Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-04 / 5. szám

S y * T M A R M V. G Y R T k' ' ?. L Ö N v @ Gallérok gözmosasa ® H 31 i 1315 ä r P*4 j jfei Kézimunkák, glassé keztyük, tükörfénynyel hófehérre MäJlöJGr idl HÍP Bútorok, szőnyegek tisztítása TtAGyKAl^OLV, 5zéchenyi-utcza 43. szám a róm. kath elemi fiúiskola mellett. annak a kellően kvalifikált, tisztességes s legalább is az állami méretekkel dotált közigazgatási tisztviselőnek, vagyoni hely­zete rendezettsége mellé a politikai, az államhatalomtól való függetlenséget is, — azonnal nem lesz olyan hjjmeresztően félelmetes az állami közigazgatás. Modern képzettségű, az egyéni tisztességükre és karekterükre féltékeny jogász-elemek tó­dulni fognak a megfelelő kenyér után s miután megszűnik az államtól való füg­gési viszonya, lesz erélye, bátorsága, tekintélye, tudása, műveltsége, szabadsaga és függetlensége, hogy határozatait, tiszti­rendelkezéseit a jog, törvény és igazság szellemében hozza meg. A i paliial eseményei. — A Szatmármegyei Közlöny tudósítójától, — A képviselőház hétfői ülésén harmadszori olvasásban is megszavazta az appropriácziós javaslatot. A Ház aztán visszatért az egyes igazságügyi szervezeti eljárások módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az ügyvéd- jelöltekre vonatkozó átmeneti időt névszerinti szavazással másfél esztendőben állapították meg. Ezt megelőzőleg Székelj Ferencz igaz­ságügyminiszter reflektált a vita anyagára. Kijelenti, hogy ami az ügyvédi pályát illeti, nem barátja a numerus claususnak, de ha szükséges az ügyvédi pályára való bocsátás megszorítása, meg kell csinálni. Hétfőn Khuen- Héderváry miniszterelnököt a király két órán át tartó külön kihallgatáson fogadta. Jól érte­sült politikai körökben azt állítják, hogy a magyar miniszterelnök teljes felhatalmazást kapott a királytól az ellenzék obstrukcziójával szemben tervezett politikájának végrehajtására. Kedden folytatták az igazságügyi javas­lat részletes tárgyalását. Nagyobb vita volt a 9-ik szakasznál, amely arról szól, hogy a fe­gyelmi bíróság az elitéit bírót áthelyezéssel is büntetheti. Sághy Gyula azt a módosítást ajánlja, hogy a fegyelmi bíróság fegyelmi vét­ség megállapítása nélkül is elrendelhesse az áthelyezést, ha a fegyelmi eljárás szabályait betartja. Székely igazságügyminiszter a módo­sítást elfogadja s a Ház ilyen értelemben ha­tároz. A külföldi dohány, szivar és czigaretta vámjának felemeléséről szóló javaslatot tár­gyalták szerdán. Haydin Imre szólt csak a ja­vaslathoz, a melyet helyesnek és szükséges­nek mondott, különösen a miatt, mert drágábbá teszi majd az egyiptomi czigarettát. Tudvalevő dolog, — mondotta — hogy Egyiptomban nem is terem dohány: Kis-Azsiából és a Balkánról viszik oda a dohányt, a melyet ott kevernek s földolgoznak, úgy, hogy ópiumozzák is. A czigarettába kevert ópium igen káros az egész­ségre, úgy, hogy az egyiptomi czigaretta éppen ez ópium-tartalma miatt igen sokszor mérge­zést okoz Remélhető, hogy most a vámilleté­kek fölemelése csökkenteni fogja az egyiptomi czigaretta fogyasztást Magyarországon. A ja­vaslatot elfogadták. A saccharin-egyedáruságá- ról szóló törvényjavaslat következett, amelyet az előadó beszéde után, aki a saccharinnal űzött visszaélések megszüntetését várja tőle, vita nélkül elfogadtak. A Ház csütörtöki ülésén ismét nagy tisz­togatást végzett. Letárgyalt 1148 kérvényt, to­vábbá letárgyalta az Adria-tengerhajózási tár­sulattal kötött egyezményről szóló törvényja­vaslatot. A kérvények között érdekesek is vol­tak. így Hajduvármegye felirata a papi javak szekulárizácziója iránt. Egy képviselő a jobb­oldalról felkiáltott: —■ Meg lesz a maga idejében ! Az előadó ezzel szemben azt javasolta, hogy a feliratot, mint időszerűtlent, tegyék irattárba, annál is inkább, mert minden párt programmjába vette a katholikus autonómiát. A Ház persze igy határozott. A tisztviselők fizetésrendezését kérő feliratait a Ház pártolólag adta ki a kor­mánynak. Pénteken szünet volt. A tegnapi, szom­bati ülés napirendje ez volt: Az Adria szer­ződéséről szóló javaslat harmadszori olvasása, a főrendiház üzenetének átvétele és esetleges interpellácziók. Színié paHanentiiL k csütörtöki közgyűlés tárgysorozatának érdekesebb pontjai. — A Szatmármegyei Közlöny tudósítójától. — Jelentettük, hogy Szatmárvármegye tör­vényhatósági bizottsága f. hó 8-án d. e. fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyű­lésen tárgyalandó ügyek tárgysorozatának ér­dekesebb pontjai a következők : Magy. kir. Belügyminiszter leirata az 1911. évi őszi rendes közgyűlésen választott közigazgatási bizottsági tagok választásának megsemmisítése tárgyában. A közigazgatási bizottságba az 1912— 1913. évekre öt tag választása. A láposvölgyi h. é. vasút engedményesei­nek kérvénye a vasút építéséhez hozzájárulás megszavazása iránt. Zernplénvármegye átirata az 1890. I. t.-cz. revíziója tárgyában a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez intézett feliratuk támogatása iránt. Pancsova th. város átirata az állami tiszt­viselők drágasági és családi pótléka ügyében a m. kir. kormányhoz intézett feliratuk támoga­tása iránt. Vm. alispán előterjesztése a közúti költ­ségelőirányzatnál póthitel engedélyezése iránt. Nyirvasvári község képviselőtestületének kérelme a Nyírbátor—vállaji viczinális útnak a törvényhatósági úthálózatba való felvétele iránt. Tisztviselői nyugdijválasztmány javaslata Kállay Ödön szolgabiró nyugdíjazása iránt. Temesvármegye törvényhatósági bizott­ságának átirata a sajtószabadságnak újabb törvényes intézkedésekkel való biztosítása tár­gyában. Hajduvármegye közönségének átirata uj városi törvény alkotása tárgyában. 22. Jásznagykunszolnok vármegye átirata a vidéki hírlapírók országos szövetsége által létesítendő betegsegélvző-pénztar segélyezése iránt. (Naivan.) Tudják kérem, hogy a Sebő a Dr. Meránkovits Sebő ügyvéd, aki nem más mint a vőlegényem, nagyon szerelmes belém. Igen. Sebővel a legutóbbi nyaralásom alkalmá­val jöttem össze az onklinál, ami eleinte könnyen ment, utóbb azonban annál nehezeb­ben, mivel atyám nagy politikus. S a politi­kának, meg a mi házasságig fejlődő nyaralá­sunknak éppen' csak annyi közük van egy­máshoz, hogy: Sebő szerb, még pedig nem csak emilyen, — amolyan szerb, hanem olyan, aki egyenesen Belgrádból, a hol neves ügy­védi irodája van, jött Magyarországba Orso- vára, az onkliék mellett lakó még egyedül életben levő öreg rokonainak meglátogatása végett nyaralni. Ez pedig nagy szó. Mikor elő­ször láttam meg a hegynek beillő dombtete­jéről, ami az önkii kertjének a kellős közepén áll, rögtön megtetszett nekem. Én persze az­tán addig veszekedtem az önkii vadász kutyá­jával, atnig végre Ő is észre vett s elmosolyo­dott. Másnap a szomszédok vendégségbe jöttek a vendégükkel hozzánk és igy megismerked­tem Sebővel, aki előbbi tervét, hogy csak egy hónapig marad, meghosszabbította s késő őszig maradt. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy én is késő őszig az onklióknál maradtam. Úgy történt azután, hogy Sebő és én megszerettük egymást, a végén pedig Ő az önkiitől megkérte a kezemet. Mikor azután haza jöttem, rövidesen ő is eljött s kezemet tói is megkérte. Az nap atyám éppen azt ol­vasta, az újságban, hogy Szerbia háborút akar és ez úgy dühbe hozta, hogy Sebőnek kiadta az utat. Pedig én váltig mondtam apának, hogy Sebő nem háborút akar, hanem a kezemet. De apa nem értette meg. De mit is értenek a papák ? (Hamiskásan a széken előre hajolva, súgva.) De annál inkább megértett Sebő. Ti­tokban ugyanis megvigasztaltam, mert láttam, hogy busul. Ekkor ő megkérdezte, hogy sze­retem-e? S mire én csak, úgy véletlenül azt feleltem reá, hogy igen, 0 azt mondta: akkor csak bízza most már rám a dolgot s minden rendben lesz. Mivel tudtam, hogy atyám meg- puhitását tűzte Sebő a feladatául — elhatároz­tam, miszerint segítségére fogok lenni, ha az alkalom úgy hozza magával. Az alkalom nem sokáig késett. Másnap atyám azt olvasta, hogy Szerbia trónörököse lázit és hogy az egész Szerbia háborúra szom­jazik. Mikor ezt atyám ebéd alkalmával el­mondta, egy gondolat villant át hirtelen agya­mon. T. i. hogy atyám bizonyosan fél a hábo­rútól s megjegyeztem tehát: Na mi is szépen megjárnánk, ha dr. Meránkovicsnak is eszébe jutna ellenünk lázitani. Atyám erre nagyot né­zett s rövidesen azt felelte. Ő nem lázit, mert nem lázithat, mivel itt nincs Szerbiába, meg ha ott lesz is, Ő nem trónörökös s nem sokat adnak a szavára. Mit gondol? — feleltem sirva, — hogy csak a trónörökösök tudnak lá­zitani ? Mire ő nevetett. En azonban újra észre vettem, hogy csak azért nevetett, hogy sza­vaim után támadt aggodalmát ne vegyem észre. Ez azonban még nem jelentette volna egymagában számunkra a sikert, de hát este, amikor már ki-ki aludni készült, künn az ab­lakunk alatt czigányzene szólalt meg s rázen­dítette a Kossuth nótát, majd a Szózatot s vé­gül a Hymnust. Atyám kinézett és mikor meg­látta Sebőt, leküldött utána. Eközben pedig a czigány rákezdett egy szép nótára. Tudják melyikre? Nem? (Nevetve, kedvesen.) Arra, hogy „Nemsokára menyecske lesz ebből a leányból.“7 Úgy is lesz. Szüléimét mód felett meghatotta a szerenád s beleegyezésüket ad­ták a házassághoz. Mára várom Sebőt, mivel ma megyünk el az anyakönyvvezetőhöz beje­lenteni a dolgot. (Künn csöngetés, majd kiál­tás hallatszik Gizi! Gizi! Gizi! A leány ki­megy. Rövid idő múlva bejön s miközben a szekrényből kalapot, kabátot vesz elő s az örömtől izgatott sietséggel ölti fel, beszél mesélve): Itt van már Sebő, hol is a kabát ujja? Megyünk az anyakönyvvezetőhöz. Azt mondta uj évbe’ lesz a lakodalom. Merre is a kalapom? A tükör előtt elhaladva, észreveszi, hogy már a fején van, (Nevetve a közönséghez.) Észre sem vettem, hogy a fejemen a kalap s én készen állok. De hát csoda-e, mikor szá­momra ilyen vígan és boldogan kezdődik az újév ? Ruhát fest vegyileg tisztit Kauf el Sámuel Nagykároly, Kölcsey-u. 1. a róm. kath. templom mellett. Alapittatott 1902. évben. Telep : PetSfNut 59. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom