Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-29 / 39. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Szatmármesgei Közlöny kereskedelmi és ipari közleményei. Vasútépítések Szatmármegyében. Szatmár- vármef?ye törvényhatósági bizottsága f évi márczius 21-én tartott rendkívüli közgyűlésén a Halmi—Bikszádi h. é. vasútra 200.000 K hozzájárulást szavazott meg a közúti alap terhére és utasította a vármegye alispánját, hogy a megszavazott hozzájárulási összeget az útalapot terhelő kölcsönök convertálására a felveendő kölcsönből fedezze. Kimondotta továbbá, hogy ezen 200.000 K hozzájárulás a nagyká- roly—margittai, illetve nagykároly—szilágypéri h. é. vasút segélyezésére megszavazott és letétként kezelt 150.000 K hozzájárulás összegéből semmi körülmények között sem fedézhető. Végül kikötötte, hogy a vasúttársaság a megszavazott hozzájárulási összegnek megfelelő értékű törzsrészvényeket köteles a törvényhatóság tulajdonába átbocsájtani, továbbá, hogy a helyi érdekű vasút igazgatóságában a vármegye közönsége két taggal képviselve legyen s hogy sem a vármegye, sem az érdekelt községok a vasúti hozzájáró utak létesítéséhez és fentar- tásához hozzá nem járulnak. Ezen ügyben a napokban döntött a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a vármegye törvényhatóságához intézett leiratával, melyszerint a törvényhatósági bizottság fent idézett határozatát a pénzügy és belügyminiszterrel egyetértőleg jóváhagyta. Uj postaügynökség. A nagyváradi m. kir. postaigazgatóság Szamoskéren uj postaügynökséget létesített. Krimicsau Szatrnáron. Szatmárról jelentik : Az Avas gőzfürész kedden reggel kizárta munkásait, mivel a munkások naponta 11 és fél órát nem akarnak dolgozni. Eddig 6-tól 6-ig dolgoztak, közben 1 és fél órai szünettel. Pénzügyi hírek. A Közgazdasági bank újabb üzletei. Agilitás, életrevalóság és közgazdasági tevékenység tekintetében Szatmármegyében első helyen áll a nagykárolyi Közgazdasági Bank r. t., amely aránylag rövid fenállása óta hatrnas lendületet adott a nagykárolyi pangó kereskedelmi és ipari életének. Első nagyobb alkotása a Zár, Lemezáru és Faipari gyár r. t., mely áruit az országon kívül Oroszországba, Galicziába és az összes Balkán államokban helyezi el; a napokban helyezte üzembe a bank nagyszabású szesz szabadraktári üzletét és most kapta meg a pénzügyminiszter engedélyét, mely rum, likőr és gyümölcspálinkának nagybani eladására és külföldi szállítására jogosítja fel. A közgazdasági helyzet. Teleszky János pénzügyminiszter a múlt héten érdekes nyilatkozatot tett közgazdasági helyzetünkről, amelynek kedvező voltát nemcsak az 1911. évi zárszámadással, hanem azzal a körülménynyel is bizonyította, hogy a f. év folyamán kötvény- kibocsátás szüksége nem merült fel, daczára annak, hogy a költségvetésben 156 millió K volt kötvénykibocsátás utján beszerzendő ösz- szeg lett előirányozva. Fejlődő közgazdasági élet, kedvező ipari konjunktúrák mellett — úgymond — nem lehet válságról beszélni, csupán arról, hogy a közgazdaság fokozott igényeinek megfelelő hitelszükségletek kellőleg nem elégíthetők ki. Ez világraszóló jelenség, amely természetesen bizonyos óvatosságra inti nagybankjainkat, de kétségtelen az is, hogy az állapoták előidézéséhez a vidéki pénzintézetek igen nagymérvű szaporodása és azoknak egyes helyeken kellő szakértelem nélkül való vezetése is hozzájárul. Gazdasági fejlődésünk egyensúlyát sokan a jövő évben életbelépő egyenes adótörvényektől féltik. Ez csak a viszonyok kellő ismeretei hiányának tulajdonítható, egyébként a pénzügyi tárcza főfeladata lesz az adóreformnak minél kevesebb zaklatással való végrehajtása, az életbe való átültetése. E mellett azonban reméli, hogy rövid idő alatt módjában lesz a törvénykezési illeték reformjára és a progresszív örökösödési adó behozatalára vonatkozó javaslatot elké- szinte. Regény-Csarnok. Nikola doktor boszuja. Irta: Guy Boothby. (91 ) Fordította: Radocza Jankó. A tisztviselő rágyújtott, én azonban inkább pipámra vágytam és ezért hálószobámba mentem, ahol az asztalon felejtettem volt. Egy ideig keresnem kellett a pipát, azután épen eloltottam a lámpát, amikor ajtóm élőt, a folyosón könnyű léptek neszét hallottam. Csendesen visszavonultam és csakhamar egy nőcselédet láttam a szoba ajtajához lopózni amelyben Wetherell és a tisztviselő voltak Fülét az ajtózárra illesztette és vagy öt perczig felszülten hallgatózott, azután ép oly nesztelenül, amint jött, ugyanazon az utón távozott. Mikor távozott, siettem az urakhoz, a kik azonnal meglátták rajtam, hogy történt valami, de én tiltakozóan emeltem fel kezeimet. — Ne kérdezzenek semmit, de mondják el röviden, hogy mit beszéltek az utolsó öt perez alatt? — Mórt? — Ne kérdezősködjenek, higyjék meg, fontos dologról van szó. . . — Közöltem mr. Wetherell el azt, amit legközelebb tenni szándékozom — mondta a tisztviselő. — Köszönöm. Ne várjon rám Wetherell ur, oly nyomot akarok követni, amely minden valószínűség szerint a helyes útra fog téríteni. Azt hiszem, hogy jobb, ha ön sem jön velem, de hat órakor találkozunk itt — mondtam a tisztviselő felé fordulva. — Tehát semmit sem akar mondani ? — kérdezte az utóbbi kissé boszusan. — Csak annyit mondhatok, hogy az egyik cselédleányt rajta értem, amint az ajtónál hallgatózott. Ha nem csalódom, ez a leány most távozni fog hazulról és én követni fogom Jó éjt? — Jó éjt, és sok szerencsét 1 Minden további szó nélkül levetettem czipőmet és kezembe vettem, azután óvatosan az ebédlőbe mentem le, amelynek ablaka a kertre nyílt. Felnyitottam az ablakot és kiugrottam. Gyorsan fölvettem czipőimet és a ház előrészére siettem, ahol egy bokor védelme alatt szemmel tarthattam a kijáratot. Néhány perczig álltam ott és már azt hittem, hogy megtudták szándékomat, amikor egy kulcs csikorgott a zárban. A következő pillanatban egy karcsú női alak lépett ki a kapuból és ismét bezárta maga után a kaput. Azután gyors léptekkel a város felé indult. Körülbelül száz lépésről követtem őt. Egy rendőr kivételével — aki gyanús szemekkel nézett rám — egy lélekkel sem találkoztam. Kétszer csaknem szem elől tévesztettem a gyors léptekkel haladó nőt, úgy, hogy a városba érve, csak ötven lépés távolságot tartottam fenn közöttünk. Végre a város legelhanyagoltabb, piszkosabb részébe jutottunk. Kínai ezégérrei ellátott bódék és pálinka- mérések váltakoztak a zálogházakkal és ajtaik előtt rongyos nők és férfiak verődtek csoportokba. A nőt, akit követtem, egy Ízben föltartóztatták, de amint látszott, könnyen elbánt velük, mert csakhamar tovább ment. (Folyt, köv.) Közgazdaság. Forgalmi ártáblázat Nagykároly, 1912. év szeptember 4-ik hetében Búza legjobb métermázsa . . 20 K — f. „ közép . 19 « 40 n Kétszeres legjobb „ . 17 *9 — V „ közép . 16 ♦9 20 Rozs legjobb . 16 • 40 » „ közép „ . 16 »9 — Zab legjobb „ . 20 60 >t » közép „ . 19 ») 80 >> Marhahús I. oszt. 1 kiló . . 1 64 )» » >> 99 >J * . 1 f 9 44 »9 Kóserhus „ „ . 1 88 Sertéshús „ „ . 1 »» 86 » Borjúhús „ „ . 1 84 »9 Zsir „ „ 2 20 Szalonna fehér „ „ . 1 76 Füstölt „ „ . 2 » 20 Tűzifa 1 kbm ........................ . 10 — >9 Laptulajdonos : TÓTH JÓZSEF. Felelős szerkesztő: ROSENFELD ZSIGM0ND Segédszerkesztő: KÁLMÁN MIKLÓS. Kaszinói!, esyesfllelelt könyvtáraiknak megsérült könyveit, |pöT tanulók “If tankönyveiket, hivatalok törvénykönyveiket legolcsóbban és legjobban a Róth és Tóth modern könyvkötészetében köttethetik be. Nagykároly, jókai-uteza 2 sem zárhatja ki a betegség okozójának véletlen átvitelét. Nem lehetünk el tehát olyan szer nélkül, amely belsőleg hat. Ennek a szernek föltétlenül bírnia kell a következő három tulajdonsággal : a testet erősítenie és ellentállóvá kell tennie : gyorsan meg kell szünntetnie a már kitört betegséget; el kell hárítania az utólagos következményeket. Ezt a húrom föltételt a Sirolin „Rocht“ oly mértékben teljesiti, mint semmiféle más szer nem fokozza a gyermekek étvágyát, akik jó izéért szívesen szedik és erősiti gyönge testüket; csillapítja a köhögési ingert és megszünteti fájdalmas voltát; esetleg utólagosan fölléphető betegségeket, mint : tüdőgyulladás, gégehurut és tuberkulózis, biztosan elhárít még felnőtteknél is, tehát ezektől sem kell tartani. Minden anya, aki valóban szereti a gyermekét jól teszi, ha mindig tart otthon egy üveg Sirolin „Röchet“. Mivel azonban tudvalévőén minden jót utánoznak, a Sirolin „Roche“ is száz meg száz utánzóra akadt. Apró gyermekeinknek azonban csak a Sirolin „Roche“ a legjobb, amelyet minden gyógyszertárban árulnak. A szamárköhögés. Egyike a legelterjedtebb és a leggyakoribb gyermek- betegségeknek, amely még a legzsengébb korban sem kíméli meg kedves gyermekeinket s amely a felnőtteket, legköny- nyebben az anyát s az ápolónőt is meglepheti. Járványszerii föllépése, amelyet nagy és sokáig tartó fertőző képessége magyaráz és rossziuduiatu természete szinte rettegetté teszik ezt a betegséget. A fertőzés leginkább a beteggel való érintkezés utján történik, még pedig elhasznált levegőjének belélegzésével és kiköhögött köpedéke utján. Azok a helyek, a melyeken legkönnyebben történik a fertőzés : a játszótér, az iskola, a templom és a gyermekszoba. A szamárhuruttól okozott kórképlet rendszerint olyan, hogy nem tagadhatjuk meg a szegény gyermektől legélénkebb részvétünket. Legelőbb is étvágytalanság lép löl, azután nyugtalan álom, nátha, a szem vörössége, köhögés, szárazság és karcoló érzés a nyakban. A köhögés egyre gyakoribb lesz, hevessége fokozódik, majd lökésszerűvé válik és lélegzethiányt okoz. Ettől a gyermekek nagyon félnek s ezért ameddig lehet, elfojtják a köhögési ingert s evvel csak erősitik a rohamot. A kicsikék aztán gyorsan lesoványodnak és elfony- nyadnak. A lábbadozás rendszerint hat-tiz hét múlva kezdődik. A betegség azonban gyakran halállal végződik. Egy éven aluli gyermekek közül átlag 60, egy-két évesek közül 25—30 százalékot ragad el a halál. A halandóság tehát rendkívül nagy, de mégsem egyedüli oka annak, hogy a szamárhurut olyan rettegett betegség. Oka ennek még a sajnos, rendkívül gyakori utóhatás, a szervezet különféle zavarai, a gégehurut tüdőgyuladás, tüdővizenyő. Ezek azok a betegségek, amelyek vagy egymaguk, vagy valamilyen tfidőbajjal együtt oly sok ezer gyermeket ölnek meg évről-évre. Nagyon gyakran az idegrendszert is megviseli ez a betegség. Utólagosan föllépő epileptikus rohamok és hülyeség nem tartoznak a ritkaságok közé. Hogy a veszedelemnek a terjedését meggátolhassuk, legjobb lenne a fertőzést egyáltalán megelőzni. Ez azonban nem olyan egyszerű, mert beteg legszigorúbb elkülönítése
