszabadított. Feleségem köszvény bajától szintén könnyen megmenekült a BOROLIN használata által. Katonatiszt fiam egyik tiszttársát mentette meg körömgyökérgyuladással járó bajától. Kétszer borogatást alkalmaztatott kezére és a baj azonnal megszűnt, illetve visszafejlődött. Én velem pedig most a következő sajnálatos dolog történt. Körülbelül egy hét előtt voltam a borbélynál borotválkozni és hajat nyiratni és már 1 nap múlva arczomon a szemöldökökben, bajszom és szakálomban, hajamban és a két kezemen egy haj és szőrgyök érgyulladást kaptam, amely rohamosan tovább terjedt. Két napra reá a máramarosba utaztam kakasdiirgésre és igy orvosi segítség nem volt hapható a baj pedig mindig rosszabb lett arczom, fejem és kezeim tele voltak vörös pattanásokkal és a mellett borzasztóan viszketett a kiütés. Megpróbáltam BOROLIN NAL bekenni magamat és miután láttam, hogy a pattanások nem szaporodnak még 5 napon egymásután bekentem fejemet, arczomat és kezeimet 2-szer naponta alaposan és hála Istennek most semmi bajom már. Mindezekből az a tanulság, hogy a BOROLIN valóban egy csodaszer. Hogy ezekután mindenkinek ajánlani is fog,om a BOROLINT, az is bizonyos. Báró YECSEY BÉLA bodrogszerdahelyi nagybirtokos. Szatméei Hűzltny kereskedelmi és ipari közleményei. A sacharin monopólium. Hétfőn lépett életbe a mesterséges édesítőszerek forgalomba hozatalára vonatkozó törvény és ezzel a sacharin állami monopóliuma megkezdődött. Julius 1-től a kincstár állapítja meg a sacharin árát s ugyancsak a kincstár szabályozza a sacharin forgalomba hozatalát. Fizetésképtelenség. A bécsi hitelezői védegylet jelenti: Mayer Sándor Nagybánya és az Első nagy károlyi bazár (Darányi Iván és társa) fizetésképteleji. A kocsihiány. Ősszel és télen a várható tömegáru és terményszállitások előreláthatólag nagyobb kocsihiányt fognak okozni. Az államvasutak már most kérik a közönséget, hogy Szatmármegyei Közlöny (28. hét.) 1912. julius 31 nap. 7 Vasárnap Jéz. sz. vére 8 Hétfő Erzsébet 9 Kedd Anatolia ÍO Szerda Amália 11 Csütörtök Pius 12 Péntek Gual. János 13 Szombat Jenő 1 Vonatok érkezése Nagykárolyba: Debreczen felől d.e. 4-42, 713, 1218. d. u. 153, 5-58,8’51, 102 Szatmár , d. e. 4 28, 7’10, 9'37. d.u. 3 00, 4 02, 808, 1117 Mátészalka „ d. e. 6'58, d. u. 1'49, 7'46. Zilah „ d. e. 705, 12 21. d. u. 708. Vonatok indulása Nagykárolyból: Debreczen felé d. e. 4'43, 7'14, 9'49. d. u. 301, 4'14, 8'20, 1 D27 Szatmár „ d. e. 4'56, 7’29, 12 30. d. u 157, 6' 10, 8 52, 116 Mátészalka „ d. e. 5" 10, 10 40. d. u. 3* 15. Zilah , d. e. 5 30. d. u. 3'10, 6U5. már a nyári hónapokban szerezzék be szükségleteiket, az áruk megérkezésekor pedig a leggyorsabban rakják ki a kocsikat. Végül kéri az igazgatóság a közönséget, hogy jóindulatú belátást tanúsítsanak és legyenek mindenkor segítségére a vasút alkalmazottainak. „Utazás.“ A papa: Gyerekeim és te mama, határozzuk el végre, hogy hova utazunk az idén nyáron. Egyezzünk meg például abban, hogy az idén nem félünk a melegtől és elmegyünk Olaszországba, ahol az idén kolera sem lesz, erről biztos értesüléseink vannak. A mama: És ha mégis lenne kolera, akkor . . . A papa: Akkor még mindig elutazhatunk Olaszországból Svájczba, vagy más valahová. Indítványozom tehát, hogy állapodjunk meg egyhangúlag Olaszországban. A család : (egyhangúlag) megállapodtunk. A papa: Akkor hát nincs más hátra, mint hogy összeállítsuk az úti tervet és úti készletünket. A mama: Én szeretnék Dalmácziába is menni. A papa: Jól van, el fogjuk kezdeni Dal- máczián. A gimnázista: Papa, én Boszniába is szeretnék menni. A papa: Jól van, Boszniába is fogunk menni. Ügy is megbuktál földrajzból. Legalább ismétled. Hát akkor Bosznián fogjuk kezdeni, onnét Dalmácziába és aztán Olaszországon végig. (A könyvszekrényhez megy.) Itt a három Baedecker . . . Helyes. Mi van most már az úti készlettel. A mama: Mindent beszereztem . . . (Czé- dulát vesz elő a zsebéből. (61 doboz külöm- böző húskonzervet, 22 főzelékkonzervet, 600 czigarettát a papának (és hasonló módon tovább még egy terjedelmes listát olvas fel, amely igy végződik) és 60 fillérért fenyőillatot. A pana: Látod, ez hiba volt, minek Olaszországba fenyőillat. Ott narancsillat kellett volna. No, de mindegy 1 Eresszétek le a rolettákat. Csukjátok be az ablakokat, de jó erősen. Nyissátok ki fent a szellőztetőt. Úgy rendben van. (Levetkőzik, csak a legfehérebb ruhadarabjai maradnak rajta.) Tehát hat hétig fogunk utazni. A család (az asztal köré gyűl.) A papa: Kezdjünk hozzá és tegyük meg a mai utunkat. Bosznia és Herczegovina Magyarországtól délre terül el . . . (Térképet térit az asztalra. Kinyitja a Baedeckert és volas . . ). Regény-Csarnok. Nikola doktor boszuja, Irta: Quy Boothby, (80) Fordította: Radocza Jankó. — Nézzen ide — mondtam — felnyitottam a újságot és a kék bélyegzésre mutattam. — Ugyan az az ember, aki Maxwel üzletében az újságot vásárolta, vette meg a borítékot is. És ha ez az ember Nikola volt, Maxvel bizonyára ! fog rá emlékezni és nincs kizárva az sem, hogy tudja a lakást is. — Nagyszerű! — mondotta a tisztviselő — ismerem Maxvell üzletét, azonnal odamehetünk. Újból megköszöntük a vendéglős szívességét és gyorsan az Ipsvell Street-re hajtattunk Mire odaértünk, csaknem három óra volt és már derengeni kezdett. A tisztviselő kiugrott a kocsiból és becsengetett a házba. Kis idő múlva egy fiú zárta fel a kaput, aki értelmetlenül bámult ránk. — Itt lakik mr. Maxvell ? Kérdezte a rendőrtisztviselő. — Nem, uram. — Hát hol? — Ponson Street — balról a harmadik ház. — Köszönöm. Társam újból a kocsiba szállt és rövid idő múlva a jelzett ház előtt álltunk. Csinos kis villaszerű épület volt kis kert közepén. Csengetünk. Csakhamar közeledett valaki és a kulcsot bedugta a zárba. — Ki van odakint? kérdezte belülről egy hang. — A rendőrség! — válaszolta kísérőm Azonnal felnyílt az ajtó és egy csikós vászonba öltözött alacsony férfi állt előttünk. — Történt talán valami? — kérdezte idegesen. — Semmi, ami megijeszthetné önt Baxvell ur — válaszolt kísérőm — csakhogy fontos felvilágosításra volna szükségünk, a melyet talán ön megadhat. Miután nagyon fontos ránk nézve, hogy még napfelkelte előtt nyomra véleményünk szerint csakis ön vezethet — kénytelenek voltunk álmában megzavarni önt. — De az égre, mért vezethetném épen én nyomra önöket ? mindenesetre azonban örülni fogok, ha tudok útbaigazítást adni — felelte Maxvell és bevezetett bennünket az ebédlőbe. — A következőről van szó — kezdtem és elővettem zsebemből az ujságlapot és a borítékot. — Ugy-e bár látja a betűket a boríték alján? — Maxvell bólintott és saját nevét pillantva meg, még jobban figyelt. — Ezt a borítékot és újságot minden valószínűség szerint az ön üzletében vásárolták. — Honnan tudhatja ön ezt? — A borítéknál a betűkből, az újságnál a bélyegzőből következtetem. — Igen, igen, de mivel lehetek segítségükre ? — Szeretnénk annak az embernek a czimót tudni, aki ezeket vásárolta. — Ez bajos lesz. Le tudják írni nekem, hogy milyen volt az illető ? — Magas, feltűnő megjelenésű ember, érdekes sápadt arczczal, koromfekete hajjal és csillogó fekete szemekkel. A leírás alatt Maxvell arcza felderült. — Ismerem azt az embert, tegnap délután volt üzletemben. — És a czime ? — Sajnálom, de azzal nem szolgálhatok. Levélpapírt, borítékot, meg az „Evening Mer- cury“-t vette meg és távozott. Egész megjelentése oly feltűnő volt, hogy az ajtóhoz mentem és utána tekintettem. — Merre ment? — Podgers droguista üzletébe ment, a mely az ut másik oldalán rézsut szemben van az enyémmel. Ennél többet nem láttam. — Nagyon szépen köszönöm szívességét — mondtam és kezet szorítottam Maxvell úrral — sajnálom, hogy nem adhatott bővebb felvilágosítást. — Azután a rendőrtisztviselőköz fordultunk: —• Nem tehetünk egyebet, mint hogy felkeressük Podgers üzletét; de attól tartok,
