Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-17 / 38. szám
SZATMARMEGVKI KÖZLŐ N Y ® Gallérok gözmosása ® U ^ !f á i pr Pál tÉfe Kézimunkák, glassé keztyük, tiikörfénynyel hófehérre W • IOJ IdjCI I dl IÜP Bútorok, szőnyegek tisztítása NflG^KÄI^OLy, Széchenyi-utcza 43. szám a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. A hét politikai eseményei. Az ellenzék érzi, hogy az a játék, amelyet a magyar parlamentárizmussal, a magyar nemzet kárára üz, nem tarthat sokáig. És érezvén a vég kezdetének közeledését, kétségbeesve kiabál, hogy erőszak készül. Érőszaknak nevezi az ellenzék azt, ha a kormány esetleg módot mer keresni arra, hogy a parlamentet munkaképessé tegye. Különben igaza van az ellenzéknek, hogy sokáig ez nem tarthat igy. Ezt mutatja a bécsi félhivatalosnak egy vasárnapi czikke. E czikk elmondja, hogy a magyar ellenzék szelet vetett és vihart arat. Khuen-Héderváry nyugodtan tiir és várhat is, még módjában van. De alkalmazhatna erőszakot is. A miniszterelnök azonban reméli, hogy az ellenzék eszére tér és megváltoztatja álláspontját. Annál inkább remélheti ezt, minél inkább nő azoknak száma, akik az obstrukcziót elitélik. Ha azonban, mondja tovább a czikk, az obstrukczió idejében nem szerel le, akkor a miniszterelnök minden türelme mellett is kényszerülve lesz arra, hogy olyan eszközöket keressen, amelyeknek fölidézése és alkalmazása az ellenzékre életveszélyes lesz. Mutatja pedig ez idő közeledését az, hogy mindinkább nő ama törvényhatóságok száma, amelyek nemcsak az obstrukcziót Ítélik el, de a házszabályok revízióját is követelik. Hétfőn a képviselőház ülésén Berzeviczy elnök bemutatta Arad, Bars, Nagyküküllő és Torontálvármegye feliratát az obstrukczió ellen és a Székesfőváros feliratát a sajtótörvény módosítása érdekében. Yeszprémvármegye törvényhatósága hétfőn ülést tartott és kimondta, hogy elfogadja Versecz város feliratát és elitéli az obstrukcziót. Kedden a régi reczipe szerint lopták az időt az obstruáló politikai szegénylegények. aki hihetetlen szerencsémen felbuzdulva, elhatározta, hogy hasonló kalandos módon szerez magának végre egy férjet. Napok óta végigjárja a boltokat és vásárolva keresi a kalapos lovagot. Hosszas fáradozás után sikerült neki az Asekuláphoz czimzett gyógyszertárban az enyémhez hasonló kalandra szert tenni. A biztos diadal reményében vetette magát egy karszékbe, amelyen egy férfikalap volt, — a kalap összetörik, a vevők figyelni kezdenek — egyszerre csak, mint az égi háború, tör ki egy vörös orrú ur ajkáról a szitok ... aki nem volt más, mint a kalap gazdája, egy elkeseredett cseh trombitás, aki temetéseken szokta gyönyörködtetni a hallgatóságot és aki zsarnoki kegyetlenséggel fizettette meg Tinivel a kalap árát. A szerencsétlen hősnő színéből kikelve, reményvesztetten hagyta el a csatateret — és elhatározta, hogy férfigyülölő lesz — ami azonban nem fogja őt megakadályozni abban, hogy leánybarátuőit is gyűlölje, különösen az olyanokat, akik olyan szerencsésen jutottak főkötő alá, mint én 1 Jövendőbeli apósom, aki a legkedvesebb apósok egyike, elhatározta, hogy házasságunk napján meglepi az országot s egy kalap-alapot fog létesíteni, amelynek értelmében minden évben ezer iskolásgyermeket fog kalappal ellátni; emlékezetére annak, hogy a fia egy kalap révén ilyen ennivaló kis feleséget kapott! Bocsánat — ezt ő mondta nekem s nincs jogom az ő szavaiban kételkedni... Hogy Tini mit mondott, amikor meghallotta eljegyzésemet, arról nem beszélek ... de hát csak pukkadjon Tini... azért a gratulációkat kolnaptól kezdve elfogadom... Jó éjt! ______________________ Né vszerinti szavazások, de ezúttal csak délig, amikor a Kossuth-párti Paizs Gyula mondott beszédet igen gyér érdeklődés mellett. Csatlakozik az Apponyi beszédében kifejtett érvekhez. Kedden Borsodvármegye is elfogadta az obstrukcziót elítélő átiratokat. A keddi egy beszédes nap után az ellenzék szerdán megint névszerinti szavazásokkal húzta ki az ülést. Győrffy Gyula a közös hadügyminiszter lemondásának körülményei tárgyában interpellálja a miniszterelnököt. A képviselőház csütörtöki ülése teljes érdektelenség mellett folyt le. Az ellenzék technikázott és névszerinti szavazásokkal fecsérelte az időt. Az ülés végén Szabó István nagyatádi gazdapárti képviselő mondott beszédet a javaslatok ellen. A kétéves szolgálat kivételeket tesz, tehát rossz megoldás. Részletesen szól a hadsereg mizériáiról. Kéri a cse- lédfentartók segélyezését, melyben nálunk semmi sem történik. A fuvarozás kérdése nincs a polgárság előnyére megoldva. A haditengerészet által követelt óriási áldozat felülmúlja erőnket, mert a flotta-programm szerint a csatahajók szaporítása nem 1916-ig, hanem 1920-ig terjed. A javaslatot nem fogadja el. A pénteki ülésen tisztán technikai obstrukczió volt a képviselőházban. Névszerinti szavazásokkal húzták ki az ülés egész idejét. Csak kuzzák, ki tudja meddig húzhatják, mikor lesz a nyütt obstrukczióból bői, melylyel kikergetik őketatörvényhozás templomából, ahol most még vígan dőzsölnek. Pénteken Sopron- megye és Szabadka város törvényhatóságai foglaltak állást az obstrukczió ellen. Tegnap, szombaton több névszerinti szavazás és a véderőjavaslat általános vitája volt napirenden. / Puliira az iMülczio! Szatmármegye közgyűlése. Kedden Szatmármegye intelligens közönsége is tüzes vassal nyomta rá a szégyenbélyeget az obstrukcziónak nevezett képviselőházi gyalázatosságokra. Kilenczvenkilencz szavazattöbbséggel harsogja ez a vármegye az ország fülébe, hogy irgalmatlanul le kell törni azokat, akik a mások kenyerén, a mások rovására űzik nemtelen, „csak azért is !“ játékaikat. A verseczi átirat feletti szavazás eredménye minden gondolkodó ember előtt már napok előtt annyira világosan állott és annyira tudott dolog volt, hogy csak a sablonos újságírói kötelességnek teszünk eleget, ha röviden elreferáljuk a gyűlés lefolyását Igaza volt Falussy Árpádnak, amidőn kétségbeesve panaszkodott, hogy az állandó választmány javaslatának elfogadása nemcsak az obstrukcziót elitélő verseczi átirathoz való egyszerű hozzájárulás volt, hanem Domahidy István pótinditványa azt is jelenti, hogy a vármegye kéri a kormányt az obstrukczió mielőbbi letörésére. Igaza volt Falussynak és a vármegye éppen ezzel a nyílt, bátor fellépésével szerzett dicsőséget magának. A verseczi javaslat mellett Nemestóthi Szabó Antal, Domahidy István és Lukács Konstantin, ellene Ilosvay Aladár alispán, Jé- ]$ey Zsigmond, Földes Béla és Dr. Falussy Árpád beszélt. Ezek a beszédek ezúttal csak puszta formalitások voltak, a szavazás eredményére befolyást nem gyakoroltak. Mindenki, aki ott volt agyülésen, a verseczi átiratra vonatkozó- lag már kialakult meggyőződéssel ment el hazulról. A higgadtabb elemekből álló nemzeti munkapárt tagjai annyira biztosnak vették az obstrukczió elitélését, hogy kétharmadrészben otthonmaradtak, mig az úgynevezett „ellenzék“ teljes számmal (79) vonult fel és egytől-egyik a verseczi átiratak, elvetése mellett szavazott. És minthogy mi nem szoktuk a dolgokat szépíteni, egyszerűen tudatos és a viszonyokkal ismeretlenek megtévesztésére való hazugság a bukottak az a híresztelése, hogy a 97 szótöbbséget a hivatalos presszió eredményezte. Any- nyira nem volt presszió, hogy pl. a vármegyei központi tisztviselők Ilosvay Aladár alispántól kezdve — Dr. Schönplugh Richárd tiszti főügyész kivételével — a verseczi átirat ellen szavaztak. Példájokat követte több községi jegyző is. Nagyon helyesen jegyezte meg Lukács Konstantin kiráíydaróczi gör. kath. lelkész, hogy az egész ellenzéki mozgalomnak az a czélja, hogy annak rendezői a főispánnak kellemetlenkedjenek. Aki a főispánnak a nemzetiségekkel szomben elfoglalt álláspontját ismeri, az tudhatja, hogy Lukácsnak, aki túlzó román, az igazságon kívül semmi oka nincs, hogy a „hazaffyas“ heccz valódi okára rámutasson. Az egész ellenzéki zene-bonát Dr. Falussy Árpád csinálta utolsó kísérletként, arra nézve, hogy van-e a jövőben keresni valója Szatmármegye politikai életében ? A keddi gyűlés beigazolta, hogy nincs. A hajdani főis- páni hatalom aranyjuczi napjai eltűntek és Falussy láthatta, hogy azok, akik a főispánsága idején — az állása méltósága iránti tiszteletből. vele voltak, az időnek és eseményeknek rendes kerékvágásába való jutásával immár ellene vannak, sőt ami még szomorúbb, egyáltalán nem törődnek vele. Nincs siralmasabb állapot, mint mikor valaki a saját nimbuszának összeroppanását kénytelen végig nézni. És Falussynak kedden része volt ebben. Hiábavaló volt a tagadhatatlanul hősies ön mentés. Hiába dolgozott a legrafináltabb trükkökkel, a leghatásosabb eszközökkel, csak olcsó sikerre tudott szert tenni. Nem használt az sem, hogy látva a közgyűlés ellene irányuló hangulatát, tehetetlen dühében Szatmármegyét maró gúnnyal a Haynau és a Kristóffy vármegyéjének nevezte. — Volt még több sötét pont is e megyében — mondotta beszéde közben. — Igen, a maga főispánsága, kiáltották hajdan leghívebb emberei. Büszke önérzettel mondotta, hogy az 1906. év elseperte az egész szabadelvű pártot — ... és az itteni főispáni székbe seperte Polónyi legényét — egészítette ki a mondatot Papoíczy Béla. Ezek azonban csak az enyhébb mondások voltak, melyek a keserűségében is folyton mosolygó Falussy-felé röpködtek. Hogy a vármegye központi tisztviselői az ellenzékkel szavaztak, ennek kutforrása a hála. Hiszen ők többnyire a koalicziónak köszönhetik mostani pozicziójukat- A gyűlésen való magatartásokat tehát nem is vette senki rossz néven. A kereskedelmi- és iparkamara közgyűlése. (Zanoncz-internátusok. — Vasúti és postaügyek.) A debreczeni kerületi kereskedelmi és iparkamara csütörtökön tartotta őszi első közgyűlését, melyen a vidéki tagok is nagy számmal vettek részt. Modern ruhafestés bármily divatszinre Hájtájer Pál Modern és tartósplissézés — és guowlérozás ~ NUGyKAl^OLy, Széchenyi-utcza 43. szám. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
