Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-19 / 8. szám

SZÁTM ARMEGYEI KÖZLÖNY nők vezetése alatt megjelent önkéntes tűzoltó­ság akadályozta meg. — Halálos gyermekjáték. A kishodosi ha­tárban egy elhagyott pásztorkunyhóba mentek játszani a falusi gyerekek, akik magukkal vit­tek egy Cserepes Endre nevű 4 éves kis fiút is. A kunyhóban a gyerekek a falusi gyerekek kedvencz játékával, a tűzrakással szórakoztak. A tiiztől a szalmakunyhó lángra lobbant, mire a gyereksereg ijedten menekült. A négyesz- tenclős Cserepes gyerek azonban menekülés­közben az égő szalmába esett, amitől a ruhája meggyuladt. A kis fiú olyan súlyos égési se­beket szenvedett, hogy mire a faluból érte mentek, már meghalt, — Jó étvágyat! Egészséges gyomrot nye­rünk, gyomormosás, fájdalmak nem kínoznak, mióta a Feller-féle hashajtó rebarbara Elsapi- lulákat használjuk. Tapasztalatból mondjuk Önnek, próbálja meg Ön is, mert tényleg sza­bályozzák a székelést és elősegitik az emésztét. 6 doboz bérmentve 4 K. Késziti csakis Feller gyógyszerész, Stubicza, Centrale 126 sz. (Zág- rábmegye). — A madarakmint a száj és körömfájás terjesztői. Egy frieslandi állatorvos tapasztala­tai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a járványt a madarak hurczolják egyik helyről a másikra. Az állatorvos szerint az egyik eset­ijén nehány nappal a járvány kitörése előtt egy körülbelül 500 darabból álló_yadliba raj szállott le egy major közelében, á melyben nemsokára ezután megbetegedtek az összes állatok. Ha valóban beigazolódnék az, hogy a járványt a madarak is terjesztik, úgy ez ma­gyarázattá nyújtaná annak, hogy miért terjed a száj-és körömfájás a legszigorúbb óvóintéz­kedések daczára is, sokszor egészen ugrássze- rüleg. — Nem ámítás, hogy ezidőszerint leg­kitűnőbb a Dr. Borovszky-féle B0R0LIN háziszer. Kapható mindenütt. — A katonák gazdasági oktatása. Üdvös lenne, ha az egész hadseregben űznék ezt a dicséretes oktatást, sajnos, azonban csak a székesfehérvári 17. sz. honvédezredben oktat­ják a katonákat gazdasági ismeretekre. A tan­folyamot, a melyben az értelmesebb, gazdasági foglalkozású katonák vesznek részt, Szilárd Gyula, a gróf Ezzterházy-féle, csákvári föld­műves iskola tanára vezeti igen szép sikerrel. A tavaszkor valamelyik fa iskolában kertészeti oktatást fognak a katonák nyerni. — Csalás Az idén a takarmány répamag ára örvendetes módon igen jutányos, úgyszól­ván a tavalyi áraknak harmadrészéért kapható a legmegbizhatóbb minőségben - is. Daczára ennek, — mint értesülünk, sok ismételadó vidéki kereskedőnek Morvaországból, Bisenzből szállítanak csekély értékű répamagot. Köztu­domású, hogy ott Oroszországból került csira­képtelen maggal keverik a jó csiraképes répa­magot és ezen keveréket eladják kereskedőink­nek, kik ugylátszik nem ismerik a dolgot. Akik tehát meg akarják magukat kimélni a későbbi nagy kellemetlenségektől, saját érdekükben cselekszenek, ha a nekik Bisenzből szállított répamagot, mielőtt elhasználnák. — alapos csirázási próbának vetik alá. — Görgeyné naplója és Az Est. Az Est, amely még alig esztendős fenállása óta máris az egész magyar olvasó közönség legkedvesebb legelterjedtebb sajtó orgánuma lett, megszerezte Görgey Arturné eddig ismeretlen, kiadatlan emlékiratait és folytatásokban közli e nagyszerű kiváló asszonynak, a 48—49-iki szabadságharcz lángelméjü tábornoka élettársának ama feljegy­zéseit, amelyek a nagy magyar nemzeti epo- peia eseményeikre vonatkoznak. Aki tudja, hogy a nagy nyugati nemze­tekkel szemben a mi irodalmunk és történet­írásunk milyen rettenetesen szegény éppen memoárok dolgában, az teljes mértékben mél­tányolni tudja, hogy eddigi koszorújában milyen értékek uj levelet fűzött most. Az Est amikor megmutatja, hogy a napi múló szenzácziók és a fürge hírszolgálata mellett egyformán néz a jelenbe, jövőbe és múltba, kiásván a múltból olyan kincseket, amelyek az egész magyar szellemet teszik gazdagabbá. — A debreczeni felső kereskedelmi iskola igazgatója felkéri mindazokat, akik ezen isko­lában tettek érettségit, hogy jelenlegi foglal­kozásukról, állásukról őt mielőbb értesítsék. Akik időközben nevüket megmagyarositották, mostani nevükkel együtt eredeti nevüket is megírni szíveskedjenek. Szatmármegyei Közlöny 8. hét 1911. Február 28 nap. Vasárnap 19 Konrád Ipartest, közgy. a városházánál. A Nagykároly és Vidéke ipari és gazdasági hitelsz. közgyűlése. Prot. na V. H. K. Sz. Cs. P. Sz. G8rSg-o Januí V. H. K. Sz. Cs. P. Sz. Izr. nap Tebeth 5 V. H. K. Sz. Cs. P. Sz. ptár 19 20 21 22 23 24 25 rósz ír 6 7 8 9 10 11 12 tár 671. 21 22 23 24 25 26 27 Hétfő 20 Aladár Pótsorozás Szatmáron. Kedd 21 Eleonora Szerda 22 Zoltán A megyei függetlenségi párt elnök­választó közgyűlése Szatmáron. Csütörtök 23 Huba Péntek 24 Mátyás Szombat 25 Géza Máv. alkalmazottak tánczestélye. Róm. kath. csizmadiák batyubálja. Vonatok érkezése Nagykárolyba: Debreezen felől d. e. 4 42, 713, 1218. d. u. 1 53, 5-58, 8'51, 1'07 Szatmár , d. e. 4'28, 7'10, 9'37. d.u. 3'00, 4'02, 8’08, 1116 Mátészalka „ d. e. 6-58, d. u. 1’49, 7’46. Zilah „ d. e. 7-05, 12 21. d. u. 7‘08. Vonatok indulása Nagykárolyból: Debreezen felé d. e. 4’43, 7’14, 949. d. u. 3-01, 4-14, 820, 1D22 Szatmár „ d. e. 4'56, 7'29, 12'30. d. u. V57, 6'10, 8'52, 117 Mátészalka „ d. e. 5'10, 10'40. d. u. 3'15. Zilah „ d. e. 5'3Ö. d. u. 3'10, 6’15. —A szűkszavú referens Szinérváralján most egy Radó nevű igazgató színtársulata működik. A „Szinérváralja“ czimü laptársunk e nevezetes esemény alkalmából „Színház“ czimmel külön rovatot nyitott. A legutóbbi keddi számban a „Színház“ rovat igy végződik: (Referensünket bővebb informáczió adására kérjük. Szerk.) Ha szűk szavú is a szinérváraljai referens, de mégis csak referál. Nem tesz úgy mint az a szabadkai szerkesztő, aki számára a saját lap­jában a következő „Kiadóhivatali üzenet“ je­lent meg. „Tek. szerkesztő ur! Szíveskedjék már valamit Írni lapunkba, illetőleg lapjába. Három hete a színét se láttuk a szerkesztő urnák, se egy sor Írását. Elvégre a kiadóhiva­tal nem köteles szerkeszteni is.“ — Apad a lovak száma A technika haladása erősen csökkenti a paripák számát. Különösen rohamosan apad a lovak száma a nagy váro­sokban, ahol úgy az automobil, mint a villamos kocsik csinálják a konkurrencziát. Talán már nincs messze az az idő, hogy a nagy városból a lovak egészen eltűnnek. Berlinben 10—12000 lovat tett fölöslegessé az automobil és villamos kocsi. Párisban 1900-ban még 91.000 ló volt, 1910-ben pedig már csak 75.000 ló volt. — Szölötenyésztés és a peronospora. Hogy a szőlőnek mily nagy ellensége a peronospora azt minden szőlőbirtokos saját tapasztalatából megítélheti, de különösen az idén a peronospo­rának rendkívüli erős fellépése folytán a szőlő- bütokosok ezrei saját zsebükön érezték, hogy mennyire elengedhetetlen a peronospora legyő­zésének el nem hanyagolása. Hogy azonban a peronospora a oltvány­iskolában még nagyobb kárt okoz s hogy a kár inkább a szőlőbirtokosokat, mint a szőlő­telep tulajdonosokat érinti, azt kevesen tudhat­ják : mert, amint az oltványok az iskolában a peronosporának elégtelen legyőzése, vagy an­nak az elmúlt nyáron rendkívüli erős fellépése következtében még a tenyésztés befejezése előtt elvesztik levélzetüket, akkor szőlőtelepí­tésre felette csekély értékűek. Oltványtelepeken tehát, melyeket az el­múlt nyáron a peronospora erősen megtáma­dott s a levelek idő előtt lehulltak az oltvá­nyok nagyon kevés vagy semmi tartalék anya­got sem gyüjthettek. Az ily oltványok nem, vagy csak nagyon csenevészül hajtanak ki és az a szőlőbirtokos, aki ilyen peronosporás oltványtelepről szerezte be oltványait, igen nagy kárt fog szenvedni. Nagy szolgálatot vélünk tehát tenni min­den szőlőbirtokosnak kik uj telepítéseket szán­dékoznak létesíteni, ha alább egy nagy szőlő­telepet nevezünk meg melynek oltványai ezen peronosporadus évben egész nyáron át késő őszig peronospora mentesen állottak és az egész tenyésztési időszak alatt oly buja egész­séges levélzetük volt, hogy az ezen ezég által szállítandó oltványok, mivel tartalék tápanyag­gal dúsan el vannak látva a legkitűnőbb ered­ménnyel ültethetők — ez a rég ismert „Küküllő- menti Első Szőlőoltványtelep“ Medgyesen. Tulajdonos Caspari Frigyes. Aki tehát súlyt fektet arra, hogy egész­séges peronoszpora mentes, tehát tartalék táp­anyaggal dúsan ellátott, biztosan fakadó szőlő­anyagot szerezzen be, forduljon az említett már évek óta felette tisztességesnek ismert szőlőtelephez és pedig mielőbb, mert ezen év­ben a már említett okoknál fogva jó szőlő- anyagban igen nagy hiány lesz s az oltvány­anyag ára előre láthatólag rövid idő alatt a nagy kereslet folytán emelkedni fog. szalnárnejfiBi Közlöm kereskedelmi és ipari közleményei. — A „Nagykároly és vidéke Ipari és Gazda­sági Hitelszövetkezet mint az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet tagjának“ jelentése sze­rint a múlt 1910. évi 5-ik üzletév felette ör­vendetes eredményről szól, mit bizonyít az, hogy a mérleg tételei majdnem kétszeresét érik el az előző évnek, 5-ik évi 'rendes közgyűlését a Hitelszövetkezet február hó 19-én d. u. 3 órakor tartja meg a városháza nagytermében. Regény-Csarnok. Nikola doktor boszuja. Irta: Guy Boothby. Fordította; Radocza Jankó. I. FEJEZET. Dr. Tíikola. (4) — De most dologra! — mondá röviden és alakja kiegyenesedett, szemei kitágultak és hangja érczessé vált. A többiek is felegyene­sedtek és érdeklődéssel figyeltek házigazdájukra. — Önök bizonyára kiváncsiak, hogy a világ minden tájáról miért hívtam ide önöket; ezt természetesnek is találom. Azok után, amit eddig tudnak rólam, semmit sem szabad meg­lepőnek találniok. Lehunyta félig szemeit és ujjaival halkan dobolt az asztalon. Aztán ismét visszaesett előbbi féktelen modorába; ölébe vette a macskát és végig simította annak a hátát hosszú, keskeny ujjaival. Szinte úgy látszott, mintha ezzel az érin­téssel valami rendkívüli dologhoz akarna erőt meríteni. A három férfinak úgy tűnt fel, mintha az állat, amely a karikákban gomolygó dohány­füstben keresztül élesen figyelte őket, mindig nagyobb alakot öltene, mintha szemei mindig élesebben villognának. — Figyelmeztetnem kell önöket, hogy ez a legfontosabb vállalkozás, mind közül, amelyben valaha segítségüket igénybe vet­tem. Végig simította a macska hátát három­szor, mindkét fülét egyszer. — Mikor e terv megérlelődött bennem, nem tudtam kit bízzak meg a dologgal. Ven- donra gondoltam, de Vendon azalatt meghalt. Azután Brossuton jutott eszembe, de abban már nem bíztam teljesen (Két simítás a macska hátán, kettő a gégéjén). Brazíliában voltam. Önökre esett választásom. Szétküld­tem értesítésemet és itt találkoztunk. Eddig tehát rendben volnánk. Felállt és mialatt a macska ismét előbbi helyét foglalta el a gazdája vállán, Üzletszerű hangon folytatta: — Nem fogok önökkel sokat közölni, de az elmondottakból megfognak érteni és ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom