Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-28 / 4. szám
Modern ruhafestés bármily divatszinre S Z ATMARMEGVR1 K 0 7 > Q v Hájtájer Pál Modern és tartósplissézés — és guowlérozás — NflQyKAf^OLy, Széchenyi-utcza 43. szám. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. nuló törekvéseivel, kapóra jött a pénzügyi köröknek a jelszó, hogy tőkeszegény ország vagyunk. Ez igaz volt ugyan még a 70-es évek elején, de amint a gazdasági élet fejlődésével és megerősítésével nálunk is beköszöntött a tőkeszerzés korszaka, a tőkeszegénység hirdetése már csak arra volt jó, hogy leplezze a tartózkodást a gazdasági alkotásoktól. Az ország ekkor már tőkeszegénynek nem volt mondható. Hanem igenis mondható az, hogy a gazdaságilag termelt tőke elvonatik a gazdasági termeléstől. Megtörtént az vajmi sok esetben, hogy a hitelügyi tényezők gátolták iparunk íejlődését és boldogulását. Nagy pénzintézeteink nem törekedtek a nemzeti termeléssel kapcsolatos önállóságra szert tenni és a könnyű boldogulás okából megmaradtak, noha megnőttek és meggazdagodtak egyszerű tőkegyüjtő s alaptőke növelő intézeteknek. Nem volt meg náluk a kellő gazdasági érzék és ez okból nem is teljesítették a tőlük méltán várható gazdasági hivatást. A közgazdaság szolgálatára teremtett és rendelt állami intézmények kevés kivétellel beváltak és gyakorlati irányban állandóan éreztetik hatásukat. Ellenben az ugyanannak a czélnak szolgáló társadalmi szervezetek a pénzintézetek működésükkel az elméleti téren maradnak és tevékenységüknek gyakorlati hatása alig van. Pedig napjainkban, amidőn egyik politikai válságból a másikba sodortatunk és amidőn ezek a válságok a legfontosabb gazdasági kérdésekkel kapcsolatosak, a a társadalomra fokozatosan hárul az iparalkotási nagv feladat. F. T. II1 pDiiiu mm — A Szatmármegyei Közlöny tudósítójától — Hétfőn megkezdték a költségvetési felhatalmazási javaslat tárgyalását. Hegedűs Lóránt előadó a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit ismertette. A vitát Gróf Apponyi Albert beszéde vezette be. A beszéddel sokat foglalkozott a fővárosi sajtó. Pedig nem érdemes rá, mert az a beszéd semmi határozott és semmi komoly kijelentést nem tartalmaz ; felemás álláspont nyilatkozik meg benne. A történelmi erők mérkőzéséről mondott zengő frázisokat. Nem támadta a hadsereget alapjában és lényegében, hanem sallangjaiban külsőségeiben, nem lényeges tulajdonságaiban. Belátja a nemzeti követelések politikájának a mai viszonyok között való kilátástalanságát, de azért mégis mellettük van. Hely tele niti az obstruk- cziótjde azért mégis igazolja és belátja jogosságát és igy tovább. Konzervatív és reakcziós beszéd volt Apponyi némely kijelentésére az utána felszólalt Holló Lajos válaszolt. Megcsappant érdeklődés mellett folytatták kedden az appropriáczió vitáját. Négy viczi- nális szónok: a néppárti Huszár Károly, a kisgazda Szabó István és a Justh-párti Valencsik Feréncz és Veszprémi István szólaltak fel. Semmi érdekest nem mondtak. Szerdán a felhatalmazási vitát folytatták. Az ülés szónoka Benedek János és Beck Lajos volt. Nagy érdeklődést keltett Gróf Zichy János válasza Rakovszky Istvánnak a Hungária bank ügyében előterjesztett interpellá- cziójára. A választ az interpelláló is megnyuvással vette tudomásul. Kijelenti, hogy a kultuszminisztériumban hivatalosan nem tudnak a bankalapításról. Ami pedig az ő személyét illeti, határozottan és kategorikusan kijelenti, hogy amióta miniszter semmiféle közgazdasági intézmény működésébe bele nem folyt s ebbe sem. Ami a dolog érdemét illeti teljesen egyetért Rakovszkyval. Minden közigazgatási intézmény, amely felekezeti alapokra van fektetve, elhibázott intézmény, mert nem általános, hanem particzipiális érdekeket képvisel. S ha vizsgákra és mindent elkövetek, hogy kellő időben megkapja a diplomát. — Csupán egy feltételem van, nagyságos uram, szólt a szatócs. — És mi az a feltétel ? — Meg akarok győződni arról, vájjon a fiam jól megtanulta-e az ügyvédi mesterséget ? Ezért az oklevél elnyerése után a kezébe adok egy port. Ha megnyeri, akkor tüstént kifizetem a tízezer forintot, ha elveszti, akkor megszűnik a fizetési kötelezettségem. Az ügyvéd csóválta a fejét: — Barátom, ilyen ügyletbe nem mehetek. Egy kezdő fiskálisnak a kezébe letenni esetleg valami bonyolult úrbéri vagy hagyatéki vagy határsértési port, amelyben ő még járatlan, avagy amelyben evidenter a másik félnek van igaza: ez már nagyon is koczkázatos dolog. — Szó sincs róla nagyságos uram én csak azt akarom látni, hogy a fiú igazán érti-e a dolgát? Ezért egy egészen közönséges sommás pert fogok neki átadni kipróbálás végett. Olyant, aminőt egy kezdő ügyvédbojtár is el tud végezni. — Az más. Tehát áll az alku. A szerződést a jelzett módon megkötötték és a fiú még aznap bekvártélyozta magát az ügyvédhez. Szorgalmasan tanult, az ügyvéd mindennap kihallgatta, előkészítette a leczkékre. A kollokviumok és a vizsgák sikerültek. Két év múlva a fiú megkapta a jog végzettségről szóló bizonyítványt, egy évig az ügyvédirodájában praktizált, aztán sikerei letette az ügyvédi vizsgát. Az örömapa megérkezett a városba és melegen gratulált a fiúnak és az ügyvédnek is. — Nos — mondá az ügyvéd — most már kész a fiú. Tehát kérem a kosztért, a kvártélyért és az oktatásért a megígért tízezer forintot. Tudom, hogy ön egy feltételt kötött ki, ennek is állunk elébe, a fiú kitünően érti a dolgát. Az apa megszólalt: — Tetszik emlékezni, hogy a fizetés egy általam adandó sommás per megnyerésétől van függővé téve. — Igen, tudom. Tehát elő azzal a pörrel. Az apa folytatta: — Hát én a következő port adom át a fiamnak. A nagyságos ur követel tőlem tízezer forintot. Én ezt a pénzt nem akarom a nagyságos urnák megfizetni és e pörben az én ügyvédem a fiam lesz. Ha a fiam megnyeri a port eo ipso nem fizetek. Ha pedig elveszti, akkor nem tartozom fizetni. Úgy emlékszem, hogy ez az eset egy könnyű testi sértési pörrel is komplikálódott. De a sommás pör nem került a bíróság elé, mert a felek között ötven perczentre barátságtalan megegyezés jött létre. látna oly jelenségeket, hogy egyházi körök felekezeti közgazdasági intézményeket akarnának létesíteni, ő minden erkölcsi és hivatalos befolyásával arra törekednék, hogy ezt megakadályozza. Ami a káptalani vagyonok kezelését illeti ez az illetők saját felelőssége mellett történik. Ingatlanokat bérbeadnak, ingó vagyonokat pedig pupilláris kölcsönökbe fektetnek, vagy pénzintézeteknél helyezik el gyümölcsö- zőleg. Ezt nem akadályoztatja meg. De arra a kérdésre határozott „nem“-mel felel, hogy vájjon megengedi-e a kegyes alapítványoknak pénzintézeteknél való elhelyezését. Ilyen kísérletet minden rendelkezésére álló eszközzel megakadályozna. Mozgalmas napja volt csütörtökön az appropriáczió vitájának. Szabó István indítványának megokolása volt az első pont. Az in- pitvány azt kéri, hogy a volt úrbéres és közbirtokosságokat illető regále-kártalanitási ka- kamatok ügye országosan rendeztessék. Lukács pénzügyminiszter megígérte, hogy ez ügyben megindítja a belügyminisztériummal a tárgyalásokat. Nagy érdeklődést keltett Rakovszky István felszólalása, ki főleg azt fejtegette, hogy az ellenzék egységes harcza szempontjából nem szabad a véderőreform ügyébe belekapcsolni a választójog kérdését. Vele ellentétben Polónyi Géza fejtegette a prius kérdését. A vége fele járó felhatalmazási vitát pénteken érdekessé avatta a Gróf Andrássy Gyula beszéde. Barabás Béla után beszélt Andrássy. A külpolitikai helyzetről szólva kijelenti, hogy hive a hármas szövetségnek, annál is inkább, mert most a keleten olyan események történnek, melyek komoly komplikáeziókat vonhatnak maguk után. Nekünk tehát készen kell lennünk minden eshetőségre,, hogy erősek legyünk és féljenek tőlünk. És ez nem érhető el másképp, mint hogy biztosítjuk a véderőreformnak megszavazását. Utána Lukács László pénzügyminiszter reflektált hosszabb beszédben a vita anyagára s az egyes politikai kérdésekre. Tegnap, szombaton a napirend ez volt: Az appropriácziós vita folytatása és interpel- lácziók. földgáz forrásod Szatmármegyé6en. Senki se törődik velük! JTlt/if acta lett jelentén. Az ország számos helyéről jelentik, hogy itt is, ott is földgáz nyomára akadtak, úgy, hogy a kutatások felette elszaporodtak. Szatmármegyében is több földgázforrás kétségtelen jelenlétére bukkantak és az eddigi megállapítások szerint ezek a források bőség tekintetében vetekednek a kissármási földgázforrásokkal. Mindezekről Dr. Péchy Péter, az avasi járás főszolgabírója két évvel ezelőtt terjedelmes jelentésben számolt be Szatmárvár- megye alispánjának. A legkisebb részletekre is kiterjedő jelentés szerint a legdusabb földgázforrások Avasfelsőfalu és Vámfalu határában léteznek. A Szatmármegye jövendő ipari viszonyaira nagy jelentőséggel biró felfedezés ügye a főszolgabíró jelentés óta pihen. Az alispáni hivatalban elolvasták a jelentést, nagyot néztek is rajta és aztán „irattárba helyezni rendelték.“ vegyileg tisztít Haufel Sámuel Nagykároly, Kölcsey-u. 1. a róm. kath. templom mellett. Alapittatott 1902. évben. Telep : PetgfNut 59. szám.
