Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-17 / 11. szám
SZ A TM A R M E G V F I KÖZLÖNY fedésének dalba fojtott himnusza: a Mar- saillese, mint a mi szivünkből a .Nemzeti dal“. És ennek is csak a mai korszellem az oka. A jelen reakcziós, messze eltávolodott a liberálizmus örökszép eszméitől, a „szabadság, egyenlőség, testvériség“, márczius Idusának e hármas jelszavát, mire sem értékeli Márczius tizenötödike ehhez hasonlóan Nagykároly városában is meglehetős csendes volt. Csak a középületek és az iskolák voltak fellobogózva. A polgárság ünnepe is sablonosán folyt le. A nemzetiszinü plakáton tavalyról és tavalyelőttről már ismert frázisok, a szereplők ugyanazok. Részletes tudósításunk itt következik: Márczius Idusának megünneplését a római katholikus és a református templomban megtartott ünnepi istentisztelet vezette be. A polgárság tulajdonképpeni ünnepsége azonban csak délután 4 órakor, Kossuth Lajos szobra előtt kezdődött. Elsőnek a városi Dalárda adta elő a Hymnuszt. Ezután Dienes István szavalt nagy hatással; a szép számban összegyűlt közönség szavalatát lelkesen megtapsolta. Majd Sallay Lajos adta elő Yáradi Antal „Petőfi visszatér“ czimii remekszép költeményét, Kürthy Károly pedig a „Szabadság ünnepén“ czimü saját szerzeményű ünnepi versét szavalta el. Nagykároly város polgárságának hatalmas babérkoszorúját Sróff Gábor kegyesrendi tanár tette le néhány lelkes szó kíséretében Kossuth Lajos szobrára. Hangoztatta, hogy Kossuth Lajos hármas eszményét: a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavát sohasem szabad elfelejtenünk. Beszéde mély hatást keltett. A szobortól a közönség a főgimnáziumi ifjúság ünnepségére vonult, még pedig oly nagy számban, hogy a tornaterem ezúttal szűknek bizonyult. Az ifjúság szónoka, Király Ferencz volt, ki a nagykárolyi piarista gimnázium egykori tanítványáról, a márcziusi ifjak egyikéről, Vasvári Pálról emlékezett meg csinos beszéd keretében. Tetszett még Jenser Béla és Hill Gyula szavalata is. Az ünnepély végén Petőfi Sándor életének főbb mozzanatairól emlékeztek meg vetített képek kíséretében. A műsor nagy részét az ifjúsági zene és énekkar által előadott számok töltötték be. A betanításért Braneczky József tanárt illeti a dicséret. Háromnegyed nyolezra járt már az idő, amikor az ifjúság e'lélekemelő ünnepsége befejeződött s mihamar kezdetét vette a Polgári Kaszinóban a társasvacsora, melyen mindössze csak százan vettek részt. A második fogásnál szólásra emelkedett Cseh Lajos főgimn. igazgató és kezében a Kossuth-serleggel elmondta nagyhatású ünnepi beszédét. Beszédének vázlatát itt adjuk. „Minden politikai vagy társadalmi átalakulásoknál, változott viszonyok között gyakran megtörténik, hogy a nemzet legjobbjait bemocskolják, lerántják az utcza porába. Előfordul ez más nemzeteknél is, de éppen nem ritkán nálunk. A rut haszonlesés elnyomja a legszentebb hazafiui érzést is. De aki el akarja nyomni a múlt dicsőségét nagy bűnt követ el, az a nemzet már veszni indult. Minél jobban halad valamely nemzet, annál nagyobb szüksége van oly példákra, melyek benne az ideálizmust tartják ébren. Eddig még nem következett el olyan kor, hogy az 1848-iki csodás eseményekből tanulságot ne vonhatna a magyar. Kossuth Lajos olyan nagy államférfiu, hogy eszméi minden korban vezetnek. Mig Széchenyi a jelent, az akkori Magyarországot vette támogatásába, addig Kossuth Lajos már 1841-ben, a Pesti Hírlapban hatalmas gazdasági politikát ad a jövőnek. Szerinte polgárság nélkül nem létezik igazi nemzeti állam. Kereskedelem és ipar nélkül pedig nem létezhetik fejlődő ország és kimondja a ma már szállóigévé lett jelszót: „Tengerre magyar“. Kossuthban a nagy államférfim okosság egyesült a politikai előrelátással. Az 1848-iki átalakulások az ő nevéhez fűződnek. Még Széchenyi is bámulta csodálatos alkotó erejét. Kossuth Lajos eszméi még ma is lelkesítenek. A népjogok kiterjesztése, az ipar és kereskedelem felvirágoztatása nem ugyanazonosak-e a mai politika vezér elveivel? A nemzetiségi kérdést is csak a közös munka alapján lehet megoldani; legyünk tehát hasznos munkásai a közös hazának faj és nemzetiségi különbség nélkül. Üríti a serleg tartalmát és Isten áldását kéri arra a munkára, amely Kossuth Lajos eszméi alapján felvirágoztatja, ismét naggyá, hatalmassá és gazdaggá teszi Magyarországot. (Lelkes éljenzés.) Rédei Károly evangélikus lelkész nagy szónoki készséggel előadott beszédben fejtegeti a magyarság nagy honszeretetét és szót emel az újabb bomlasztó áramlatok, a világpolgárság eszméje ellen. Poharát a magyar nemzet dicsőséges honszerelmére üríti. Ezután Schnébli Károly éltette néhány lelkes szó kíséretében a sajtószabadságot. A beszédek között a Dalárda énekelte el a Talpra magyart és a Himnuszt. Az egybegyűltek kedélyes jó hangulatban a késő éjjeli órákig maradtak még együtt és poharazgatás közben elmélkedtek a sivár jelenen, a régi dicsőség eltűntén, de az ünnepi toasztokból bizalmat merítettek a jövő nagy küzdelmeihez. —km. — Szinti parin®. A csütörtöki közgyűlés tárgysorozatának érdekesebb pontjai. Szatmárvánnegye törvényhatósági bizottsága — amint már megírtuk •—- Nagykárolyban, a vármegyei székház gyüléstermében 1912. márczius 21-én d. e. fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést fog tartani. A közgyűlés tárgysorozatának érdekesebb pontjai a következők: Dr. Falussy Árpád bizottsági tag indítványa Szatmárvármegyének az O. M. G. E.-be alapitótagként való belépése iránt. Zemplénvármegye átirata az 1883.: XV. t.-cz. módositása iránt a m. kir. Belügyminiszterhez intézett feliratuk támogatása iránt. Bányász Menyhért nagyszőllősi lakos kérvénye a halmi—bikszádi vasút czéljaira megszavazott 200 000 K hozzájárulási összeg fedezésére vármegyei pótadó kivetésének kimondása iránt. A s: atmár—fehérgyarmati h. é. vasút igazgatóságába két tag kijelölése. A nagykároly—mátészalkai—csapi h. é. vasút igazgatóságába két tag kijelölése. M. kir. Belügyminiszter leirata Demján Athanáz és társainak az avasi járás székhelyének Avasfelsőfaluban való meghagyása iránti kérelmének újabb tárgyalása iránt. Várm. főispán átirata Nagybánya város 500,000 K kölcsön felvétele ügyében. Nagykároly r. t. város határozata a nagykároly—szalacsi h. é. vasút segélyezése tárgyában Szatmárököritó község határozata csendőr férőhely építése tárgyában. Turvékonya község határozata a halmi— bikszádi h. é. vasút segélyezése tárgyában. Szatmárvánnegye jegyző és körjegyzői nyugdíj választmányának javaslata Dráaos Fe- rencz nagyszokondi körjegyző nyugdíjazása ügyében. Ugyanaz Kende József batizi körjegyző nyugdíjazása ügyében. Ugyanaz Nagy Lajos szárazbereki körjegyző nyugdijaztatása tárgyában. Komáromvármegye határozata a korcsmái zárórákról alkotott szabályrendelet módositása tárgyában. Fiatalkorúak kassai felügyelő-hatóságának átirata korcsmák és pálinkamórések vasárnapi zárvatartása tárgyában. A nők választójogi világszövetségének segély iránti kérelme. Vetés község határozata a korcsmáknak vasár- és ünnepnapokon való zárvatartása tárgyában. Gömör és Kishontvármegye átirata az 1908. évi XXXVIII. t.-cz. 17. §-ának módositása tárgyában. Fehérvármegye átirata a járási főszolgabírók mellé gazdasági előadói állások szervezése és a gazdasági tudósítók részére félárujegy váltására jogosító kedvezmény megadása tárgyában. Lóavató bizottságok megalakítása. Nagysomkuti járásban 3-ik orvosi kör szervezése. Penészleki hitelszövetkezet népkönyvtár adományozás iránti kérelme. Iskola, egyház. A Tanítók Bankja megalakulása- A Magyar- országi Tanítók Országos Szövetsége mozgalmat indított a Tanítók Bankja létesítéséért s a részvények jegyzésére élénk agitácziót fejtett ki. Az ország tanítósága a bank megalapításában meglátta a gazdasági jelentőséget és bár eleinte lassan, az utóbbi napokban tömegesen érkeztek be részvényjegyzések, úgy, hogy a Tanítók Bankja most már feltétlenül megalakul. Az alakuló gyűlés márczius 31-én vasárnap lesz Budapesten a Ferencz-József Tanítók házában. Színház. Kapuzárás. Csütörtökön este ért végett az első nagykárolyi téli szezon. És most kapuzárás után meglehetősen csalódva tekintünk vissza erre. Daczára a két és fél hónapig tartó idénynek az idei sziniirodalom termékeiből — két-három operettet kivéve — semmit se kaptunk. A jövőre Neményi társulatát a mai állapotban nem szabad beengedni Nagykárolyba és a helyzet javítására a szinügyi bizottságnak már most kellene működését megkezdeni. Az adjutáns csütörtöki előadásán Komáromi Gizi nyílt színen könyezve vett búcsút a közönségtől. A harmadik felvonás után Neményi igazgató is a lámpák elé jött, hogy egy pár rövid szóval elbúcsúzzék. Nagykároly és a pénzügyigazgatóság. A polgármester Budapesten. Illetéktelen beavatkozás. Nagykároly r. t. város képviselőtestületének tagjai kedden értekezletet tartottak, amelyen elvileg elhatározták, hogy a mennyiben a pénzügyminiszter a nagykárolyi kir. pénzügyigazgatóság elhelyezésére felterjesztett ajánlatok közül egyet sem fogadna el, hajlandó a város egy teljesen uj megfelelő palotát felépittetni és annak használatát örök időkre díjtalanul átengedni. A határozatnak a pénzügyminiszterhez való juttatásával Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester bízatott meg. Debreczeni a megbízatás folytán szerdán Budapestre utazott. Nincs másként, hogy Szatmárnak Nagykárolyban kémei vannak, mert alighogy meghozták a határozatot, Szatmáron nyomban küldöttséget szerveztek, amelyik az ottani, hétfőn tartott közgyűlések a miénkkel azonos határozatát vitte fel a pénzügyminisztérium- hez. A szatmári küldöttség szerdán délután utazott Budapestre. Egyenként és külön, külön kocsikba szálltak, hogy utazásuk feltűnést ne keltsen. Különösnek és humoros dolognak tartjuk, ljogy Nagykároly protektorául Dr. Falussy Árpád ajánlkozott fel Nem rossz dolog ! Most akar segíteni rajtunk egy rég letört főispán, akinek még tényleges főispán korában sem volt fent semmi befolyása. Ha már közbenjáró kell — nem hisszük ugyan, hogy szükség lesz rá — miért nem fordul Nagykároly város az ő díszpolgáraihoz ? Mire valók a díszpolgárok, ha nem ilyen alkalomra ? Azok az alacsony helyről származó pletykák, hogy Csaba Adorján főispán Nagykároly és Szatmár harczában, ez utóbbi város érdekében működne, minden tárgyi alapot nélkülöznek. Csaba Adorján Szatmármegyének és Szatmár-Németi városának is külön-külön főispánja. És éppen ezen exponált helyzete miatt az egész mozgalomtól távol áll. Lapunk zártáig Debreczeni István polgármester még nem érkezett vissza.
