Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-05 / 18. szám

@agykéro!yt 1932. május 5. 18. szám. XXXVIil. évfolyam SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY V SZERKESZTŐSIG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: ' I'TAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sa. Telephon 56 szám. Pártoktól független FGLIT1KAÍ LAP. Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK . Egy évre helyben házhoz hordva 5 K vidékre postán küldve 8 korona Megyei községek, egyházak és iskolák részére egjérreS korona Hirdetések jutányos áron közöitetnek. .Nyilttér1“ sora 40 fillér. tím és a UH. Annak a rendkívül gazdag kormányzati programmnak, melyet Lukács miniszterelnök bemutatkozása alkalmával kifejtett, legfon­tosabb része az, amely a választói jog reformjára vonatkozik. Legfontosabb azért, mert ennek a kérdésnek a megoldásától függ elsősorban az uj kormány boldogu­lása, ettől függ különösen az, hogy képes lesz-e a Lukács-kabinet a törvényhozás munkaképességét helyreállítani. Amig ez nem sikerül, a programra többi pontjának a beváltására sor sem kerülhet. Lukács László mindenek előtt azt jelentette ki, hogy még nincs és a dolog természete szerint nem is lehet a legapróbb részletekig kidolgozott reformtervezete; tisztában van azonban azokkal az elvekkel, amelyek alapján — és azzal a móddal, ahogyan ezt a nagy belügyi újítást végre- hajtandónak véli. Mindenek előtt az ellen­zék bizalmatlanságát óhajtja megszüntetni, még pedig tényekkel, első helyen azzal a a ténnyel, hogy a választói reform tör­vényjavaslatát haladéktalanul elkészítteti és oeterjesztt. Magát a reformot pedig békés utón, az ellentétes irányok lehető összeegyeztetésével kívánja megalkotni, hogy az minden jogos érdeket kielégítsen s nem egy párt, hanem az egész nemzet akaratának legyen a kifejezője. Ez nagyon nehéz, de föltétlenül tisz­teletre méltó törekvés. Konzervatív és ra­dikális áramlatok harczolnak ma a válasz­tói reform körül. Melyik télnek van igaza? Melyik jusson döntő szóhoz a reform megvalósításában ? Lukács László higgadt államférfim mérlegeléssel úgy látja, hogy mind a két fölfogásban van igazság, de mind a kettő­ben van tévedés is. Mind a kettőben van olyan, ami a magyar nemzeti érdek szem­pontjából kívánatos és mellőzhetetlen, de olyan is, ami káros és elkerülendő. 0 tehát olyan áthidalást tervez, amely a két irány előnyeit egyesítené s a hátrányokat egyaránt kiküszöbölné. Igazat ad a radikálisoknak abban, hogy a körülbelül hatvannégy év óta nem módosított mai választójog ma már tart­hatatlan, mert egyáltalában nem felel meg a mai társadalmi viszonyoknak s éppen ezért azt modern eivek szerint oly módon kell reformálni, hogy az időközben kelet­kezett uj társadalmi rétegek is képviseletet nyerjenek a törvényhozásban. De igazat ad annak a konzervatív aggodalomnak is, hogy a szavazati jognak egyszerre és túlságos mértékben való kiterjesztése tel­jesen ismeretlen és kiszámíthatatlan hely­zetbe sodorná a nemzetet és problemati­kussá válnék nemcsak az értelmesebb néprétegek jogos befolyása, hanem a nem­zet magyar jellege is. Már most hogyan gondolja Lukács ezt a két ellenkező szempontot összebé- kithetőnek ? Igen eredeti és gyakorlati módon ; úgy, hogy elvileg a modern válasz­tójog eszméjét fogadja el alapul, tudniillik az általános szavazati jogot minden attri- t butumával, de ezt nem egyszerre, hanem fokozatosan kívánja életbeléptetni, vagyis egyelőre és átmenetileg csak bizonyos meghatározott számú kerületben. Ez a megoldás egyfelől kielégítené a radikálisak jogos követeléseit, az elv elismerése és részben való megvalósítása által, másfelől az átmenet és a fokozatosság segítségével eloszlatná a konzervatív tábor alapos ag­godalmait. Lukács László kijelentette, hogy ezt a tervezetet nem tekinti véglegesnek, nem ragaszkodik hozzá föltétlenül s ha bárki más jobbat ajánl, azt szívesen veszi figye­lembe. De ez csak a kivitel módjára vonatkozik, nem pedig az alapelvekre, amelyekből bizonyára nem hajlandó engedni Lukács. Ám fontolják meg minden oldalon a politikusok, hogy tudnak-e jobb módot találni az ellentétek áthidalására. Annyi azonban kétségtelen, hogy a nemzeti ér­dek szempontjából figyelmet érdemlő as- pirácziók békés összeegyeztetése lehetséges, hogy van mód általános szavazati jogon alapuló modern választói reformot alkotni a magyarság és az értelmiségi befolyás koczkáztatása nélkül, hogy van lehetőség ennek a korszakos újításnak pártközi egyetértés utján, az egész nemzet közre­működésével való keresztülvitelére — és hogy mindennek az utjai, módját és lehe­tőségét Lukács László mutatta ki. i) 1 pofim esióifi. — A Szatmármeg3rei Közlöny tudósítójától. — Örömmel és óváczióval kezdődött a par­lament elmúlt hete, amely egyszersmind Lu­kács László uj kormányának debütálását je­lenteti. A képviselőház hétfői ülésén Lukács nagy figyelem közben terjesztette elő pro- grammját. Elmondta, hogy a választójog kér­désében a demokratikus és liberális fejlődés hive, nyilatkozott a horvát kérdésről és kilá­tásba helyezte több hasznos törvény megalko­tását. A miniszterelnök programmbeszéde igen jó hatást tett és amikor befejezte, melegen ünnepelték. Alig hisszük, hogy bármelyik párton is ellentmondással találkozunk, a mikor megálla­pítjuk, hogy Lukács László irányeszmóit, alap- gondolatait mindenki helyesnek Ítéli, mindenki elfogadja. Ha pedig egyszer a vezéreszmékre és a bázisra nézve a felfogások egyezők, nem látszik hiúnak a reménykedés, hogy a kom­promisszum a részletekre nézve is létrejön. A kormányban mindenesetre meg van a teljes liberalitás arra nézve, hogy minden eszmét és javaslatot fontolóra vesz, ha azok az alapelve­ket nem érintik s azokkal ellentétben nem állanak. A miniszterelnök a kormány létalapját és létjogosultságát abban a törekvésében jelölte meg, hogy a parlament munkaképességét hely­reállítsa. Megakarja szüntetni azt a bizalmat­lanságot, mely a választójog megalkotására vonatkozólag eddig a kormánynyal szemben fennállott. Tényekkel kivánja igazolni, hogy kész a választójogi reformot haladéktalanul munkába venni s azt oly időben letárgyaltatni, hogy a legközelebbi választások már annak alapján legyenek kiírhatók. Kormány, többség és ellenzék ilyenképpen ezen a fontos ponton is találkoznak. A miniszterelnök programmbeszédének olyan jelentékeny részét foglalta le a válasz- tóreform problémája, hogy az egyéb tervezett törvényalkotások sorozatát szinte csak szára­zon elősorolta. így azonban a hatás talán még erősebb volt. íme egy néhány a legközelebb benyújtandó törvényjavaslatok közül : • Az állami tisztviselők családi pótlékáról intézkedő törvény és ezek nyugdijának re­formja. Az egyenes adóreformnak egy életbe- léptetesi törvényjavaslata. Munkásszanatóriumok és egyéb jóléti intézmények költségeinek nye­reménykötvények utján való fedezése. Az illeték és elsősorban az örökösödési illeték reformja progresszív alapon. A közutakról szóló törvény és az útadó reformja. A munkásbiztositó re­formja. A dalmát vasutak kiépítéséről intéz­kedő törvényjavaslat. Az ipari alkalmazottak jogviszonyainak rendezése. A kopár területek befásitását erőteljesen előmozdító törvényho­zási intézkedések. Uj öntözési és halászati törvény. A vármegyei tisztviselők fizetésrende­zése. A vármegyei pótadók módosítása. Egész­ségügyi, közbiztonsági, járványok ellen véde­kező, fürdőügyi, szegényügyi törvényjavaslatok. A katholikus autonómiáról és a protestáns egyházak dotálásáról szóló törvényjavaslat. A tanítók, kisdedóvónők és a gazdasági szak­tanítók és a lelkószi kongrua rendezéséről készült javaslat. A polgári perrendtartás élet­beléptetési javaslata. Az ügyvédi rendtartás és a hadmentességi dij reformja. Az őszi had­gyakorlatra behívott tartalékosok családjainak segélyezéséről szóló törvényjavaslat. íme, a többek közt, ezeket fogja nyújt­hatni a nemzetnek, a legkülönbözőbb népré­tegek érdekeinek kielégítésére a munkaképes­ségét visszanyert képviselőház! Az eddig is eléggé ismert nagy országos érdeken felül újabb nagy ok arra, hogy e czél elérésére mindenki lelkiismerete szerint és tőle telhető- leg törekedjék. A képviselőbáz a miniszterelnök hatal­mas expozéja után a delegáczió ülése miatt, elnapolta tanácskozásait. m Ruhát fest vegyileg tisztít Haufel Sámuel Nagykároly, Kölcsey-u. 1. aróm. katü. templom mellett. Alapittatott 1902. évben. Telep : Petőfl-ut 59. szám. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom