Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-24 / 12. szám
Nagykároly, 1912. márczius 24. 12. ázám. XXXVIII. évfolyam SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY SZERKESZTOSEG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi ős anyagi részét illető közlemények küldendők: NAGYKÁBOLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Telephon 56 szám. Pártoktól független politikai Lap.----- Megjelenik minden vasárnap ’ . : EL ŐFIZETÉSI ÁRAK: , , Egy évre helyben házhoz hordva 5K vidékre postán küldve 8 Jjproöa Megyei községek, egyházak és iskolák részére egyévreS lror&o-a ..•] Hirdetések jutányos áron közöltéinek. .Nyilttér“ sora 40 fillérA Éöitess nlla. A politika nyugodt folyását veszedelmes örvények akadályozzák. Konfliktusok eshetősége merül fel, melyek elkerülését minden igaz magyar hazafi lelke mélyéből óhajtja. Ha a veszedelmek világos felismerése mellett is bizva-bizunk a krízisnek közmegnyugvást keltő megoldásában, úgy ezt a hitünket két momentumra alapítjuk. Az egyik az, hogy a magyar képviselőházban egy kétszázötvenhat tagú guvernementális párt foglal helyet, mely hajlandó is, képes is rá, hogy szilárd támaszául szolgáljon a kormányzatnak. Amig a parlamentben egy hatvanhetes alapon álló homogén és akczióképes többségre alapítható a kormányzás, addig nincs ok a kétségbeesésre; addig nem lehet feladni a biztos reményt, hogy a krízisből a kivezető ut meg nem lesz lelhető. A nemzeti munkapártban ma helyet foglal az ország politikai talentumainak színe java. Ezt a pártot Khuen-Héderváry Károly gróf vezetésével, nagy tapasztalásu, higgadt megfontoltságu íérfiak irányítják. Olyan íérfiak, akiknek szava súlyosan esik latba az ország előtt. Ez a vezetés garantálta eddigelé és garantálja a jövőre is, hogy a többség magatartásán a kibontakozás lehetősége nem fog múlni. A nemzeti munkapárt a politika dignitásának megóvása és a maga politikai meggyőződésének fentartása mellett is, minden provokativ lépést mellőzni óhajt, amint mellőzött a közelmúltban is. Erejét és támogatásának értéket éppen az adja meg, hogy politikai méltóságát megőrzi s ezzel az ország közvéleményének szemében is abban a tiszteletben részesül, amely becsületes msggyőződésü íérfiak érdemes gyülekezetének joggal kijár, A kö- tekedésnek kerülése pedig a másik irányban teszi képessé és alkalmassá a nemzeti munkapártot, hogy a kibontakozásnak egyedül lehető támaszul szolgáljon. A többség a most folyó súlyos válság alatt azt a politikát folytatja, amely a leghelyesebb, az ország érdekeinek legjobban megfelel és leginkább vezet czélhoz. És amely egyúttal leginkább megfelel a párt érdekeinek is. Mert ez a politika férfias, szilárd, tiszteletet parancsoló: emellett higgadt, túlzásoktól ment és a lehetőségekkel számol. A kibontakozásba vetett hitünket továbbá ami királyunk bölcsességére alapítjuk. Az ő elméje nehezebb helyzetekben is felismerte mindenkor a helyes utat, semmi okunk hát feltenni, hogy azt a jelenlegi helyzetben is meg ne találja az uralkodó, aki a helyzetet töviről-hegyire ismeri. A folyamatban lévő kihallgatások során megismerte legjelesebb államférfiaink felfogását is. Ő felsége az eddig kihallgatott politikusoktól azt halottá, hogy a hatvanhetes kormányzat fentartása s az országnak minden rázkódástól és zavartól való meg- kimélése legkönnyebben elérhető a munkapárt révén s ma már feltétlenül bizonyosra vehető, hogy a kibontakozás ez irányban fog megtörténni. Már eddig is minden kétséget kizárólag megállapítást nyert, hogy a tények és történtek konfliktusokat nem indokolnak, hogy ilyenekre ok nincs s hogy a helyzet exigencziái tekintetében nevezetesebb ellentétek a törvényhozás faktorai között egy- áltában fenn nem állanak. Ilyen körülmények között a konkrét kibontakozást, a válság megoldását megtalálni, valóban nem lehet .nehéz. 11 pli esném. — A Szatmármegyei közlöny tudósítójától — Az elmúlt hét nem termett semmi fontos politikai eseményt. A hét elején a politikai világ legfontosabb eseményeként várta Lukács László pénzügy- miniszter audencziáját, amely azonban nem történt meg. A kormány körében ma már teljes hig- gadsággal Ítélik meg a helyzetet s kétségtelennek tartják, hogy a kibontakozás a jelenlegi rezsim erejével fog megtörténni. Hétfőn a széki kerületbe Hatfaludi.Ernő nyugalmazott ezredest munkapárti programmal képviselővé választották. Kedden forgalomba került hírek szerint a királynak márczius végére tervezett budapesti és gödöllői útját elhalasztották. A halasztásnak oka az, hogy úgy a külpolitikai helyzet, valamint az osztrák kormány válságos Ä Peleskei Nótárius történeti kialakulása. Irta és felolvasta : Sroff Gábor kegyesrendi tanár a nagykárolyi színházban 1912. márczius 10-én a „Peleskei Nótárius“ díszelőadása előtt. (Folytatása és vége.) — A múlt század 30-as éveiben a pesti német színpadokon s a magyar Nemzeti Színházban is olyan értéktelen bohózatok divatja járta, hogy a müveit közönség már szinte rostéit előadásokra járni. A német színpadokon alacsony tárgyú bohózatok, sületlen, ocsmány tréfákkal fűszerezve sértették a közönség ízlését, a Nemzeti Színház műsorát pedig fordított darabok, Parlagi Jancsik, Politikus csizmadiák, Borszem Jankók, tündérkisasszonyok, aranykirályok ez. silány munkák töltötték be. írói körökben gyakran szóba jött a bohózat ügyének siralmas állapota, ugyanerről folyt a beszéd abban a kistársaságban is, a mely 1837. év őszén Kővárt, Nágrádmegyében Ebeczky Imre, földbirtokos vendégszerető házánál gyűlt egybe. Néhány fiatal iró és zeneszerző is jelen volt. Ott volt a szepesi eredetű Them Károly, akkor még egy balassa-gyarmati leánynevelő intézetben zongoramester s a házigazda fia, Emil, szintén ügyes zeneszerző. Köztük volt egy vidám, fiatalember is, csupa elevenség, tréfa és kedélyesség. Az egész országban a legkellemesebb társalgónak ismerték. Mindenki szerette, a hol megjelent, felvillanyozta a társaságot. E 26 éves fiatalember Gaal József volt, városunk szülötte, akkor már jónevü elbeszélő iró, aki valószínűleg hivatali szünet idejét élvezte e kiránduláskor, a házigazda hivatali főnöke, fia Emil meg jóbarátja volt. Gaal szóba hozta a bohózat ügyét s kifejezte azt a kívánságát, hogy jó volna már a bajon segíteni. 0 már alkalmasint foglalkozott e tervvel, de a tárgy- gyal még nem volt tisztában. Állítólag a fiatal Ebeczky Emil ajánlotta Gaálnak Gvadányi Peleskei Nótáriusát, hogy dolgozza fel bohózatnak. — A tárgy tetszett s a szükséges zene megírására Them Károly szívesen vállalkozott. Az eszme csakhamar megvalósult, Gaál gyorsan szokott dolgozni s a két szerző hamar elkészült a darabbal s már 1838. év október 8-án el is játszották a Nemzeti Színházban. Nagyszámú közönség gyűlt egybe; a helyzetek s jellemek rajza s az egészen átvonuló humoros hang nevetésre fakasztá a legkomolyabb embert is, a többször ismétlődő s eddig szokatlan dalok, a népjelenetek s a színházi kaland szűnni nem akaró tapsvihart támasztott . . . Gvadányinak 13 részre oszló útleírásának meséjét, az egymáshoz fűzött kalandokat erős drámai érzékénél fogva nem vihette színpadra ily alakban. Gvadányi előtt nem annyira költői ezé! lebegett, mint eyy tipikus alak megteremtése, kinek szájába saját eszméit adja; Gaal megváltoztatja a költemény tárgyát, ezélzatát: Gvadányi a régi magyar szellemet kívánja az öltözködésben is kifejezni, az idegen ruhát gúnyolja ki, Gaál a régit a világtól való elmaradottságot teszi nevetségessé; Gvadányi a múltra mutat okulás végett, Gaál a jövőbe néz, a fejlődés szükségességének hirdetője. E czélhoz mérten tudatos ügyességgel választja meg eszközeit, megtartja a nótáriusnak eredetien rajzolt jellemét, uj helyzetek közé viszi, uj személyekkel veszi körül. Gvadányitól csak megemlített nevekhez történetet fűz s igy aztán azt a látszatot kelti, mintha a színdarabban előforduló uj látványokat Gvadányi csak elhallgatta volna. A bohózatban az eredeti széthulló mese kerekebb cselekvénnyé lesz, a darab központot, cselekvényegységet nyer, a főszemély jelleme következetes s mindvégig mulatságosan érdekes alakká válik. Szerencsés gondolat volt mindjárt Tóti Dorkának, a géczi boszorkánynak cselekvő fölléptetése. Gaal, mint szélszövőt igen ügyeRuhát vegyileg tisztit Haufel Sámuel Nagykároly, Kölcsey-u. 1. a rom. Math, templom mellett. fllapittatott 1902. évben. Telep : Petöfi-ut 59. szám. m
