Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-15 / 37. szám

VN T \ SZATM ARME GYEI KÖZLÖNY okvotetlenkedni fognak mindaddig, mig oda nem ültetik őket a húsos fazekakhoz. Az elmúlt héten a kormány ekként állí­totta össze őszi programját: — Szeptember 17-én a delegátusok vá­lasztása a képviselőházban is, a főrendiházban is; ugyanazon a napon előterjesztése a jövő esztendei állami költségvetésnek a képviselő­házban. — A képviselőház elnapolása október hónap végéig. — Őktóber végén előterjesztése a válasz­tójogi reformról szóló törvényjavaslatoknak. — Ha október végéig nem jön létre meg­egyezés, akkor újabb elnapolás következik deczember derekáig, mikor is a kormány imdemnitást kér 1913. április végéig. Az indemnitásról szóló javaslatot az uj házsza­bályok alapján kívánják tárgyaltatni. Smtmármegye augusztusban. 21 közigazgatási Bizottság ütése. Pénteken d. e. tartotta meg rendes havi közgyűlését Szatmármegye közigazgatási bi­zottsága Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. Az ülés érdekes pontja volt Kende Zsigmond felszólalása. Kende amiatt panaszkodott, hogy az aranka irtásra vonatkozó törvényt Szatmár- megyében nem hajtják végre és e miatt a vármegye óriási kárt szenved. A törvény neg­ligálásáért Kende a közigazgatási hatóságokat vádolja, melyek szerinte az ellenőrzés tekin­tetében nem teljesitik kötelességeiket. A szakreferensek jelentései a következők: Az alispáni jelentés. A m. kir. belügyminiszter a hozzá befolyt országos adományokból a panyolai árvízkárosul­tak javára ismételve 2000 korona összeget utalványozott, mely összeg a nagykárolyi adóhivatalba eddig befizetett országos könyör- adományokkal: 8383 K 81 fillérrel együtt a fehérgyarmati főszolgabíróhoz elküldetett, ki is a segélyek kiosztása iránt már intézkedett. Augusztus havában útlevélért 272-en folyamodtak, ebből 202 útlevél adatott ki, visz- szavándorolt 38 állampolgár. Egészségügy. A vármegyei tiszti főorvos jelentését Dr. Czukor Lajos tb. főorvos terjesztette elő. A múlt hóban az általános egészségi állapot kedvezőnek., mondható. Augusztus hó folyamán Dr. Blum Ödön egészségügyi főfelügyelővel, mint a belügyminisztérium kiküldöttével, a főorvos beutazta a vármegye több. járását és városát, leginkább a kolera elleni védekezés tárgyában kiadott rendeletek végrehajtásának felülvizsgálata czéljából. A hiányok azonnal pótoltattak. Bejelenti még a főorvos, hogy augusztus hó folyamán 8 gyógyszertárt vizs­gált meg. A kir. tanfelügyelő jelentését Sprenger Ferencz s. tanfelügyelő terjesztette elő. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Kányaházán felállítandó állami iskola építési költségeire 22478 koronát, a ko- morzánira 33523 koronát, a tyukodi uj iskola építésére 43487 koronát, a szamoskóródira 25250 koronát, az érendrédi iskola kibővítésére 285U koronát engedélyezett. Az állami taní­tók részére a családi pótlók kiutalványozása folyamatban van. Pénzügy. A nagykárolyi pónzügyigazgatóság jelen­tését Papp Kálmán h. pénzügyigaztó a követ­kezőkben terjeszti elő. Augusztus havában egyenes adóban befolyt: 259675 K, hadmentes­ségi dijban: 3080 K, bélyeg- és jogilletékben: 64923 K, végül fogyasztási és útadóban: 15404 korona. A közgazdasági előadó jelentése. Augusztus hó folyamán a hűvös, esős időjárás következtében, a gazdasági helyzet kedvezőtlenül alakult. A cséplés késett és a termés sok helyen beázott. Az őszi termések eredménye véglegesen még meg nem állapít­ható, de hogy a vármegye nagy részében a közepes átlagon alul fog maradni, az már konstatálható. A tavaszi kalászosok általában rosszul sikerültek, ez a sors érte a gyümöl­csöket is. A hideg időjárás a tengeri és szőlő beérését is veszélyezteti. Állategészségügy. Czilli György törv. hatósági állatorvos jelenti: Augusztus hóban az állategészség kedvezőtlen volt. Lépfene miatt 10, veszettség miatt 3, takonykor miatt 1, lórühkór miatt 7, sertésorbáncz miatt 79 községben áll fenn a zárlat. Börtönügy. Dr. Fabó Zoltán kir. ligyézz jelenti: A felügyeletem alatt álló, Szatmárvármegye terü­letén levő kir. bírósági fogházak 1912. évi augusztus havi állapotáról van szerencsém a következőket előterjeszteni: Az egész hó folya­mán letartóztatva volt 164 férfi és 31 nő. Az egész hó folyamán szabadult 151 férfi és 24 nő. A hó utolsó napján letartóztatva maradt 13 férfi és 7 nő. A fehérgyarmati kir. járás- birósági fogházból egy vizsgálati fogoly meg­szökött, a hó végéig kézrekerithető nem volt. Mii Süli iSÉÉSl A Szatmármegyei Közlöny megirta annak idején, hogy Kelemen Samu, Szatraár város képviselője azon czélból, hogy Szatmár részére a nagykárolyi pénzügyigazgatóság székhelyét megszerezze, politikai szempontból engedett a 48-ból. Kelemen ugyanis szatmári beszámoló­jában és egy bécsi lapban olyan taktikát aján­lott, amely eltér az ellenzéknek taktikájától. Emiatt erős szemrehányásokban volt része s a Justh-pártban szóvá is akarják tenni az ügyet. Kelemen a következő nyilatkozattal védekezik: Részletesen nem nyilatkozom, mert ügyem a párt belügye lévén, azt előbb ott kell elin­tézni. Én szatmári beszámolóm után nyomban érintkezést kerestem Justh Gyulával, hogy a támadt félreértéseket eloszlassam, de Justh ak­kor Karlsbadba utazott. Visszaérkezése után levélben közöltem vele ezt a szándékomat, de — sajnos — a közbejött betegség Justhra nézve lehetetlenné tette, hogy Budapesten találkoz­hassunk. Különben, amit én Szatmáron hirdet­tem, azt azóta az összes pártok magukévá tet­ték, beleértve az ellenzéket is. Elfogadták azóta véleményemet, hogy az in integrum restitutio nem vonatkozhatik a szentesitett törvények hatálytalanítására, hogy a házszabályt revízió alá kell venni és hogy a kibontakozás alap- gerincze a választójog. Mindezt én már Szat­máron hirdettem és mivel a körülmények folytán a félreértéseket Justhtal nem tisztáz­hattam, nem jelenhettem meg a népgyüléseken. Egyébként a „Presserben megjelent czikkem- ben hangsúlyoztam, hogy a kibontakozásra Lukácsot tartom a legkevésbé alkalmasnak és hogy a tárgyi kérdések megoldása után a személyi kérdések is az ellenzékre nézve ked­vezően lesznek megoldhatók. volna fel hozzám, aki ebben a szomorú órá­ban önkéntlenül elárulta volna eltitkolt szerel­mét, annak talán lett volna más monda­nivalóm is. Talán. De ön nem az az asszony. Önt sem az érzés, sem a szenvedély nem hozta ide — hanem valami más. — Valami más ? És ugyan micsoda ? — Pontos meghatározását ennek a mi­csodának nem tudom megadni — mondotta a fiatalember néhány pillanat múlva. — Nevez­hetném önmagunkkal való színjátszásnak vagy saját magunk előtt való póznak is. Annyi bi­zonyos, hogy ma este már két embert kaptam rajta. Az,egyik ön volt. — És a másik? — A másik pedig én magam. Igen, igen, én magam. És most egész őszintén el fogom mondani, hogyan jöttem rá erre. Az asszony kezébe vette a keztyüjét és idegesen csapkodni kezdte a karosszék tám­láját. — Maga gúnyolódik velem, — A világért sem. Figyeljen rám. Négy óra tájban jöttem haza, elképzelheti, mily lel­kiállapotban. Később felhozták az esti lapokat. Látta, a tudósítások nem kíméltek. Ahány el­lenséget tiz esztendő óta összegyűjtöttem, az most mind kivette részét a nyilvános kivégzés örömeiből. Igazuk van. Mire végigolvastam őket, a szobámban teljes sötétség volt és én nem gyújtottam fel a villanyt. Gondolkoztam. Azután végig simitottam a homlokomat és felkeltem. És akkor éreztem, hogy itt valami nincs rendben. Bizonyos pózokat tartok be, amelyeket hasonló esetekben a színpadon láttam. A szerzői utasítás számomra igy hang- zanék: „A szoba mindig sötétebb lesz.“ Még egyszer végigolvasva a lapokat, egy pillanatra lehajtja a fejét. Most végigsimit a homlokán, arczán kemény, elhatározott kifejezés ül. Emelt fővel lép az ablakhoz és a nézőnek érezni kell, hogy fel, fogja venni a harczot. A függöny lassan le. Ért engem? — Azt hiszem, igen. — Ezek a pózok bosszantottak és elha­tároztam, hogy kiküszöbölöm őket. Ebben a pillanatban érkezett meg ön. Bevallom, ez a váratlan meglepetés egészen kihozott a sod­romból. Olyasvalamit képzeltem, hogy a csoda megtörtént. Százszor könyörögtem önnek ez­ért és ön százszor nevetett ki és most mégis eljött. — Eljöttem, hogy az oldala mellett le­gyek és maga igy bánik velem — szólt közbe panaszosan az asszony. — .Téved — felelt határozottan a másik. Téved. Ön nem az én kedvemért jött. Ha az én kedvemért jön, karjaimba esett volna és magához szorított volna. És ezzel nagy jót tett volna velem. Erről azonban nem akart tudni. Amikor közeledni akartam, visszautasí­tott. Mert önnek csak egy színpadi jelenet járt a fejében, amelyben a drámai hősnő meg­jelenik a bukott férfi lakásán és néhány vi­gasztaló szót intéz hozzá. Ez a szerep annyira tetszett magának, hogy érte a jó hírnevét is koczkáztatta. Bekezdés: Hogy van szegény barátom, végül egy anyai csók és megfeleli) kézmozdulat a magasba: küzdj és bizva-bizzál. így képzelte el, nemde? Jolán majdnem sirt a dühtől. — Hát csakugyan ilyen léhának képzel. A fiatalember megrázta a fejét. — Ez nem léhaság. Sőt rendes körül­mény között sok szint adnak az életünknek. De ma kivételesen olyan napom van, hogy nem tudom hasznukat venni. Sem magamnál, sem másoknál. És ezért ne haragudjék nagy­ságos asszonyom, de a Renegát czimü színmű ezen felvonásában önnek nincs több jelenése. Egy pillanatig még gondolkozott az asz- szony, aztán hirtelen sarkon fordult és kifelé indult. Az ajtónál visszanézett. Tusnády nem mozdult a helyéről, szeme ott pihent a kiterí­tett hírlapokon, amelyek az ő bukásáról szá­moltak be. 3 Gallérok gözmosása ® tükörfénynyel hófehérre Ai Hájtájer Pál Ai Kézimunkák, glassé keztyük1 Bútorok, szőnyegek tisztítása nAGyKAf^OLy, Széchenyi-utcza 43. szám, a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom