Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-03 / 49. szám
' T M A R M E C Y £ T (\ r' Z L Ö X Y S Modern ruhafestés bármily divatszinre JL LJ ' ■ i* j* 0,4 I jjh Modern és tartósplissézés Ww IS aj la j Gr fai ͧͧ = és guowlérozás = NflQyKÁf^OLy, Széchenyi-utcza 43. szám. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. tonné, Jakab Gyula, Haunstädter József, Bra- neczky József 1—1 K. Kerekes Simonná 90 f., id. Gaál Kálmán 60 f., Péchy Lórándt 50 f. Az előbb felsoroltakon kivül adakozott, magát meg nem nevezni akaró 1 egyén 100 K, 1 egyén Budapestről 20 K, 1 egyén 6 K, 3 egyén 2—2 K, 1 egyén 1 K és 1 egyén 40 f. Ruhanemüekben adakoztak: Ilosvay Ala- dárné 2 drb fekete téli aljat és kabátot, 1 drb szürke selyem blúzt, 1 drb prémes téli fiú kabátot, 1 drb kék leányruhát, 1 drb piros leányruhát, 4 drb csikós nyári blúzt, 4 drb csikós téli blúzt, 2 drb fiú inget, 12 drb zsebkendőt, 1 drb barcbett, 4 blúzra anyagot. Katz Béla 6 pár harisnyát. Dr. Rottinanné Budapestről és N. N. 12 drb ruhaneműt, 1 kabátot, 1 felöltőt, mellényt, 3 nadrágot, 1 aljat, 1 blúzt, 2 sapkát, 2 sált. Somossy Miklósné 1 drb őszi kabátot, özv. Fridrich Gáspárnó 4 drb ruhaneműt, Blum Ármin 6 drb zsebkendőt, özv. Dobránszky Flóriánná 2 drb fejkendőt, Jakabffy Rózsika 1 kabátot és 1 drb ruhaaljat, özv. Péchy Antalné Szegedről 1 ruhaaljat és 1 kabátot, Baudisz Janka egy pár csizma, 1 drb téli kabát, Jaka- bovits Józsefné 6 pár harisnya, Gábor Sándorné 1 muff, 1 leány téli kabát, 1 leány őszi kabát, 1 cziczát, 1 sált, 1 ruhaaljat, 1 kötényt 1 drb blúzt, dr. Jékel Lászlóné 1 téli leány kabátot, 2 drb ruhaaljat, 2 drb blúzt, 1 leány őszi kabátot, Solymossy Istvánná fehérneműt stb, Rubletzky Ignáczné 6 drb téli kendőt 6 K értékben, Rubletzky Kálmán 6 pár harisnyát. Sokat fáradoztak, munkálkodtak és apró kellékeket is adtak: Kozmáné 10 drb leánykötő varrása, Görög Fánika 6 leányruha varrása, özv. Dobránszkyné, Sándor Ferenczné, Bekker Mariska, Torner Erzsiké, Ari Teruska, Plettler Rozália 12 drb leányruha varrása és 8 pár kapcza szegése, Smakk Annuska 4 drb leányruha varrása, Csorba Mariska 2 drb leányruha, 2 drb fehérnemű varrása és 6 drb leánykötő szegése, Kinál Mariska 7 drb fehérnemű varrása, Steiger Erzsébet 10 drb fehérnemű varrása, Kessenheimer nővérek 2 leányruha, 3 drb fehérnemű varrása, 2 drb leánykötő szegése, özv. Egei Lászlóné 6 leányruha, 9 drb fehérnemű varrása és 2 leánykötő szegése, özv. Sándor Ferenczné, Rencz Mihályné és Rencz Annuska 8 drb leányruha és 22 drb fehérnemű varrása, Kimer Istvánná 12 drb leánykötő varrása, Mészáros Ferenczné 2 drb fehérnemű és 6 drb fehérnemű varrása. Suták Mártonná 2 drb fehérnemű és 10 drb fehérnemű varrássa, Hágen Ilona 2 leánykötő és 11 drb fehérnemű varrása, Kubinyi Bertalanná 4 drb fehérnemű és 2 drb fehérnemű varrása, Czilli Veronka 43 pár kapcza szegése, Káhn Emánuel 24 pár kapcza szegése, Takács Erzsébet 10 drb fehérnemű varrása, Hatvani Berta az összes leányruhák és fehérneműk szabása, Káhn és Brugós az összes fiú ruhák szabása és varrása által. Haufel Sámuel 2 drb ruhát díjtalanul tisztított. A ruha kiosztás alkalmával a szegény gyermekek uzsonájához szívesek voltak hozzájárulni : Marián Ferencz 120 drb süteménnyel, dr. Serly Móricz Ilka 115 drb almával, N. N. dióval. Az alábbiakban részletesen kitüntetett begyült összegből a beszerzett fehérnemüek, felső ruhák, lábbelik és sapkák költségére részletes számlák alapján 50 fiú és leány teljes felruházására felhasználva 1123 K 50 f, igy a maradvány 1294 K 90 f., amely összeg a Nagykárolyi Takarékpénztár Egyesület által kiállított 2493 sz. betétkönyvecskében „Margit alap“ néven kezelt összeghez csatoltatott. A „Margit alap“ pénzálladéka tőkében és kamatban az 1910. év végén volt 4181 K 46 fillér. A f. évben a következő adományok folytak be: Néhai Gróf Károlyolyi István ur 5 drb Hitelbank részvény osztaléka 100 K V2 évi 0/0 85'05. Adományokból 30 K. Hájek Ferencz 5 K. Összesen 4401 K 51 f., mely összeghez hozzáadva a f. évi gyűjtés maradványát 1294 K 90 fillért, összesen 5696 K 91 f. a tényleges álladéka a „Margit alap“-nák a mai napig. Fenti elszámolás úgy a bevételi, mint a kiadási tételek részletezve a kiadást igazoló okmányokkal felszerelve a városi számvevői hivatalhoz terjesztetik ellenőrzés czéljából. Köszönetnyilvánítás. Fogadják mindazok, kik egyrészt gyűjtésük, másrészt áldozatkészségük és munkálkodásuk révén lehetővé tették e nemes emberbaráti cselekedetet, a legmelegebb köszönet kifejezését. Nagykároly, 1911. november 29. Özv. Gróf Károlyi Istvánná, védnök. lists «sins a nagykärolyi vasutóllomáis közelében. A nyitott sorompó. Vérben gázolt a vonat A nagykárolyi vasúti állomás közelében levő vasúti átjáróknál mostanában sűrű egymásutánban véres szerencsétlenségek történtek, ami szinte kétségtelenné teszi, hogy az átjárók körüli felügyelettel megbízottak vétkes gondatlansággal járnak el teendőikben. A legújabb véres eset pénteken délután 1 órakor történt. A vasúti állomás pályatestének kálmándi-uti átjárójánál egy gyorstehervonat pénteken a déli órákban elgázolt és egész életére nyomorékká tett egy 16 éves viruló szépségű leányt. Ez a véres bir a vasút részére a legszigorúbb vizsgálat megindítását és a bűnösök példás megbüntetését teszi kötelezővé A pénteki vasúti szerencsétlenségről tudósításunk a következő: Özv Lang Vendelné kálmándi lakos, 16 éves Mari nevű leányával tehénfogatos szekerén Nagykárolyba akart jönni. Mikor a szekér a kálmándi-uton levő vasúti áljáróboz ért, a sorompók nem voltak leeresztve s igy a szekérrel gyauutlanul átakartak hajtani. Már a pályatesten voltak a tehenek, amikor a szekéren ülő leány észre vette, hogy az állomás felől egy vonat közeledik. Gyorsan le is ugrott a szekérről és a tehenek el§ szaladt, hogy azokat visszaczurukkoltassa. Éppen abban a pillanatban ért oda a Budapestről Szatmárra igyekvő gyorstehervonat és a szerencsétlen leány jobb lábát teljesen összemorzsolta. Az eszméletét vesztett leányt Csorba Gyula rendőralkapitány intézkedésére kiszállították a városi közkórházba, ahol Dr. Jékel László vasúti orvos és Dr. Blum József kórházi alorvos megállapították, hogy Láng Mária csak úgy menthető meg az életnek, ha a leány sérült lábát amputálják. Nyomban hozzá is fogtak a műtéthez és a leányka jobb lábát bokán felül lefürészelték. Érdekes, hogy a végzetes átjáró áthidalása iránt a városi képviselőtestülete Péchy László műszaki tanácsos indítványa alapján a f. évben megkereste a debreczeni üzletvezetőséget, ahonnan azonban elutasító választ kapott. Figyelmeztetés a postai csomagok czélszerü csomagolása, helyes czimzése stb. tárgyában. A nagyváradi m. kir. posta és távirda- igazgatóság a következő figyelmeztetés közlését kérte tőlünk. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és czim- zésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők : 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy papirburkolattal biró csomagokat, göbnélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviasszal lezárni kell. A pecsétlésnél vésett pecsétnyomó használandó. 3. A czimzésnél kiváló gond fordítandó a czimzett vezeték- és keresztnevének vagy más megkülömbözhető jelzésnek (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.) továbbá a czimzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére: a Budapestre és Wienbe szóló küldemények czimirataiban, ezenkívül a kerület, utcza, házszám, emelet és ajtó jelzés stb. kiteendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A czimett magára a burkolatra kell imi, de ha ez nem lehetséges, úgy a czim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős leinezpa- pirra írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papirlapokra irt czimeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. ’Roche közkedveltségét bebizonyult kiváló tulajdonságainak köszöni, mert a tüdőt erősiti, e meltett étvágyserkentö és jóizS, ézért évek óta orvosok és patiensek. előnyben részesítik. — Sirolin 'Roche’ a legjobb sikerrel vált be köhögés, hurutok, hörghurut, influenza es görvélykór A toks légzőszervekre kiváló előnyös befolyással van és meghűlés kezdetén alkalmazva felette meglepő könnyítőén — Már néhány nap múlva a tüdötevékenység szabályoztatik és a természetes han& nemkülönben azÁltalános közérzet helyreáll. Joggal nevezik.’., a Sirolin ’Rocbe’-t a legjobb övezetnek iidőbajok ellen?
