Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-05 / 6. szám
SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová alap szellemi részét érdeklő II _ a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. ______Te lephon 59. szám. Telephon 56. szám. FŐ SZERKESZTŐ : DK. ANTAL ISTVÁN —:------- Megjelenik minden vasárnap. --------~ EL ŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre helyben házhoz hordva 5 K vidékre postán küldve 8 korona Megyei községek, egyházak és iskolák részére egyévreö korona Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „ülyilttér“ sora 40 fillér ■ ------ ----------TI—-^TTi---- ~i■ A hegyvidéki népsegités. — A szatmármegyei hegyvidéki kirendeltség feladata. — A földmivelésügyi minisztérium kiadványainak sorában a 21-ik számú ezt a czimet viseli: A hegyvidéki, erdélyrészi és felvidéki gazdasági akczió 1909. évi működésének ismertetése. A 280 oldalra terjedő és számos statisztikai táblázattal felszerelt testes kötet a gazdasági népsegi tés munkáját részletezi és ennek a munkának mutatkozó eredményeit számszerűleg föltárja. A múltban a három kirendeltség mindegyike külön-külön sommázta jelentésében munkája eredményét, most a miniszter rendeletére a 19 vármegyét felölelő különleges kormányzati tevékenységről tett jelentés együtt van s igy a kirendeltségek működése jobban áttekinthető. A hegyvidéki gazdasági népsegitési akczió immár tizenkét esztendős, főiránya a hegyvidéki állattenyésztés fejlesztése, a gazdag havasi legelők kihasználása és állami támogatással olcsó földbérletek szerzése. A hegyvidéki kisgazdáknak a kirendeltség egy-öt holdas parczellákban húszezer kát. holdat meghaladó állam bérletet szerzett, melyet a kisgazdák kedvezményes áron kapnak. Sajnos, az állattenyésztés terén úgy mint az ország más vidékein, itt is némi visszaesés van. Az állam havasaira 1219 marhával kevesebbet hajtottak föl a kisgazdák a mult, mint az előző évben. Ennek oka az, hogy a hegyvidék is három év óta küzd takarmányinséggel. A hegyvidéki kirendeltségnek egyik régi terve vált valóra, amennyiben a múlt évben a Hathegység közel kilenczezer kát. hold művelhető területét az állam- kincstár megvásárolta s ezzel különösen a hegyvidék két léginicább érdekelt községe részesült nagyobb területű erdőben s 40 község kisgazdái földbérletekben Mintegy hatvanezer kát. hóidat tesz ki a má- ramarosi és az ungi kincstári havasok területe, melyet a kirendeltség a hegyvidéki lakosságnak bárczázás rendszerével nyári legelőül átenged, Hihetőleg a mostani jó marhaárak a hegyvidéken is éreztetni fogják a hatásukat és a kisgazdák az egész havast hova-tovább legeltetésre használni fogják. Rendszeres egymásutánban épülnek a havasi utak, kutak és enyhelvek. A múlt évben húsz községből hét ezernél jóval több állatot hajtottak föl a kisgazdák ezekre a kincstári havasokra. Megtudjuk, a jelentésből, hogy a néhai Balogh Vilmos államtitkár nevéről nevezett alsóvereczkei gazdasági telep állandóan fejlődik. A mostani husszükség igazolja azt a körültekintő figyelmet, mellyel a kirendeltség a legelő és rét feljavítás körül fáradozik. Útmutatásának meg van az az eredménye, hogy most már a községek is ügyet vetnek a legelő és rétek termő erejének javítására. Hatalmas lendületet vett a hegyvidéken a szövetkezeti akczió. Ma már kétszázat jóval meghalad a különböző irányú hitel, fogyasztási, termelő és értékesítő szövetkezetek száma, harmad fér millió üzletrészt tudtak a 12 év alatt a ruthén kisgazdák összehozni. A gyümölcstermelés és értékesítés mellett nagy sikert látott a kirendeltségnek a háziipar megkedveltetése érdekében való tevékenysége Csak a kosárfonó szövetkezetek száma 16 s van olyan szövetkezet, mely százezerig való különféle kosár készítményt bocsátott áruba. A tett számítások szerint átlag az értékesítő szövetkezetekben egy-egy munkás a múlt télen nyolczvanhárom koronát keresett. Az erdélyrészi gazdasági népsegitési akczió mindössze nyolcz esztendős, itt a tendenczia az, hogy a székely kisgazdákat gazdatársadalmilag szervezze. Azért itt a vezetőség gazdakörök alakítására, ezen körökben rendszeres tanításokra törekedett. Ugyanezen okból nagy súlyt vetett a különféle czélokat szolgáló termelő és értékesítési szövetkezetek létesítésére. A múlt évben is folytatták a községeknek apaállatokkal való ellátását, nagy arányú volt a székelyföldön a legelőrendezés s általában a kirendeltség munkássága a gazdasági fejlődés minden felhasználható ágára kiterjedt. A jelentés harmadik része a felvidéki népsegitési akczióról szól. Ma még a kirendeltség eddig három vármegyére terjeszti ki működését, székhelye Zsolnán van. A kirendeltség közbenAz öreg farkas. Irta: Csehov. Az éhes nőstény farkas fölemelkedett, kinyújtotta merev tagját és eledelt keresni indult. A kölykei észre sem vették. Egy csomóba összebújva aludtak; a barlang sarkában. Fagyos téli éjjel volt, amely megropogtatta a fák ágait. E zajra ijedten rezzent össze a farkas; már nagyon öreg volt és féltette a kicsinyeit. Egy férfi lábnyoma, vagy a fák között lebegő árnyak képesek voltak megfélemlíteni. Úgy érezte, mintha őt vadászó emberek volnának; a távolból kutyaugatást vélt hallani. A farkasbarlangtól néhány kilométernyire közel az úthoz kis erdészlak állott, amelyben vén erdőkerülő lakott. Iván volt a neve és azelőtt kormányos lehetett valamely hajón, mert ha önmagával beszélgetve haladt végig az erdőn, különböző tengerészkifej ezóseket kiáltott az erdő csöndjébe. Rendes kísérője egy fekete kutya volt, nem volt ugyan vadészte- hetség, de kitűnő házőrző eb. Ha messzire elhagyta Araptsa — ez volt a kutya neve — a gazdáját, ez ekkép szóllitotta vissza: — Ellengőz 1 Visszahajt 1 — Ahoi 1 ______ Mik özben a sötét erdőn ment végig a farkas, eszébe jutott, hogy néhány nappal ezelőtt báránybégetést hallott az erdőőr házában. Szemei fölvillantak a vágyódástól és fogai összeverődtek, mintha már rágná a jó falatot. Beleiben az éhség korgott. Egyenesen a kis ház felé szaladt, amelyet szélfuvástól fölhalmozott hó kerített be. Körülötte nagy csönd, Araptsa aludt az istállóban. Óvatosan átmászta a kerítést a farkas, aztán az istálló tetejére mászott, amely szalmából készült. Kikapart magának egy nyilást. Forró pára és erős istállószag dűlt kifelé. A bárány megérezve a betóduló hideget, bégető hangot hallatott. Erre a sötét lyukba ugrott le a farkas. Valami kis állatra esett; ugyané pillanatban az istálló sarkából sikitó vonitás hangzott föl. Ez Araptsa volt. Ijedten fölkapott valami állatot a farkas és kiugrott. Amilyen gyorsan birták vén lábai, oly gyorsan menekült. Utána vonított a farkast szimatoló kutya. Az álmukból fölriadt tyúkok röpködve kodácsoltak. A nagy lármától Iván is fölébredt. Puskájával az ajtóhoz lépett és kiáltott: — Hajó ahoi, — teljes gőzzel! — Ahoi! És visszhangzott reá: — Ahoi! Lassacskán leült a lárma. Iván bement, a tyúkok visszabujtak a rudakon és Araptsa visszamászott a szalmára, csak néha vakkan- tott fel még dühösen. Amikor már nem hallott neszt a farkas, megállt. Csak most vette észre, hogy a zsákmánya másmilyen, mint a bárányok. A szaga is más volt és különösen vinnyogó hangokat hallatott. A farkas a hóra ejtette le zsákmányát és megtekintette. Kis fekete kutyakölyök volt, otromba fejjel és hosszú, merev lábakkal. Megnyalta a hátát ott, ahol a farkas fogai érték. Azután elkezdett farkcsóválva ugatni. A farkas utálattal nézte Araptsa kölykét, morgott egy csöppet és elfutott. A kis kutya követte. Fogvicsorgatva visszanézett reá a farkas, de a kutya azt hitte, hogy játszik vele. Vígan visszacsaholt az erdészlak felé, mintha anyját hívogatná, hogy résztvegyen a játékban. Már szürkült a hajnal. Lassan kibontakoztak a sötétből a fák körvonalai. Madarak röpködtek az ágakon és fölsivitva kergették egymást. —• Miért szalad utánam? — gondolta a farkas. — Úgy látszik azt akarja, hogy fölfaljuk. A barlangja, amelybe kölykei pihentek, egy mély földgödör volt, amelyből évekkel ezelőtt vihar döntött ki egy faóriást. A barlang Pál legrégibb jóhirnevii saját készitményü czipfiraktára Nagykároly, Széchenyi-tér. ffgkgäIIP*’ 6 P r P I A I I C T A Női-és férfi saját készítésű czipőkben és a legtarE BL» H H— I I #1 tósabb vízhatlan vadászcsizmákban. Estélyi és séta czipők, valamint párizsi modelek a legelegánsabbb kivitelben és dús választékban.
