Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-13 / 41. szám
S 2 A T M A R W E G V E 1 KÖZLÖNY Hisz éppen ennek következménye lehet az, hogy a vármegye — daezára a törvény világos rendelkezésének, mely szerint a fegyvertartási engedélyek teljesen díjtalanul álli- tandók ki — hogy a „Kölcsey-nyomda“ által felszámított horribilis összeget összehozza, mivel arra más fedezete nincsen, az engedélyek kiállításáért darabonként 12 fillért fizettet, a mi a nagy közönség oknélküli megadóztatását jelenti. 5. Azon állításra pedig, hogy soha ellenük panasz a megrendelők által nem merült fel, világosan ráczáfol az a tény, hogy egy hetilaptól, melynek előállítására szerződésileg voltak kötelezve, miután a nyomda akkori vezérigazgatója a lap által szellőztetett Eesedi- láp társulati ügy miatt kellemetlenül érezte magát, minden szó, vagy felmondás nélkül a további előállítást megtagadta, ilyen eset még Magyarországon nem fordult elő. 6 Az átalam tett feljelentésben foglaltakat bizonyítani tudom az elrendelő vizsgálat során is. Nagykároly, 1912. október 12. Tóth József. Néhány szó a vármegyei nyomtatvány árlejtéshez. A helybeli lapokban megjelent pro és contra czikkekre a nagyközönség, de főleg az illetékes körök tájékozására, alulirottak nyilvánosságra óhajtjuk hozni azon tényt, melyről személyesen meggyőződtünk az alispáni hivatalban és amit ott saját szemeinkkel láttunk. A „Kölcsey-nyomda r.-t.“ árajánlata 1010 K volt. Azonban ezen összeg az egységárak és mennyiségek téves összeszorzása folytán került ki, mert a számvevőség azt 1671 koronára helyesbbitette, nyilván nem azért, mert a „Kölcsey-nyomda r.-t.“ tévedett, hanem, mert az egységárak ezt az összeget adták ki. A számvevőség pedig — nagyon helyesen — az egység árakat vette alapul, mert a végösszeget már azért sem lehetett alapul venni, mivel az árlejtésre bocsájtott nyomtatványokból több mintán a szükséges mennyiség nem is volt megjelölve s igy ott ajánlattevőknek a végösszeget megállapítani nem is lehetett. De láttuk az alispáni hivatalban azt is, hogy a számvevőség által 1671 K 09 fillérre helyesbbitett és a kimutatásba beállított összeg irónnal 1010 koronára van kijavítva. így lett aztán látszólag legolcsóbb a „Kölcsey-nyomda r.-t.“ Ezt alulirottak az alispáni hivatalban láttuk és szükség esetén esküvel is megerősítjük. Ezen állításaink a valóságnak megfelelnek. Szükségesnek tartottuk a tényt nyilvánosságra hozni, hogy a nagyközönség és az illetékes körök tévedésbe ne kerülhessenek s hogy a helyes ítéletet megalkothassák. Azt hisszük, hogy ezen állításainkat a „Kölcsey- nyomda r. t.u megczáfolni nem tudja. Nagykároly, 1912. október 12. Tóth József nyomdatulajdonos, a „FJóth és Tóth“ czég beltagja. Beke Zoltán a ,,P«t8fl-nyomda r.-t.“ ügyvezetője,, Manyák Károly nyomdatulajdouos. Regény-Csarnok. Nikola doktor boszuja. Irta: 6uy Boothby. (93-) Fordította: Radocza Jankó. — Tizet — mondta a fiatal élesen. — Ne csinálj faragatlan tréfákat, jól tudod, hogy sokat tudok felőled. — Oh! Persze, hogy sokat tudsz, talán még a vén Sálly néninél is többet! — gúnyolódott az öreg. — Add ide a pénzt, hadd távozzam. Mialatt a pénzért veszekedtek, halkan a kapuhoz osontam és lassan kinyitottam és gondosan becsuktam magam után. Azután gyorsan távoztam abba az irányba, amelyből jöttünk. Itt-ott a rendőrökhöz fordultam útbaigazításért. Végre czólhoz értem és újból a kerten keresztül, a még nyitott ablakon át az ebédlőbe jutottam. Nagy meglepetésemre Wet- herell még ébren voít és a lépcsőnél várakozott reám. — Nos, mit fedeztél fel? — kérdezte gondteljes arczczal, amikor hozzáléptem. Nagyon fontos felfedezést tettem — feleltem — de mindenekelőtt hivassa fel gazdasszonyát és mondja meg neki, hogy gyanúja van, miszerint az egyik nőcseléd, nincs itthon. Tiltsa azonban meg neki, hogy az ön nevét emlitse e dologban és parancsolja meg, hogy azt a leányt még a reggeli előtt elbocsássa. Mig ön ezt elintézi ón átöltözöm és azután mindent elmondok önnek. — Azonnal intézkedni fogok, mert alig várom, hogy meghalljam az ön elbeszélését. Mikorra átöltöztem, Wetherell szobájában terített asztal várt rám, ami el is kelt a hosszú és fáradságos est után. Wetherell csakhamar szintén belépett és biztosított, hogy a gazdasszony már megkapta utasításait — De most beszéljen ön, — mondta az öreg ur, Mindent elbeszéltem. 0 figyelmesen hallgatott, ezután igy szólt: — Ön azt hiszi, hogy Nikola szegény gyermekemet Pipa Lannu szigetére czipelte?-— Bizonyára, erre nézve nem lehetnek kétségeinek. — És mit tehetünk, hogy megmentsük őt ? Kérjem a kormányt, hogy az lépjen közbe ? — Ha ezt találja legjobbnak, ám tegye ! Én részemről függetlenül járnék el. Ön bizonyára el akarja kerülni a botrányt és gondolja meg, hogy Nikola letartóztatása mily óriási lármát csinálna. Minden nyilvánosságra jutna — Mit tanácsol ön ? — Én leghelyesebbnek tartanám, ha egy kis hajót bérelnénk, és azt minden szükségessel felszerelve, néhány megbízható és használható ember, kíséretében Pipa Lannu szigetére mennénk. Én teljesen ismerem azt a szigetet és amire szükségünk lehet, halászmesteri engedéllyel is bírok ott. A sötétben közelitjük meg és társainkkal együtt, jól felfegyverkezve, a szigetre megyünk. Feltételezem, hogy leányát az egyik kunyhóban tartják fogva. Ha úgy van, körülvesziik a kunyhót és megmentjük őt, mielőtt nyilvános botrány lenne a dologból. Mit tart tervemről? — Teljesen helyben hagyom. Pompás eszmének tartom és most jut eszembe, hogy öreg barátom, Mc Mourtoughnak van ilyen, nekünk alkalmas kis gőzhajója. Bizonyosan készségesen fogja átengedni nekem néhány hétre. — Hol lakik ? Messze innen ? — Legjobb, ha reggeli után hivatalában keressük fel. (Folyt, köv.) Forgalmi ártáblázat Nagykároly, 1912. év október l-ső hetében. Búza legjobb métermázsa . . 20 K 60 „ közép „ . 19 11 80 Kétszeres legjobb „ • 18 — „ közép • 17 11 Rozs legjobb „ . 15 0 20 „ közép . 14 » 80 Zab legjobb . 21 n 20 » közép . 20 n 60 Marhahús I. oszt. 1 kiló . . 1 » 64 » IL »» í. íj • . 1 > 1 44 Kóserhus „ , . 1 88 Sertéshús „ „ . 1 v 86 Borjúhús „ „ . 1 >» 84 Zsír „ „ 2 n 20 Szalonna fehér „ „ . 1 76 Füstölt „ „ . 2 n 20 Tűzifa 1 kbm......................... . 10 » — Laptulajdonos : TÓTH JÓZSEF. Felelős szerkesztő: ROSENFELD ZSIGMOND Segédszerkesztő: KÁLMÁN MIKLÓS. 1ST37-11 ttér-* Egy tolakodó. Egy múlt heti lapba valami igen zengzetes csattogós szavakkal siratta az ideálját. Ezért megérdemli, hogy megdicsőitsem. Kár, hogy Ön oly régen tart ideáljának lesajnálni való, hogy nem vette észre I Any- nyira el volt felettem merengve, hogy én sokkal jobban törődöm mindennel, mint egy tolakodó, engem ideáljának nevező valakivel. Ha annyi sok ideje van, foglalkozzon kérem valamelyik családi üggyel. — Legyen jó Testvér! Mit mondjak annak, ha már valaki nős, családos, ide s tova nagyapa. Llgyan kedves olvasóim mit szólnak ehez ? Nem akartam idáig jutni. Ugy-e nem kell, hogy én, avagy más állítsa ki róla a lelki és a jellemi szegénységi bizonyítványt. Mert ön maga megírta! Különben is kár az ón házi és családi ügyeimmel foglalkozni, hisz az a gúnynéven nevezett Hetman szegényember, de boldog ember, mert nem jár ideált keresni. Csipke Zsebkendő * E rovatban foglaltakért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. bármilyen olcsón (félárban) sürgősen eladó. Csókás László. Négy darab icseg-nyiflai részvény
