Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-17 / 11. szám

SZ A TM A R M E G V F I KÖZLÖNY fedésének dalba fojtott himnusza: a Mar- saillese, mint a mi szivünkből a .Nemzeti dal“. És ennek is csak a mai korszellem az oka. A jelen reakcziós, messze eltávolodott a liberálizmus örökszép eszméitől, a „szabad­ság, egyenlőség, testvériség“, márczius Idusá­nak e hármas jelszavát, mire sem értékeli Márczius tizenötödike ehhez hasonlóan Nagykároly városában is meglehetős csendes volt. Csak a középületek és az iskolák voltak fellobogózva. A polgárság ünnepe is sablono­sán folyt le. A nemzetiszinü plakáton tavaly­ról és tavalyelőttről már ismert frázisok, a sze­replők ugyanazok. Részletes tudósításunk itt következik: Márczius Idusának megünneplését a ró­mai katholikus és a református templomban megtartott ünnepi istentisztelet vezette be. A polgárság tulajdonképpeni ünnepsége azonban csak délután 4 órakor, Kossuth Lajos szobra előtt kezdődött. Elsőnek a városi Dalárda adta elő a Hymnuszt. Ezután Dienes István szavalt nagy hatással; a szép számban összegyűlt közönség szavalatát lelkesen megtapsolta. Majd Sallay Lajos adta elő Yáradi Antal „Petőfi visszatér“ czimii remekszép költeményét, Kürthy Károly pedig a „Szabadság ünnepén“ czimü saját szerzeményű ünnepi versét szavalta el. Nagy­károly város polgárságának hatalmas babérko­szorúját Sróff Gábor kegyesrendi tanár tette le néhány lelkes szó kíséretében Kossuth La­jos szobrára. Hangoztatta, hogy Kossuth Lajos hármas eszményét: a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavát sohasem szabad elfe­lejtenünk. Beszéde mély hatást keltett. A szo­bortól a közönség a főgimnáziumi ifjúság ün­nepségére vonult, még pedig oly nagy szám­ban, hogy a tornaterem ezúttal szűknek bizo­nyult. Az ifjúság szónoka, Király Ferencz volt, ki a nagykárolyi piarista gimnázium egykori tanítványáról, a márcziusi ifjak egyikéről, Vas­vári Pálról emlékezett meg csinos beszéd ke­retében. Tetszett még Jenser Béla és Hill Gyula szavalata is. Az ünnepély végén Petőfi Sándor életének főbb mozzanatairól emlékeztek meg vetített képek kíséretében. A műsor nagy ré­szét az ifjúsági zene és énekkar által előadott számok töltötték be. A betanításért Braneczky József tanárt illeti a dicséret. Háromnegyed nyolezra járt már az idő, amikor az ifjúság e'lélekemelő ünnepsége befejeződött s miha­mar kezdetét vette a Polgári Kaszinóban a társasvacsora, melyen mindössze csak százan vettek részt. A második fogásnál szólásra emel­kedett Cseh Lajos főgimn. igazgató és kezé­ben a Kossuth-serleggel elmondta nagyhatású ünnepi beszédét. Beszédének vázlatát itt ad­juk. „Minden politikai vagy társadalmi átala­kulásoknál, változott viszonyok között gyakran megtörténik, hogy a nemzet legjobbjait be­mocskolják, lerántják az utcza porába. Előfor­dul ez más nemzeteknél is, de éppen nem ritkán nálunk. A rut haszonlesés elnyomja a legszentebb hazafiui érzést is. De aki el akarja nyomni a múlt dicsőségét nagy bűnt követ el, az a nemzet már veszni indult. Minél jobban halad valamely nemzet, annál nagyobb szüksége van oly példákra, melyek benne az ideálizmust tartják éb­ren. Eddig még nem következett el olyan kor, hogy az 1848-iki csodás eseményekből tanul­ságot ne vonhatna a magyar. Kossuth Lajos olyan nagy államférfiu, hogy eszméi minden korban vezetnek. Mig Széchenyi a jelent, az akkori Magyarországot vette támogatásába, ad­dig Kossuth Lajos már 1841-ben, a Pesti Hír­lapban hatalmas gazdasági politikát ad a jö­vőnek. Szerinte polgárság nélkül nem létezik igazi nemzeti állam. Kereskedelem és ipar nélkül pedig nem létezhetik fejlődő ország és kimondja a ma már szállóigévé lett jelszót: „Tengerre magyar“. Kossuthban a nagy ál­lamférfim okosság egyesült a politikai előre­látással. Az 1848-iki átalakulások az ő nevé­hez fűződnek. Még Széchenyi is bámulta cso­dálatos alkotó erejét. Kossuth Lajos eszméi még ma is lelkesítenek. A népjogok kiterjesz­tése, az ipar és kereskedelem felvirágoztatása nem ugyanazonosak-e a mai politika vezér el­veivel? A nemzetiségi kérdést is csak a kö­zös munka alapján lehet megoldani; legyünk tehát hasznos munkásai a közös hazának faj és nemzetiségi különbség nélkül. Üríti a ser­leg tartalmát és Isten áldását kéri arra a mun­kára, amely Kossuth Lajos eszméi alapján fel­virágoztatja, ismét naggyá, hatalmassá és gaz­daggá teszi Magyarországot. (Lelkes éljenzés.) Rédei Károly evangélikus lelkész nagy szónoki készséggel előadott beszédben fejte­geti a magyarság nagy honszeretetét és szót emel az újabb bomlasztó áramlatok, a világ­polgárság eszméje ellen. Poharát a magyar nemzet dicsőséges honszerelmére üríti. Ezután Schnébli Károly éltette néhány lelkes szó kí­séretében a sajtószabadságot. A beszédek között a Dalárda énekelte el a Talpra magyart és a Himnuszt. Az egybe­gyűltek kedélyes jó hangulatban a késő éjjeli órákig maradtak még együtt és poharazgatás közben elmélkedtek a sivár jelenen, a régi dicsőség eltűntén, de az ünnepi toasztokból bizalmat merítettek a jövő nagy küzdelmeihez. —km. — Szinti parin®. A csütörtöki közgyűlés tárgysorozatának érdekesebb pontjai. Szatmárvánnegye törvényhatósági bizott­sága — amint már megírtuk •—- Nagykároly­ban, a vármegyei székház gyüléstermében 1912. márczius 21-én d. e. fél 11 órakor rend­kívüli közgyűlést fog tartani. A közgyűlés tárgysorozatának érdekesebb pontjai a következők: Dr. Falussy Árpád bizottsági tag indít­ványa Szatmárvármegyének az O. M. G. E.-be alapitótagként való belépése iránt. Zemplénvármegye átirata az 1883.: XV. t.-cz. módositása iránt a m. kir. Belügyminisz­terhez intézett feliratuk támogatása iránt. Bányász Menyhért nagyszőllősi lakos kér­vénye a halmi—bikszádi vasút czéljaira meg­szavazott 200 000 K hozzájárulási összeg fede­zésére vármegyei pótadó kivetésének kimon­dása iránt. A s: atmár—fehérgyarmati h. é. vasút iga­zgatóságába két tag kijelölése. A nagykároly—mátészalkai—csapi h. é. vasút igazgatóságába két tag kijelölése. M. kir. Belügyminiszter leirata Demján Athanáz és társainak az avasi járás székhelyé­nek Avasfelsőfaluban való meghagyása iránti kérelmének újabb tárgyalása iránt. Várm. főispán átirata Nagybánya város 500,000 K kölcsön felvétele ügyében. Nagykároly r. t. város határozata a nagy­károly—szalacsi h. é. vasút segélyezése tár­gyában Szatmárököritó község határozata csendőr férőhely építése tárgyában. Turvékonya község határozata a halmi— bikszádi h. é. vasút segélyezése tárgyában. Szatmárvánnegye jegyző és körjegyzői nyugdíj választmányának javaslata Dráaos Fe- rencz nagyszokondi körjegyző nyugdíjazása ügyében. Ugyanaz Kende József batizi körjegyző nyugdíjazása ügyében. Ugyanaz Nagy Lajos szárazbereki kör­jegyző nyugdijaztatása tárgyában. Komáromvármegye határozata a korcsmái zárórákról alkotott szabályrendelet módositása tárgyában. Fiatalkorúak kassai felügyelő-hatóságá­nak átirata korcsmák és pálinkamórések va­sárnapi zárvatartása tárgyában. A nők választójogi világszövetségének segély iránti kérelme. Vetés község határozata a korcsmáknak vasár- és ünnepnapokon való zárvatartása tár­gyában. Gömör és Kishontvármegye átirata az 1908. évi XXXVIII. t.-cz. 17. §-ának módosi­tása tárgyában. Fehérvármegye átirata a járási főszolga­bírók mellé gazdasági előadói állások szerve­zése és a gazdasági tudósítók részére féláru­jegy váltására jogosító kedvezmény megadása tárgyában. Lóavató bizottságok megalakítása. Nagysomkuti járásban 3-ik orvosi kör szervezése. Penészleki hitelszövetkezet népkönyvtár adományozás iránti kérelme. Iskola, egyház. A Tanítók Bankja megalakulása- A Magyar- országi Tanítók Országos Szövetsége mozgal­mat indított a Tanítók Bankja létesítéséért s a részvények jegyzésére élénk agitácziót fejtett ki. Az ország tanítósága a bank megalapításában meglátta a gazdasági jelentőséget és bár eleinte lassan, az utóbbi napokban tömegesen érkeztek be részvényjegyzések, úgy, hogy a Tanítók Bankja most már feltétlenül megalakul. Az alakuló gyűlés márczius 31-én vasárnap lesz Budapesten a Ferencz-József Tanítók házában. Színház. Kapuzárás. Csütörtökön este ért végett az első nagykárolyi téli szezon. És most kapu­zárás után meglehetősen csalódva tekintünk vissza erre. Daczára a két és fél hónapig tartó idénynek az idei sziniirodalom termékeiből — két-három operettet kivéve — semmit se kap­tunk. A jövőre Neményi társulatát a mai álla­potban nem szabad beengedni Nagykárolyba és a helyzet javítására a szinügyi bizottságnak már most kellene működését megkezdeni. Az adjutáns csütörtöki előadásán Komá­romi Gizi nyílt színen könyezve vett búcsút a közönségtől. A harmadik felvonás után Neményi igazgató is a lámpák elé jött, hogy egy pár rövid szóval elbúcsúzzék. Nagykároly és a pénzügy­igazgatóság. A polgármester Budapesten. Illetéktelen beavatkozás. Nagykároly r. t. város képviselőtestületé­nek tagjai kedden értekezletet tartottak, amelyen elvileg elhatározták, hogy a mennyiben a pénzügyminiszter a nagykárolyi kir. pénzügy­igazgatóság elhelyezésére felterjesztett ajánla­tok közül egyet sem fogadna el, hajlandó a város egy teljesen uj megfelelő palotát felépittetni és annak használatát örök időkre díjtalanul át­engedni. A határozatnak a pénzügyminiszterhez való juttatásával Debreczeni István kir. taná­csos, polgármester bízatott meg. Debreczeni a megbízatás folytán szerdán Budapestre utazott. Nincs másként, hogy Szatmárnak Nagy­károlyban kémei vannak, mert alighogy meg­hozták a határozatot, Szatmáron nyomban küldöttséget szerveztek, amelyik az ottani, hétfőn tartott közgyűlések a miénkkel azonos határozatát vitte fel a pénzügyminisztérium- hez. A szatmári küldöttség szerdán délután utazott Budapestre. Egyenként és külön, külön kocsikba szálltak, hogy utazásuk feltűnést ne keltsen. Különösnek és humoros dolognak tartjuk, ljogy Nagykároly protektorául Dr. Falussy Árpád ajánlkozott fel Nem rossz dolog ! Most akar segíteni rajtunk egy rég letört főispán, akinek még tényleges főispán korában sem volt fent semmi befolyása. Ha már közbenjáró kell — nem hisszük ugyan, hogy szükség lesz rá — miért nem fordul Nagykároly város az ő díszpolgáraihoz ? Mire valók a díszpolgárok, ha nem ilyen al­kalomra ? Azok az alacsony helyről származó plety­kák, hogy Csaba Adorján főispán Nagykároly és Szatmár harczában, ez utóbbi város érde­kében működne, minden tárgyi alapot nélkü­löznek. Csaba Adorján Szatmármegyének és Szatmár-Németi városának is külön-külön fő­ispánja. És éppen ezen exponált helyzete miatt az egész mozgalomtól távol áll. Lapunk zártáig Debreczeni István pol­gármester még nem érkezett vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom