Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-09 / 23. szám
SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY az elnök indokolása, hogy az egészen logikátlan beszédekkel és folytonos ismétlésekkel nem engedi a vitát mesterségesen elnyújtani! ? Ezek a preczedensek önmagukban véve is igazolják Tisza gróf házelnök eljárását, a nemzet pedig a felszabadulás érzetének örömével adja meg hozzá a szankcziót, mert a véderőjavaslatok elfogadásával olyan mesterségesen épített torlaszok omlottak le a haladás útjáról, a melyek már egy évtized óta megakasztották a parlamentet a maga normális és alkotmányos működésében Úgy ezek a torlaszok végre eltisztultak az útból: ezért nem gáncs, hanem hála és dicsőség Tisza István gróf házelnöknek ! t hit holhiii eseiiel. — A Szatmármegyei Közlöny tudósítójától. — Történelmi időt éltünk a múlt héten. Az obstrukczió mérges gyümölcse megérett és lehullott fájáról. Az egész ország megkönnyebiil- ten lélegzik fel, mint a nehéz beteg, kinek halálos sebét megoperálták. Lukács László miniszterelnök vasárnap írásban adta meg válaszát Kossuth Ferencz- nek a szövetkezett ellenzék békeajánlatára. A válasz szerint a kormány feltétlenül ragaszkodik a véderőjavaslat változatlan elfogadásához, úgy azonban, hogy előbb egyéves provizóriumban 136.000 ujoncz szavaztassák meg. A választói jog kérdésére, örömmel konstatálja, hogy a szövetkezett ellenzéki pártok tervezetének kiindulási pontja ugyanaz, mint a kormányé, a mennyiben a tervezet is elvileg az értelmi czenzus alapján szándékozik felépíteni a választói jogot. Az ellenzék Lukács válaszát nem találta kielégítőnek és elhatározta, „hogy tovább har- czolni fog“ ami szép hegedüszoban azt jelenti, hogy az eddigihez hasonló módon fogják tovább is lopni az ország drága idejét. A képviselőház hétfői ülésén csendesen méhecskék voltak kivarrva. Belül égett a lámpa és látni lehetett a függöny rajzát. Mikor odaért az ablak alá, folyton a falábára figyelt s az ajkába harapott, mikor a faláb nagyot kop- pant a kövezeten ... A mankóját erősen szorította a hóna alá s szinte úgy lopta magát lé- pésről-lépésre. — Csendesen — mondta. Csak csendesen. Most koppant egyet. — Mondom, hogy csendesen! — feddte önmagát. — Hát nem tudsz vigyázni! Hiába volt a figyelmeztetés. A faláb egyre kopogott.-- Igazán mondom, elment az eszed. Ki az ördög látott már ilyen ügyetlen embert, mint te vagy. Ha még egyszer . . . A harangozó megállt és várt. — Úgy! Most, mehetsz tovább — tanította aztán önmagát. — De ha mégegyszer megtörténik, kikapsz. Érted ? Bólintott, mintha beleegyezett volna a büntetésbe és azt gondolta: — Úgy kell lépned, mint a többiek, szoktak. Csendesen, mint a fehér egerek. S lépett tovább és kopogott a csendes utczán, melyben csak a két sarkon égett egy- egy lámpa. A keblében azonban szörnyű lo- bogással égett a szerelem és a , gyönyörűség szomjúsága perzselte idegeit. Épen ezen az estén nem volt elég óvatos. A faláb nagyot kopogott az ablak alatt és az asszony mindent észrevett. Már messziről meghallotta a sántát és mikor az ablak alá ért mérgesen elfujta a lámpást. A falábú még látta, mikor elfujta. Azután nem látott semmit, csak egy fehér tovább folyt a véderőjavaslat ellen a vitázó obstrukczió. Hammersberg László és Földes Béla szólaltak fel. Az ülés végén azonban viharos jelenetek közt tűzték ki a keddi ülés napirendjére a Szepesházy Imre munkapárti képviselő indítványa feletti szavazást. Az indítvány a kettős ülések kimondását czélozza. A keddi nap meglepetést hozott. Az ülés megnyitása után az ellenzéknek úgyszólván minden tagja felállott helyéről, hogy obstruk- cziós határozata alapján a házszabályokhoz kérjen szót. Gróf Tisza István általános figyelmeztetést intézett az ellenzékhez. Azt mondotta : Szádjának végre magukba, álljanak meg azon a borzalmas lejtőn, melyre önmagukat és az egész országot juttatták. Ebben a pillanatban nagy zaj támadt az ellenzéken, a mely perczekig szakadatlanul tartott. Tisza a zaj daczára folytatta beszédét és hivatkozott arra, hogy gróf Andrássy Gyula az obstruk- cziót a legveszedelmesebb klotürnek bélyegezte és Andrássy Gyula érveivel akarta bizonyítani, hogy húsz ember akarata nem uralkodhat a Házon. Tisza elmondotta általános figyelmeztetését és jó lehet, a zaj folyton tartott, Tisza tovább is teljesítette elnöki kötelességét. Nem adta meg a szót senkinek, a ki a házszabályokhoz jelentkezett, nem vette figyelembe i a zárt ülést kérő ivet, mert a tárgyalás komolyságán akart őrködni és nem volt hajlandó többé megengedni a házszabályok kijátszását. Minthogy a zaj folyton tartott, Tisza folytatta munkáját. Feltette szavazásra Szepesházy indítványát (a párhuzamos ülések tartására vonatkozólag), mit a többség elfogadott. Azután megkérdezte, akar-e valaki szólani a véderőjavaslathoz. Minthogy senki sem jelentkezett, feltette a kérdést szavazásra: Elfogadja-e a Ház általánosságban a véderőjavaslatot ? Azután feltette a kérdést: Elfogadja-e a Ház a véderőjavaslatot részleteiben? Végül pedig feltette a kérdést: Elfogadja-e a Ház általánosságban és részleteiben a véderőjavaslatot harmadszori olvasásban is ? A többség felállott, erre elfogadtatta még a napirendet és az ülést felfüggesztette, hogy a jegyzőkönyvet hitelesíthesse. Az érdekes eseményt a Szatmármegyei Közlöny már kedden délután rendkívüli kiadásban közölte a közönséggel. Szerdán újra botrányt csapott az ellenzék a képviselőházban, a miért is az elnöklő Tisza István, a Ház tekintélyének súlyos megsértése foltot. Ez volt az asszony. Aztán hallotta, hogy odabenn reccsen az ágy, mikor az asszony belefeküdt. Hirtelen valami őrült gondolata támadt. Azt gondolta, hogy kopogtat és kopogtatott. Először lassan kopogtatott, mintha azt mondta volna: — Könyörgök. Aztán dühösen ütötte meg az ablakot. Már akkor azt mondta: — Nyisd ki! Harmadszorra már az ablakrámát verte öklével és eldobta a mankóját. Belülről lassan kinyitották az ablakot: — Kérem — mondta az asszony. — Menjen el. — Nem! — No, ha mondom menjen el. — Nem! — Ha még egyszer megüti az ablakomat, kiáltok. — Kiálts! — A pandúrért megyek! — Menj! — Majd meglátja — mondta az asszony s azután hallatszott, amint kinyitotta az ajtót. A falábú pedig csak állt ott az ablak mellett és rázta a rámát. Aztán öklével ütött egyet az üvegre, megvérezte a kezét, de nem törődött már a vérrel, az üvegek csörömpölésével Egyre döngette az ablakot, letépte a méhecskékkel kivarrt függönyt és bőgött ordított és egyre azt mondta: — Édes asszonykám! Édes . . . ☆ _____Egy félóra múlva hazavitték a csendőrök. mi att több képviselőt, akik az elnöki intézkedésekkel szembe helyezkedtek, rendőrökkel távolittatott el a teremből. Ezek között volt a nagy károlyi kerület képviselője; Gróf Károlyi József is. Azután áttért a Ház a napirendre. Egyhangú határozattal megszavazták harmadszori olvasásban a honvédségre vonatkozó törvényt, megkezdték a katonai bűnvádi per- rendtartás ietárgyalását, a melyet Darvai Fü- löp előadó ismertetett. Több rendzavaró képviselőt, köztük Justh Gyulát is, 45 napra kizártak az ülésből. A botrányos állapotok betetőződtek egy őrületes tettel. Kovács Gyula az először kitiltott képviselő' pénteken betört a képviselőház üléstermébe s háromszor rálőtt Tisza Istvánra, akit nem talált, majd mikor leteperték, közben még két revorverlövéssel magára lőtt és élet- veszélyes sérülést szenvedett. Ezután a képviselőház Tisza elnöklésével letárgyalta a polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvénv- j avaslatot. A közgazdasági egyetem. A múlt héten a fővárosi gróf Károlyi palotában igen nagyfontosságu megbeszélést tartottak gróf Károlyi Mihály elnöklése mellett Magyarország vezető gazdasági szakemberei. A megbeszélés tárgya a közgazdasági egyetem volt. Most, amikor egymásután két uj egyetemet állítanak fel az országban, s amikor további egyetemekről, vagy egyetemmé való fejlesztésekről is sok szó esik, akkor ez a kérdés nem időszerűtlen. Szükséges a sok tudákos, Meiner pályára nevelő egyetem mellett egy olyan főiskola is, amely gyakorlati pályára nevel, sőt amely a gyakorlati pályára való menést mintegy a diploma erejével sokkal biztatóbbá teszi ebben a diploma éhes hazában. De viszont éppen itt van a legnagyobb hiba, a kérdés legnagyobb nehézsége. Az uj egyetem czélja az, hogy egy gyakorlati pályára az elméleti kiképzés legmagasabb fokát adja, de az elméleti kiképzés tulajdonképen egyáltalában nem tudja majd megállni a helyet a gyakorlatban. Aki a . gazdasági pályán akarja végigcsinálni azt a tanulmányi menetet, amelyet a lateiner pálya megkíván, tudniillik a négy elemit, nyolez gimnáziumot és az egyetemi éveket, az ugyan meg fogja szerezni magának a közgazdasági pályán a legmagasabb képzettséget, de azokkal az emberekkel szemben, akik a négy gimnázium, vagy legfel- legfeljebb a 8 gimnázium elvégzése után kimentek a iöldekre’és nem tanultak elméletet, de künn dolgoztak, nagy hátrányban lesz. Az uj egyetem szervezetének tehát valami egész uj dolognak kell lennie. Olyannak, amely az eddigi egyetemektől eltérőleg nem diploma gyártást fog létesíteni, hanem valóban a kitűzött czélt akarja hallgatóival megközelíteni. Mert nincs semmi czélja Magyarországon immár olyan iskolának, amely diplomás embereket nevel. Hiszen legnagyobb átka ennek az országnak éppen az, hogy a diploma mindenhez képesít, de mindenhez szükséges is. Nem szabad a diplomára bazirozni egy országnak minden üzletágát, egész életét. Eddig is már eléggé hemzseg a diploma szótól egész közéletünk, ha ez még a gazdasági térre is átmegy, akkor nem fogunk tudni kiszabadulni a diploma őrületből. Modern ruhafestés bármily divat színre Éi Hájtájer Pál db Modern és tartós plissézés — és guowlérozás ~ NAGyKAf^OLy, Széchenyi-utcza 43. szám. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
