Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-07 / 1. szám

SZATMARMEGVKI koz l ö n @ Gallérok gözmosása ® tükörfénynyel hófehérre Hájtájer Pál Kézimunkák, glassé keztyük, Bútorok, szőnyegek tisztítása TJAGyKAí^OLy, 5zéchenyi-utcza 43. szám a róm. kath elemi fiúiskola mellett. vei, a nemzet kulturális és anyagi fejlő­dését magasba vivő szárnycsapásaival, a magyar nemzet világközi helyzetét bizto­sitó hatalmával: ez a munkapárt nyíltan és büszkén hirdetett bázisa, amely mellett híven és becsületesen megáll. A béke vagy háború koczkáinak elve­tése az ellenzéktől tügg. Ok lássák, ők intézzék el a lelkiismeretükkel, hogy mit akarnak. A miniszterelnök ujesztendei beszéde nem zárja el a békés megegyezés útját, de hirdeti a többség elszánt elhatározá­sát, ha kell s ha el nem kerülhető, a háborúra. Jó kivánatok az évfordulón. Nem a hagyo­mányos szokás, hanem az őszinte tisztelet és becsülés megnyilatkozása csendült ki azon üdvözlő szónoklatokból, amelyekkel Csaba Adorjánt, Szatmárvármegye és Szatmár-Németi város főispánját a hétfői évforduló alkalmából úgy a nagyobb közhivatalok vezetői, mint a közönség részéről elhalmozták. Az üdvözlők sorából Dr. Péchy István vm. főjegyző mon­dott hosszabb beszédet és meleg szavakkal fejezte ki a tisztviselői karnak a főispán iránt érzett szeretetét és ragaszkodását, kiben nem­csak a főnököt, hanem a sorukból a közigaz­gatás legmagasabb fokára emelkedett tisztviselő­társukat, barátjukat látják, ki önzetlenül, lel­kesedéssel karolja fel a vármegye közönségé­nek s a tisztviselői karnak minden ügyét, ki iránt, — igazságszerte, higgadt és mindenkinek készséges magatartásáért rokonszenvvel s tisz­telettel viseltetik az egész vármegye közönsége és tisztviselői kara. Csökken a kivándorlás. Örvendetes jelen­ségről számolunk be. Szatmármegyében az elmúlt évben jelentékenyen csökkent a kiván­dorlás. A Szatmármegyéből való kivándorlás 6—7 év előtt kezdődött meg és csakhamar olyan nagy arányokat kezdett ölteni, hogy elnéptelenedéssel fenyegette a a vármegyét. Ez a rettenetes veszély azonban elmúlt. A múlt évben Szatmármegyéből csupán 1700 ember vándorolt ki Amerikába. így is ijesztően nagy szám ez, mindazonáltal örvendetes, mertnyolcz- százzal kevesebb, mint az előző évben kiván­doroltak száma. Az elmúlt 1911. évben Ameri­kából kilenczszázan vándoroltak vissza Szat- mármegyébe. A hét politikai eseményei Khuen-Héderváry miniszterelnök újévi beszéde körül forgott az elmiút héten a politi­kai érdeklődés. Ez a beszéd kitűnő alkalom volt arra, hogy Justb Gyula újból megveregesse a saját vállait. Justh Gyula egy csanádmegyei értekezleten ünnepelte önmagát és Ígérte meg újból, hogy megmenti a hazát. Egyéb baj nem történt. Minisztertanács volt kedden délután, amelyen Serényi földmivelésügyi miniszter kivételével, a kabinet valamennyi tagja részt vett. A minisztertanács, amint a félhivatalosak jelentik, folyó ügyekkel foglalkozott. A Neues Pester Journál értesülése szerint az alatt az idő alatt, amig a miniszterelnököt megoperált szembaja miatt gyógykezelik, min­den politikai és parlamenti akczió szünetelni fog, mert Khuen-Héderváry Károly gróf a képviselőházi többség vezetését fentartotta magának. A félhivatalos Magyar Nemzet tegnap ek­ként fejezte be Khuen-Héder\ áry Károly mi­niszterelnökről irt vezérezikkét: A parlament­nek jövő héten megnyitó tanácskozásain a a miniszterelnök egészségének teljes birtokában fog megjelenni. Nehéz és fontos feladatok várnak a jövőben a többségre és kormányra. Az ország közvéleménye, amely bizalommal várja a kor­mány fejétől és többség vezérétől sorsának helyes irányítását, azzal az örvendetes és meg­nyugtató tudattal nézhet a jövő küzdelmei elé, hogy abban a miniszterelnök ép egészséggel, felfrissült kedélyei és uj erővel fog részt venni. Miért nem nősülhetnek a csendőrök. Legutóbb rendeltet adott ki a honvédelmi miniszter, hogy a csendőrlegénységnek csak húsz százaléka kaphat nősülési engedélyt. Hir szerint e rendeletből kifolyólag a csendőrle­génység tömegesen készül leszerelni, mert már nem kaphat nősülési engedélyt és ennek következtében éppen a legrégebben szolgáló altisztek száma csökken napról-napra. A csend­őrség ezen válságáról szóló hir azonban nem felel meg a valóságnak és a csendőrállomány­ból távozottak statisztikája egyáltalában nem mutat fel emelkedést. A megnyugtató tény mellett azonban ott van a rendelet, amely csak a legénységi állo­mány egyötödének engedi meg, hogy családi tűzhelyet alapítson. Ez az intézkedés kissé embertelennek látszik, de a csendőrfelügyelő­ség érthető magyarázatát a rendelet­nek. Tény az, hogy az egész csendőrségi állo­mánynak csak 20 százaléka nősülhet, de ennek az az oka, hogy az országban az őrsök rendes körülmények közt öt főből állnak. Öt ember közül csak egy házasodhatik, mert ez kölön háztartást vezet. Már ha töb­ben házasodnak, csak ketten is, a nőtlenül maradt három legény nem tud szakácsnőt tar­tani, gazdaságot folytatni. Ha elő is fordul, hogy egy-egy őrsön két nős csendőr van, a három nőtlen fentartási járulékot kap, hogy a közös legénységi gazdálkodást fenn tudja tar­tani. Az államnak tehát érdeke, hogy minél kevesebb fentartási járulékot fizessen. Ha csak harmincz százalékra emelnék a nősülési enge­délyek számát, ez már a mai állomány mellett ezer családot, vagyis ezer fentartási járulékot jelentene. Községi ügyek. Pályázat mérnöki állásra. Nagybánya sz. kir. r. t. városnál a mérnöki állásra pályázat van hirdetve. Kérvények január 4-től számított 30 nap alatt a városi tanácshoz adhatók be. A választás feruár 3-án lesz megtartva. viz metszette a torkát és cselekvésre serken­tette. Lassan odacsuszott a függönyös ajtóhoz és hallgatódzott. Be akart menni. Elfojtott lármát halott és néha nevetést is. Fölemelte az öklét, hogy bezúzza az ajtót, de azután megint leeresztette. Megijedt a szo­katlan környezettől, amelyet bent találni vélt és amelyet már előre elképzelt. Félt. Odabenn tapsoltak, csörömpöltek a sok női hang közül a felesége hangját is hallotta. Azután egy rekedt hang szavalni kez­dett. A többiek röhögtek és poharuk fenekét csapkodták az asztal lapjához. Fejét az ajtófélfának támasztva, lehunyta a szemét. Látta magát, amint bent a szobá­ban elegáns urak közrefogták és nevetnek rajta. A rongyos, beesett arczu, csapzott hajú, vén csavargó ott áll a fiatal urak előtt és azok mulatnak rajta, ő pedig áll, zavartan bámul hebeg és tántorog, mintha a lábánál ránczigálná valaki. A versnek megint vége volt. Megint tap­soltak. Nem. Most nem nagy be. Majd más­kor. Visszament az asztalhoz és rumot hoza­tott. Egy egész vizes pohárral. A pohár felét egy hajtásra kiitta, azután remegő kezével, amely forró volt, mint az izzó vas, egy fél pohár vízhez hozzá töltötte a meg maradt ru­mot. Hogy több legyen. És lassan szürcsölgette. Miközben nyelte a kotyvalékot, úgy látta, mintha a teremben kétszer annyi lámpa égne, mint eddig, és a lámpák hirtelen leereszkednek a földig, majd villámgyorsan visszaugranak a tetőre és ezt az őrületes ugrást mind gyorsab­ban és vakítóbban végzik. Ami pénz a zsebében volt, kiszórta az asztalra és kitántorgott az utczára. Megcsapta a hűvös levegő. Közeledett a hajnal. Valami kékes világosság takarta be az utczát, amely sáros volt, az előző napi esőtől. Mégis csak sóvárgott az asszony után. Úgy érezte, hogy meg akarta ütni. Ha öklé­vel az arczába vághatna és hátulról megmar­kolhatná a nyakát. . . . Azután, mint valami köd, úgy gomolygett előtte az asszony hajá­nak illata. — Érezte az illatot és az arcza vérpirossá vált. A szemét lehunyta és már tisztában volt azzal, hogy mit tesz. Elmegy az asszonyhoz a lakására úgy, rongyosan és roskadozva és sirni fog egy jó szóért és meg­csókolja picziny saruját. Ennél a gondolatnál sokat időzött és kéjelegve gondolt a puha fészekre, amelyben néki is juttat neje, az asz- szony egy kuczkót. Ennyi elég lesz. _________ Át ment a kocsi utón. Az ut közepén meg­állt és nevetett. Majdnem elcsúszott a nagy sárban. A kocsi jött feléje. Felpillantott és látta benne az asszonyát egy férfi oldalán. Nem tudta, hogy mit cselekszik, hadonászott a ke­zeivel, a kocsi mellé ugrott és tántorogva bele­dőlt a kocsi közepébe. Az asszony felsikoltott és irtózva nyújtotta maga elé a két kezét. — Te . . . te . . . nyomorult... — mor­mogta Bór buta mosolygással és megakarta ölelni az asszony lábát. — Dobja ki ! sikoltott az asszony és az elegáns ur megfogta a rongyos, piszkos csavar­gót és villámgyorsan lelökte a kocsiról. Aztán közelebb ültek egymáshoz és összebújva jóizü nevetésre fakadtak. — Ugyan ? Csak nem gondolja ? — mondta nevetve az asszony és a kocsi tovább gördült, A rongyos alak végig esett a sáros földön és behunyt szemmel, két kezével a sárba markolászva dörzsölni kezdte az arczát sárral és kényelmesen kinyujtózkodott és mosolyogni kezdett. Modern ruhafestés bármily Hálta Sör Pál JÉL Modern és tartósplissézés ....-T divatszinre í la I = £s guowlérozás ~ NA GVKAROLV, Széchenyi-utcza 43. szám. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom