Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-31 / 13. szám

SZ AT MÁRMEGYEI KÖZLÖ Azok a modern gazdák és tudósok, akik kísérleteikkel a mezőgazdasági tudo­mányt előre viszik, régen tapasztalják, hogy a kereskedő, aki a gépeket terjeszti el, vetőmagvat hoz forgalomba és a gazda terményeit elviszi a fogyasztóhoz, az ő legjobb fegyvertársuk, hogy a kereskedő már a saját érdekében is a rábeszélés minden fegyverével igyekszik a gazdát jobb termelési módra rábírni és ő viszi ki nagyrészben a technika haladását a vá­rosból a falvakba. Ők nem is látnak el­lentétet a gazdák és a kereskedelem mű­ködése között. Tudják, hogy egymást ki­egészítő együttműködésük által remélhető csak, hogy a miniszter programmja meg­valósuljon. Az együttműködés tehát kétségtelenül meg van és remélhető, hogy a gazdák, kereskedők és tudományosan képzett szak­emberek közös erővel való igyekezetének sikerülni log terméseinket fokozni, uj mű­velési ágakat meghonosítani. II hit pelllai «ifi. — A Szatmármegyei Közlöny tudósítójától — Gróf Khuen-Héderváry Károly minisz­terelnököt vasárnap és hétfőn kihallgatáson fogadta az uralkodó és az audiencziák azzal végződtek, hogy a király megbizta Khuen grófot, hogy a vezető magyar politikusokkal a kibontakozás lehetőségéről és előfeltételeiről tanácskozást folytasson és a feladat teljesíté­séről jelentést tegyen. Gróf Khuen-Héderváry Károly minisz­terelnök eleget tett a felségtől kapott meg­bízásának : sorra felkereste a rezolucziós po­litikusokat s elvégezte a velük valót. Amint előrelátható volt, ezek a tárgyalások nem nyi­tottak,, uj utat a kibontakozásra. Őfelségét folyó hó 29-én, pénteken gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök fél­órás kihallgatáson fogadta. A kihallgatás után gróf Khuen visszatért a Magyar-Házba, a hol Lukács László pénzügyminiszterrel tanácsko­zott. Az audiencziáról visszajövet a miniszter- elnök intézkedett, hogy a kabinet összes tag­jai még a pénteki nap folyamán Becsbe ér­kezzenek. Péntek este Bécsben a kormány tag­jai gróf Khuen elnöklésével miniszteri tanács­kozásra ültek össze. Illetékes helyről közlik, hogy a kormány komoly elhatározások előtt áll. Nem lehetetlen, hogy amennyiben a bé­kés kiegyezés nem sikerül, a képviselőházat feloszlatják. régen, csak megnyúltam, meghalványultam, talán mert sejtetni kezdtem, hogy mi minden van az életben. Úgy éreztem, mintha valaki a torkomra tette volna a kezét, mikor sirni láttam és nem tudtam megkérdezni, hogy miért sir. Nagy erőket éreztem gyűlni bennem és azt is érez­tem, hogy a vérem mind a szivemre szalad. Sokáig állhattunk igy, mert kopogtak értem, hogy eljött értem a franczia kisasszony. És ekkor történt először, .hogy azt mondtam, hogy nem megyek órára. És ekkor történt először, hogy nem is mentem. És ekkor Elma csendes lett és a sírása a mellében volt már. Azt mondta: — Menj át, miért nem mégy? — Miért sírtál? De nem akarta megmondani. Még,soha sem tette, hogy ne felelt volna nekem. És én újra kérdeztem, hogy miért sirt, de ő nem fe­lelt és egész este nem beszéltünk, csak mikor el akartam menni, mondta, pedig én már nem kérdeztem: — Nézd, én eddig eltitkoltam, de most már nem bírom, ón holnap elutazom a mamá­val és a szobalány azt mondta, hogy ide soha sem jöhetek vissza. Megint az az érzésem volt, hogy valaki fojt, de a vérem most az agyamra szaladt és a szemem is elömlött ezzel a vérrel. Nem ér­Cmkorgyár Suatmármegyében. Sí Sazdasági Sgyesület üözgyüiése. Szerdán tartotta meg rendes évi közgyű­lését a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. A gyűlés elnöke, Dr. Böszörményi Elek szat­mári ügyvéd napirend előtt a hála meleg sza- vaivak emlékezett meg berenczei Kováts Jenő elhunytáró], ki az egyesületnek több mint 30 éve alapitó tagja volt s úgy az ülésekben mint a szakosztályokban mindvégig elismerésre méltó agitálást fejtett ki s indítványozta, hogy az elhunyt érdemeit az egyesület jegyzőkönyvileg örökítse meg s a gyászba borult családhoz részvétiratot intézen. Indítványát egyhangúlag elfogadták. Bejelenti továbbá az elnök, hogy a Szat- mármegye mezőgazdaságára nézve messze ki­ható fontosságú szatmári czukorgyár ügye kedvező befejezést nyert, mivel az alapítók a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal a végleges szerződést megkötötték. Ennél a tárgynál Yilágossy Gáspár egy­leti titkár szólalt fel s rámutatott arra az igen fontos körülményre, hgy az egyesületnek a czukorrépatermelés eredményes bevezetésénél igenis fontos missziója van, mert bár a gazdák 5300 kath. holdon a termelést biztosították, de nagyobbára ismeretlen előttünk a nagy meg­munkálást igénylő czukorrépa termelési módja s azonkívül vármegyénkben még a mély mű­velés, mely elmaradhatatlan előfeltétele ily kultur növénytermelésének, — nálunk még gyermekkorát éli. Ki kell elébb oktatni a gazdát, hogy is termelje hát a répát s meg kell neki adni a módot, hogy földjét megfelelőleg előkészíthesse s csak akkor beszélhetünk eredményes ter­melésről. Ezt elérendő indítványozta, hogy az egye­sület az még ez év első felében szakszerű előadásokat rendezzen, mdyek teljes részletes­séggel és alapossággal ismertessék a czukor­répa termelési módját s ezenkívül már most kell vagy gőzeke-szovetkezet alakítása, vagy bérszántás utján biztosítani a talajnak őszi mély művelését. Az ülés az indítványt elfogadta. Elhatá­rozta, hogy május havában Szatmáron ily elő­adásokat rendez és hogy a mély művelés biz­tosítása czéljából rópatermelésre vállalkozott gazdákat értekezletre hívják össze. tettem, hogy mit mondott, csak csengett: ide soha sem jöhetek vissza és kissi gyerektestem nem bírta ezt el: lerogyott a földre és meg­szerettem volna halni. Akkor éreztem, hogy hoziám jön lassan, felemeli a földről a fejemet, kát átlátszó kezébe veszi és szemei távoli tűzben égnek. És akkor a tizenkétesztendős lány mindrn asszonyiságá- val megcsókolta az ajkával az ajkamat. Hazavittek és aznap nen kaptam vacso­rát, mert nem akartam francziit tanulni. És mikor lefeküdtem, emékszem — nem imádkoztam, de mégis elmondtam: — Elma. És nem sírtam. Másnap, mikor az iskolála mentem, az ajtajuk be volt zárva és a lakásuk olyan volt, mint egy temető. És én könyvvel a kezemben egész délelőtt az utczákat .ártam és otthon megkérdezték, hogy nincs-e lázam, mert tüzel a szemem és fehér a homlokon. Lázam volt, mert nem tidtam sirni. Ez jutott eszembe. Odr értem, ahol le kellett szálnom, még egyszer r; akartam nézni, a szembenülő leányra, az már nem volt ott — leszálltam és a továbbmenő vilamos után úgy néztem, mintha az a múltamat vinné. N Y Községi ügyek. A kövezetvám emelése. Már jelentettük, hogy Nagykároly város kövezetvám tarifájának érvénye a múlt év végén lejárt. Néma Gusztáv városi közigazgatási tanácsnok most az uj tarifa szerkesztésén dolgozik. Egyes vámtételek a kocsiút kövezési programúi gyorsabb végre­hajtása czéljából, valamivel emelkedni fognak. Minthogy ez a munkálat körülbelül még 2 hónapot fog igénybe venni, a tanács felirt a kereskedelemügyi miniszterhez a múlt év vé­gén lejárt tarifa érvényének a f. év végéig leendő meghosszabbítása iránt. Uj beosztás a rendőrségen. Április 1-ével a rendőrségen uj beosztás lép életbe. Dr. Fa- lussy Alajos rendőralkapitány teljesen önállóan vezeti a bűnügyi osztályt. A bűnügyi osztály eddigi vezetője pedig, Csorba Gyula a luhá- gási osztály élére kerül; hatáskörébe fognak tartozni az állategészségügyi és mezőrendőri ügyek. Iskola, egyház. Tanító és tanítónő. A fizetésrendezésnek egyéb gyönyörűségei közül nem utolsó a kö­vetkező: Az uj fizetésrendezésnél a tanító és tanítónő között megszűnik az egyenlőség A tanító két, a tanítónő négy évig marad a XI. fokozatban, 1200 korona fizetéssel. Ezenkívül a tanítónő lakbére sohasem emelkedik; az mindig a XI. fokozatban, 1200 korona fizetés­sel marad. S ha a tanítónő férjhez megy, akkor még ezen lakbérnek is 50 százalékát kapja csupán. Ez a tervezet teljesen külföldi példák után készült, mert tudnivaló, hogy Magyarország volt csaknem az utolsó állam, ahol a férfi és nő munkáját egyformán tak­sálták. S most itt is visszatánczolnak. Hogy miért, aligha tudnák megokolni. A tanítók száma. A nagyobbrészben taní­tóktól végzett 1910. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon 32.306 tanító van, ezek közzül 10.851 nő és 21.455 férfi. Egy-egy tanítóra átlagosan 61 gyermek jut, (de van, aki 180-at is tanít.) A tanítók között 6467 nem magyar. A közegészségügyi szolgálat Szatmár megy ében. Egy közérdekű uj szabályrendelet. Szatmármegye közönsége a közegészség- ügyi szolgálatról uj szabályrendeletet alkotott, melyet a belügyminiszter is jóváhagyott. Ez az uj szabályrendelet Özatmárme- gye Hivatalos Lapjának f. hó 28-iki számában jelent meg és hatálya a megjelenéstől számí­tott 30 nap múlva lép érvénybe. A szabályrendeletből, mint általános közér­dekkel bírót, közöljük az 1. §-t és a járási orvos főbb kötelességeiről szóló részt: A közegészségügyi szolgálat szervezete : 1. §. Szatmárvármegyében a közegészségügy közegei: A) vármegyeiek: 1.) A vármegyei egész­ségügyi bizottság; 2.) egy tiszti főorvos; 3.) 10 járási orvos; 4.) tb. főorvosok és tb. járási orvosok. B) R. t. városiak és községiek: 1.) A r. t. városi, községi e. ü. bizottságok; 2.) a r. t. városi, községi és körorvosok; 3.) a r. t. városi és községi bábák: 4.) a halottkémek. 18. §. A járási orvos köteles a hatósága te­rületén az állami gyermek menhelyek által lé­tesített és fentartott gyermektelepeken éven- kint egyszer telepvizsgálatot foganatosítani, minden egyes gyermek nevelőszülőjének lakását meglátogatni, a látogatás megtörténtét a gyer­mektartási könyvbe bevezetni, az esetleges ta­pasztalt szabálytalanságokról intézkedés czéljá­ból, az illetékes menhely igazgatóságát, minden egyes telepvizsgálat foganatosítása után sür­gősen értesíteni s eljárásáról a vármegyei tiszti főorvos utján a közigazgatási bizottságnak is jelentést tenni. 19. §. A járási orvos köteles a hatósága területén levő közfogyasztásra termelő tejgaz­daságokban a tehén istálló és tej kezelő helyi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom