Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-26 / 21. szám
S Z A T M A R M E G Y E I KOZ !. Ö N Y # Ml politikai esalp. — A Szatmármegyei Közlöny tudósítójától. — Botrányokkal kezdődött újra a magyar országgyűlés képviselőházának hétfői ülése. Szinte természetes ez már és meglepő és feltűnő volna, ha nem igy kezdődne. A „ki a legény a csárdában?'-féle társasjátékot játszó Justh-pártnak hetvenkedése közben egy kicsit a tyúkszemére léptek, hát persze, hogy a haza elleni merényletről kiabálnak. A Justh-párt megismételte régi taktikáját. A gyűlés előtt három tagja az elnöktől obstrukcziós czélzattal napirend előtti felszólalásra kért engedélyt, amit azonban Beöthy Pál elnök minden meg- okolás nélkül megtagadott. Zárt ülés kértek, de ezt nem lehetett megtartani. Az ülés végén lármás jelenetek között állapították meg a másnapi ülésrendet, Teleszky János pénzügy- miniszter ezen az ülésen beterjesztette az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak családi pótlékáról szóló törvényjavaslatot. Csirkepiaczra való veszekedések töltötték ki kedden az ország sok égető bajának tárgyalására és szanálására szánt időt. A száj- és boxer hazafiak ezúttal is a Justh-párt vezérembereiből kerültek ki. A sok okvetlenkedés miatt Justh Gyulát és Lovászy Mártont a mentelmi bizottsághoz utasították. Návay Lajos, a képviselőház elnöke kedden bejelentette az elnöki állásáról való lemondását. A képviselőház szerdai ülésének politikai jelentőségű eseménye : Gróf Tisza Istvánnak a képviselőház elnökévé történt megválasztása. A mi egyéb is történt, az nem való ebbe a rovatba, ahol a hét politikai eseményeiről adunk rövid, de tömör tájékoztatást. A képviselőház szerdai eseményeinek az elnökválasztáson kívül történt része a törvényszéki ügyek rovatába való. Botrányos jelenetek színhelye volt a képviselőház; a botrány később verekedéssé fajult. íme, szépen érik a Justh- párt vetése. Revolverek, boxerek működtek: és ezt úgy hívják, hogy küzdelem a függetlenségi elvekért. A csütörtöki ülés betetézte azokat a botrányokat, amelyeket a hónapok óta űzött gyalázatos izgatás idézett elő. A mi a házban történt, az nem sok szót érdemel. Tisza István — Bepereli a tisztelendő ur a szolgabiró urnái. — Akkor se fizetek, ha még a miniszterhez pöröl is be, mer nincs igazsága. Azután megigazította a mándliját, úgy folytatta: — Mióta a magam kódisa vagyok mindig megfizettem emberséggel a papnak, csak most nem. Megfizettem vóna most is, csak vóna mibül. De ha nem termett, hunnan vögyek ? No hát azt gondulom, hogy ha mán a tisztelendő urban nincs annyi böcsületérzés, hogyha nincs, nem köll erőszakot tenni senki emberfián, hát akkor én bennem se lesz embörség senki papja erányában se. Ezt gondoltam eddig. Most pedig azt mondom, hogy prédikáljon a tisztelendő ur annak, akinek akar, de nekem ne. Mert vizet prédikál, oszt’ bort iszik. Más szóval: Maga sem tartja, amit mond. Azután azzal fejezte be: — Kitérők a hitemből. Nem fizetek én én többet egy papnak sem. Ez az utolsó. Itt van la, vögyön rajt’ neki kötelet a nyakára. Előkotorászván a koronát, letette a jegyző az asztalra. Azzal elment. A jegyző nem szólt, csak mosolygott, aztán hol az idézőjegyet nézte, hol a koronát. Végre eltette mind a kettőt egy fiókba, megint mosolygott egyet és a bajusza alatt mormolta: — Kemény feje van az öregnek. Varga Pétör uram kitért a vallásából, de az asszony nem tudott belőle semmit, ügy csinálta, hogy a felesége ne tudjon felőle, elnökölt és megmutatta, hogy miként lehet erős akarattal megfékezni a Kossuth szellemét és a becsületes, komoly szellemét csúffá tevő banda az egész ország közgazdaságára kiható időrablását. Tisza István elnök Barabás Bélának napirend előtti felszólalásra adott engedélyt, ez azonban ezzel visszaélt, úgy annyira, hogy az elnök kénytelen volt a szót megvonni tőle. Justh Gyula a mentelmi bizottság határozata folytán megkövette a Házat. Apponyi kijelentette, hogy a szerdai elnökválasztás érvénytelen. Okfejtése szánalmas: érvénytelen a választás, mert a szavazás két óra után történt. Mig a Házban folyt az időpocsékolás, ezalatt Budapest munkássága csütörtökön egynapos sztrájkot rendezett. E sztrájk eredménye: 6 halott, 90 súlyos sebesült és 760 fogoly. Csili i szalimel Itt lateüi Kivándorlás és visszavándorlás. Szatmárvármegye területéről oly nagy mérvű a kivándorlás, hogy e miatt joggal lehet a falvak közeli elnépteleneditésétől tartani. Ez aggasztó helyzetben némi megnyugvást ad egy amerikai újság tegnap érkezett számának egyik közleménye, mely a kivándorlással és visszavándorlással foglalkozik és a népmozgalom tulajdoni okait állapítja meg. Ha a jelek nem csalnak — írja az amerikai újság —, a hajóstársaságok jó üzletet fognak ez idén csinálni. New-yorki jelentések szerint ugyanis a visszavándorlás egyre tart, sőt mind nagyobb arányokat ölt, de emellett a kivándorlás is növekedőben van. A két nagy német társaság hajóinak fedélközei állandóan tele vannak oda-vissza s a Cunard és a Holland American hajói is nagy kivándorlási és visszavándorlási forgalmat bőmért ismerte már a felesége asszonytermészetét, aztán tudta, hogy nem egyezik bele ilyen nagy változásba. Az idő jött, meg ment, hát egy esztendőre a Vargáék házában gyerek nyivogás hallatszott. Azt mondja az ember: — Hát-e meg most minek? — Kitanittatjuk. Majd a tisztelendő ur kitanitja. — Ki a kutyát, de nem az én gyerökömet. — Hát mér ? — Mer én nem akarom. Értőd én, az atyja, nem akarom. Inkább kitekerem anyakát rögvest. — Ha tudtam vóna, nem hoztam vóna a világra sem. Azt gondultam, örömet szörzök vele kendnek. Mér nem mondta tavaly? Azzal megint hallgattak, csak az uj honpolgár nyikorgóit, Másnap beállít Varga uram nagy alázattal a tisztelendő úrhoz. Bekopogtat kétszer is, mire azt mondják belülről, hogy szabad. — Égy kis dógom vóna a tisztelendő úrral, ha nem zavarnám. Csúffá tött a feleségűm. Meggondótam a dógot, vissza veszem a Intőmet. —. Örülök neki, hogy megtér jó Varga uram. Örülök neki. Aztán kérdezte: — Mi indította arra, hogy megtér? — Gverök. — Melyik gyerek ? — A fiam. nyolitanak le. A magyar visszavándorlás olyan erős, hogy a nemrég New-Yorkból Brémába indult George Washingtonnak nemcsak fedél- köze, hanem harmadik és második osztálya is visszhangzott a magyar szótól. S a nagy visz- szavándorlást nem lehet egyszerűen a rossz viszonyok, az elnökválasztó évnek, az amerikai sztrájkoknak betudni, mert ha ezek volnának az igazi okok, akkor ugyanezen okok megakadályoznák a kivándorlást, már pedig a kivándorlás is erős. A Prinz Friedrich Wilhelm s a Kaiser Wilhelm der Grosse egyenkint másfélezer kivándorlót hozott Amerikába. Miután a kivándorlók nem jönnének, ha a munkaviszonyok rosszak volnának Amerikában, a nagy vissza- vándorlást nem lehet másnak, mint az évtizedek óta állandóan nagyméretű kivándorlás természetes következményének és tünetének tekinteni. Annyi ma már a kivándorolt európai Amerikában, hogy állandóan nagy „visszaván- dorlást'1 eredményez a sok hazaránduló, ideiglenesen, vagy véglegesen visszamenő, üzleti, vagy családi ügyben átutazó fedélközi utas, tekintet nélkül a gazdasági viszonyokra. Irodalom, művészei Az országos nagybányai képkiállítás. Az országos nagybányai képkiállitás rendező-bizottsága dr. Makray Mihály elnöke alatt a napokban tartotta első ülését a bizottsági tagok élénk érdeklődése mellett A bizottság a nagybányai országos képkiállitás védnökéül Nagybánya várost kéri föl. A bizottság intézkedett a képkiállitás katalógusa ügyében is és elfogadta a kiállítási szabályzatot, melyet Thorma János referált. Iskola, egyház. A tanítók a fizetésrendezésért. A Szatmármegyei Általános Tanítóegyesület a múlt héten évi rendes közgyűlést tartott és ennek keretében foglalkozott a tanítói fizetésrendezéssel és a nyugdíj revízióval. A gyűlésen a leghatározottabban követelték a fizetésrendezés megvalósítását és elhatározták, hogy a kérdést júliusban tartandó egyetemes tanitógyülésen is megmegvitatják. — Hát fia is van? Nem is tudtam. — Én se tudtam tegnap röggelig. Akkor lőtt. Most megkőne köröztölni, oszt’ nincs kivel. — Ej, ej, dehogy nincs. Majd adok én neki neki nevet, a keresztséget is ráadom. — Oszt’ mit fizetek azér? — Semmit se. — Semmit se ? — Nem. — De ha én fizetni akarok? — Akkor adjon azt amit akar. — Adok — mondta Varga Péter. Azzal kibotorkált a szobából. Kalapját felcsapta a feje búbjára és úgy ment haza. Beszólt az asszonynak: — Vidd mán ezt a gyerököt a köröszt- ségre, mer megvénül még utóbb, aztán neve se lesz. Befogta aztán a lovakat a hosszú kocsi elé. A kocsit a kamaraajtó elé huzattá és a mennyi kukoricza csak ráfért, annyit rárakott. No ölég lesz gondolta elégedetten. Mögfizetek neki embörségesen. Sok, sok egy kicsit, de ennyit megér a hit meg a gyerök is, oszt’ azér a disznóknak is marad. — Mikor a tisztelendő ur portájára huzattá, kint állt az udvaron épen. — No tisztelendő uram, megadom az adósságom. Jó szívvel adom. Isten látja a lel- kemet. Hanem most mán arra kérőm, hogy úgy adja rá a körösztségöt arra a gyerekre, le ne lőhessen rula olyan könnyen levenni mint az apjárul. $ Gallérok gözmosása ® tükörfénynyel hófehérre é Hájtájer Pál A Kézimunkák, glassé keztyük, Bútorok, szőnyegek tisztítása nÁVGKAFJOLV, Széchenyi-utcza 43. szám, a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
