Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-01 / 40. szám

1 K 0 Z i. Ö V SZATMARMEGY F* Sándor a vármegyeháza tanácstermében kifüg­gesztendő arczképeinek inegfestési költségeire 400 K megszavazását javasolja. A mai képviselőtestületi közgyűlésen kerül tárgyalás alá Nagykároly város 1912. évi költ­ségvetése is. Az erre vonatkozó javaslatát a jog- és pénzügyi bizottság már régebben meg­hozta. A költségvetés tárgyalása alkalmából a városi tűzoltók és hajdúk azt kérik, hogy ré­szükre a rendőrlegénységgel egyenlő összegű fizetés állapittassék meg. A bizottság ennek a kérelemnek az elutasítását javasolja. A falazó. Egy szatmárvármegyei csavargóról. Szatmárvármegye — amint a legutóbbi évek bünkrónikája igazolja — csak úgy ontja magából a nagystílű, az átlagosságból kiemel­kedő bűnösöket. Strassnofftól kezdve, Kardosé- kon át egész sora van az olyan szélhámosok­nak, akik a kontinens rendőrségei előtt kitü­nően ismert alakok. A legújabb ilyen alak Karfunkel Zsigmond, aki a napokban Debrecenben került a rendőr­ség kezére. Alacsony, fekete hajú, szúró szemű, cin- gár legény. Zöldes, börtönviselt zakókabátban, melynek ujjai nem éppen véletlenül lehetnek rövidek, de mert mesterségének alkalmatlan a hosszú, dörzsölő ujjas. Azt mondja, Nyircsaholyban, Szatmár- megyében született, 34 éves, nőtlen. Pesten aranyművességet tanult, majd kereskedősegéd lett. Itt kevés volt a fizetés, sok az alkalom, hát ő az utóbbival növelte az előbbit: „alkalmi tolvajt lett. Mikor Budapestről nagy tevékenységéért kitiltották, Bécsbe tette ét hadiszállását, ahol „falazás“-sal foglalkozott. Ez a falazás azon­ban kevésbbé sem hasonlit a kőmives vagy más hasonló építési módhoz, hanem abban áll, hogy két ilyen „mester“ találkozik velem vagy veled s mig az egyik (a falazó) magára terelni igyekszik figyelmünket, a másik kiveszi zse­bünkből a tárcát, vagy a pénzt, vagy mind a kettőt egy füst alatt. Egy ilyen falazás alkalmával azonban egy kis betöréses lopás is történt ott fenn Bécs városában, ahol több társával manipulált Karfunkel Zsigmond. Egy nagy üzletet vertek fel, honnan 1200 koronát emeltek el. 0 — mint mondja — csak 50 koronát kapott a pénzből fáradozásaiért. Tudniillik ő volt a betörés ér­telmi szerzője. — Ártatlan vagyok! — mondja a maga együgyüségével — én csak az üzletet mutat­tam meg. Ezért aztán a bécsi Hof und Lan­desgericht 3 évi fogházat mért a visszaeső bűnösre. Szabadulás után ismét a fővárosba akarta áttenni hadiszállását, ahonnan azonban még idejekorán eltoloncolták szülőföldjére, Nyircsa- holyba. Persze itt nem volt nyugta a könnyű „munkához“ szokott csavargónak s a biró, hogy szabaduljon tőle, 1 forintot adott neki útiköltségre. Persze ez csak Érmihályfalváig szóló jegyre volt elegendő* — Mit csináljak én éjjel Érmihályfalván — mondta nevetve a jeles falazó — elfelejtet­tem leszállni, a főkalauz azonban észrevette, hogy jegyem már nem érvényes s átadott a rendőrnek. így kerültem most Debrecenbe. — Hát miért nem keres magának mun­kát, ahol tisztességesen megélhet ?! — Kér­dezték tőle a debreceni rendőrségnél. — Hogy keressek kérem, mikor innen Debrecenből is ki vagyok tiltva, pedig itt semmiféle bűnöm sincs. Amit meg a patronázs egyesületnek ajánlunk figyelmébe, amelynek feladata lenne, hogy védelmébe venné az ilyen könnyelmű bűnözőket, akiket talán a börtön nem tett egészen érzéketlenné a munka és a becsületes polgári foglalkozás iránt. Hátha ez a „falazó“ még tudna uj életet kezdeni ?! A pártfogó egyesületek kötelessége munkát és becsületes megélhetést szerezni a Karfunkel Zsigának. Aki mint mondja: — A rossz társaságnak lettem az áldozata. Szatmármegyei méhészek tömörülése. Méhcsipés a megyeszékhelyen. A mostani nehéz gazdasági és megélhe­tési viszonyok közepette a méhészek se akar­nak tétlenül maradni, hanem követve a kor szellemét — gazdasági érdekeik előmozdítása és megvédése érdekében közös táborba szándé­koznak tömörülni, hogy egyesült erővel vívják ki azt, amire egyenként nem képesek. Dr. Glatter A. Béla körorvos és Téglás Lajos állami iskolai tanító nagyecsedi lakosok mozgalmat indítottak, hogy Szatmár-Németi székhelylyel egész Szatmárvármegye területére és környékére kiterjedő méhészkört alapítanak, mely czélul tűzi ki: ” a jövedelmező méhtenyésztés terjesztését, a méhlegelőnek minden eszközzel való javítását, a tagok gazdasági érdekeinek előmozdí­tását úgy a mézértékesités, mint a méhészeti czikkek beszerzése tekintetében, vándorgyűlések egybehivását és kiállítá­sok rendezését. A méhlegelő ugyanis évről-évre romlik; a lisztesfüvet lassankint tönkre teszi a gőzeke, a mézelő fák pusztulnak, pótlásukról meg senki sem gondoskodik. Rétjeink meg már egyáltalában ninicsenek. Főczélja a megalaku­lásnak a méhlegelő javítására irányuló törekvés. A méhlegelő javítása helyi érdek, ezt csakis egy, itt a közelben székelő oly egyesület mozdíthatja kellőkép elő, amely a helyi érdek előmozdítására alakult s a helyi viszonyokkal ismerős. Nem jelenti ezen méhészkor alapítása az erők szétforgácsolását! Láthatjuk ezt a külföldön, ahol rendkívül sok vidéki méhész­kor működik. Az alakuló gyűlés, a szervezőbizottság nevében kiadott körlevél szerint f. év október hó 18-án d. e. 9 órakor lesz Szatmár-Németi- ben, a városháza tanácstermében, melyen a megyebeli méhészek megjelenését az alapítók, akik felhivják csatlakozásra, örömmel várják méhésztársaikat a megjelenésre. Az évi tagsági dij 4 K, a beiratási dij 1 K lesz; a tagsági dij fejében azonban a tagok a kör hivatalos közlönyét esetleg évkönyvét díjtalanul megkapják. A csatlakozásra vonatkozó bejelentések a „Szatmármegyei méhészkor szervező bizottsága“ czimére Nagyecsedre küldendők. Nagyon üdvös gondolatnak tartjuk, hogy a méhészek a méblegelő pusztulása felett ér­zett keserűségüket méhészkor alakításával akar­ják megédesiteni, azt azonban határozottan elitéljük, hogy a kör székhelyét Szatmárra tervezik. A méhészkor a szétküldött prospektus szerint megyei jellegű lesz és Szatmármegye székhelye Nagykároly. Tudniok kellene ezt az alapítóknak. Glatter doktornak azért, mert a megye szolgálatában áll, Téglás Lajosnak pedig még inkább, mert hiszen ő tanítja is. HÍREK. — Az aradi 13. Október 8-án, vasárnap d. u. 4 órakor a Kath. Legényegyesület a Dalegyesület közreműködésével az aradi vér­tanuk emlékére ünnepélyt rendez a róm. kath. fiúiskola nagytermében. Műsor a következő: 1. Ének, előadja a Dal egyesület... 2. Vesztőhely, szavalja Csanálosi József. 3. Ünnepi beszéd, mondja Erdélyi József. 4 Az aradi tizenhárom, szavalja Kihán Mariska. 5 ,Az aradi golgothán, szavalja Kun Ambrus. 6. Ének, előadja a Dal­egyesület. Az ünnepélyen nem tagokat is szívesen látnak, — Firczák püspök jubileuma. Firczák Gyula munkácsi gkath. püspök kedden ünnepelte meg áldozó papságának 50 éves jubileumát. Ez alkalomból különféle célokra 43000 koronát osztott szét. Ebből a summából azonban a szatmármegyei egyháznak egy fillér se jut. A főpásztor jubileumának jelzésére kedden este Nagykárolyban egy fél óráig zúgtak az egyház összes harangjai. Szatmármegyei Közlöny Október (31 nap.) 40 hét. 1911. Vasárnap 1 Aladár Városi közgyűlés. Oltáregyesületi hangverseny Hétfő 2 Leo A szatmári kiállítás bezárása Kedd 3 Rozália Szerda 4 Ferencz Csütörtök 5 Karola Péntek 6 Friderika A vértanuk emlékezete Szombat 7 Etelka Prot. naptár V. 1 H. 2 K. 3 Sz. 4 Cs. 5 P. 6 Sz. 7 Görög-orosz Szept. 1911 V. 18 H. 19 K. 20 Sz. 21 Cs. 22 P. 23 Sz. 24 Izr. naptár Thisri 5672. v. 9 H. 10 K. 11 Sz. 12 Cs. 13 P. 14 Sz. 15 Vonatok érkezése Nagykárolyba: Debreczen felől d. e. 4 42, 713, 12' 18. d. u. 1 -53, 5'58, 8’51, 1 ‘07 Szatmár „ d. e. 4’28, 7UO, 9'37. d.u. 3'00, 4 02, 8-08, 1M6 Mátészalka „ d. e. 6'58, d. u. 1'49, 7-46. Zilah „ d. e. 7-05, 12 21. d. u. 7‘08. Vonatok indulása Nagykárolyból: Debreczen felé d. e. 4'43, 7-14, 9-49. d. u. 3-01, 4-14, 8'20, 11-2 Szatmár „ d. e. 4'56, 7'29, 12 30. d. u 1'57, 6‘10, 8-52, 117 Mátészalka „ d. e. 5'10, 10'40. d. u. 3-15. Zilah „ d. e. 5'30. d. u. 3'10, 6'15. — Dr. Baltazár Dezső üdvözlése A szatmári ref. egyházmegye a múlt hó 26-án Fehérgyar­maton tartotta meg rendes közgyűlését. A gyűlésből dr. Baltazár Dezső debreceni püs­pököt táviratilag üdvözölték. Ezután dr. Vajay Károly, dr. Lénárd István és Boros Lajos újonnan választott tanácsbirák tették le a hi­vatalos esküt és egyenkint 100—100 koronát adományoztak a Kálvineum-alapra. — A szatmármegyei Lóversenyegylet, a mai lóverseny költségeinek fedezésére ma este V2 9 órakor szatmáron szinielőadást rendez, mely­nek szereplői: Galgóczy Árpádné, Luby Gyula és neje, Kölcsey Boriska, Boér Émmy, Péchy Magda, Kende György, Nagy György, Csen- geri István, Galgóczy István, Péchy Manó. Nemestóthy Szabó Albert Nagykárolyból felol­vasással szerepel, mig a zeneszámokat Balázs Árpád, Dr. Böszörményi Emil, Dr. Domokos Andor látják el. — A virilisták névjegyzéke. A vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1912. évi névjegyzékekek összeállítására vonatkozó s az egyes m. kir. adóhivatalok által összeállított adókimutatások f. hó 5-ig az alispáni hiva­talba, illetve Szintay Gábor Ill-ad aljegyző hivatalos szobájába megtekinthetők s ezen időtartam alatt az adókimutatásban foglaltakra nézve érdekeltek által az esetleges észrevéte­lek megtehetők. — Az országos Liszt-Erkel dalos ünnepre meghívták a nagykárolyi dalegyesületet is. Az egyesület elnöksége ezúton is kéri a működő tagokat, valamint az egyesületbe belépni szán­dékozókat, jelentkezzenek akár személyesen, akár levelezőlap utján az egyesület igazgató­jánál, Tremba Márton urnái f. évi október hó 10-ig, hogy a dalversenyen való részvétel mó­dozatai megállapíthatók és a rendes próbák megkezdhetők legyenek. — Gyilkolt a tróger. Szerdán éjjel a Bala­ton kávéházban még vigan muzsikált Simon Jancsi. Reggel, mikor az utolsó vendég is elké­szülődött a kávéházból, a banda hazafelé indult. Útközben, mint az rendesen szokás, a Fényi- utczán betértek egy korcsmába snapszot inni. így tett a tróger is, akivel Simon állan­dóan évődni szokott szerdán reggel. A tróger egy darabig tűrte, aztán kivette kését ■r

Next

/
Oldalképek
Tartalom