Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-10 / 37. szám
S Z A T M ARME.GYE1 KÖZLÖNY — Egy háromszázötvenóves nyomda jubileuma. Debreczen legrégibb nyomdája, a-városi nyomda, szept. 13-án, most szerdán jubilálja fönnállásának 359. évfordulóját Ebből az alkalomból a városi tanács nagyebbszabásu ünnepséget rendez, amelyen Kovács József polgár- mester és Szávay Gyula, a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének elnöke, tartanak beszédeket. A nyomda 350 éves történetét Csűrös Ferencz tanár ismerteti, aki könyvet irt a városi nyomda történetéről. Ez alkalommal a Vidéki nyomdatulajdonosok Országos Szövetsége Debreezenben tartja ez évi rendes közgyűlését. — Magyar gazdák — rossz üzletemberek. Általános a panasz, hogy rosszul mennek az üzletek, nehéz az élet. Vannak azonban nagyszerű vállalatok, is mint pl. a földmivelési minisztérium támogatásával 2 év előtt alakult „Nagytermelési részvénytársaság“. Mint halljuk e vállalat nem kevesebb mint 300—500 százalék nyereségre dolgozik, amennyiben a különböző magokat gazdáinkkal termelteti, — kikkel potom áron csinálja a kötéseit és a részvénytársaság azonnal tovább adja, 3- 4 sőt ötszörös áron külföldi kereskedőknek. Például 1 q spenótot 26 koronáért termeltetnek és eladják 80 koronáért, a kerti borsóka szintén 26 koronáért termeltetik és eladják 100—150 koronáért métermázsáját. Saláta magokat 60 koronáért termeltetnek és eladják 160 koronáért stb. stb. Hogyan részesülnek gazdáink ezen horribilis nyereségben ? — „Mely esetekben van válópernek helye?“ Ily czimen a „Házasságjogi Szemle“ kiadásában egy rendkívül praktikus és nélkülözhetlen népies könyv jelent meg, mely az összes magyar házasságfelbontó okokokat igen ügyes beosztással, könnyen érthető nyelven tárgyalja. A könyvet, — melynek szerzője dr. Gerő Ernő budapesti ügyvéd, ismert házasságjogi iró, — nemcsak a jogász világ, hanem a nagyközönség is, melynek eddig hasonló népies útmutató nem állt rendelkezésére, — rendkívül értékesen használhatja. A könyv szép kiállításban, czimlapján a válni készülő házasfeleknek egymással szembeni bősz gyűlöletét ábrázoló frapp- páns képpel jelent meg. — Megrendelhető 1 (egy) korona készpénz vagy levélbélyeg ellenében a „Házasságjogi Szemle“ kiadóhivatalánál Budapest, VII. Király-u. 57. vagy bármely hazai könyvkereskedő utján. — A kinek hashajtóra van szüksége, ne kísérletezzen mindenféle mesterséges szerrel, melyeknek többnyire kelemetlen, sőt ártalmas utóhatásuk van, hanem használja a világ összes orvosai által rendelt természetes „Ferencz József“ keserüvizet, mert; A párisi orvosi akadémia vizsgálata szerint a magyar Ferencz József keserü- viz „hashajtó sókban különösen gazdag“ Dr. Gerhardt tanár, a berlini világhírű tudós kijelenti, hogy a Ferencz József vizet gyakran rendeli, „mindig megfelelő biztos sikerrel.“ Prof. Attfiield, London egyik legkiválóbb vegyésze megállapítja, hogy a „Ferencz József viz a legerősebb az ossz es Angliában árusított keserüvizek között.“ Még Amerika egyik legismertebb orvosi szaklapja a Canadian Jouarnal of Medicine is konstatálja, hogy a valódi Ferencz József keserüviz használata Amerikában „kíméletes hatása miatt az utóbbi években különösen előtérbe nyomul.“ Félre tehát a mesterséges hashajtószerekkel ! Kérjünk a füszerüzletekben és gyógytár akban kifejezetten „valódi Ferencz József“ vizet. Szatnáriágei Közlöny kere skedelmi és ipari közleményei. Országos vásárok Szatmármegyóben. Holnap, szeptemb er 11-én Avasfelsőfaluban, Nagykárolyban ; 14-én Jánkon, Királydaróczon; 18-án Hengerben, Sárközön és Fehérgyarmaton; 19-én Krasznabélteken ; 21-én Erdődön ; 25-én Mátészalkán ; 26-án és 27-én Szatmár- Németiben; 29-én Kővárhosszufaluban. Megnyílt a szatmári vásár. A ragadós száj- és körömfájás Szatmár környékén megszűnvén, úgy a szatmári, mint a hegyi vásárokra hasított körmii állatok is felhajthatók. Lóárverés. Megírtuk a múlt héten, hogy a kassai honvédkerület 300 drb legnagyobb részt hibátlan hámos lovat szándékszik elárvereztetek Ezek az árverések Nagykárolyban és Szatmár-Németiben szeptember 19-én reggel 8 órakor a lóvásártéreken lesznek megtartva. Alkalom vállalkozásra. Ura község 1000 K költséggel ártézi kút furrását határozta el. Versenytárgyalás a községházánál szeptember 18-án d. u. 2 órakor lesz. Emelték a petroleumárát a kőolajfinomitók. Az emelkedés 1 K s most a nagyban vásárlásnál 34'50 K a petroleum. Literenkint egy fillér többlet — hány fillérre fog ez nőni a kisforgalmúban, mennyit rabol a sok grájzleros, ha százezrekkel rabol többet egy-egy nagy finomitógyár ? A kerületi kamara közgyülsse. A debreczeni kerületi keresk. és iparkamara f. hó 14-én d. u. 3 és fél órakor Debreezenben rendes közgyűlést tart. Ha önnek kedves az egészsége, úgy olvassa el az „Egészség és Fertőtlenítés“ czimen, rendkívül érdekes könyvet, melyet ingyen és bérmentve küld bárkinek a „Lysoform- gyár“ Újpest 36—a. E könyvből megtanulhatja a fertőtlenítés módjait és azt is megtudja, hogy mi a „Lysoform.“ Pénzügyi hírek. A szatmári bankegyesület a jelzálogüzlet intenzivebb kultiválása végett szorosabb összeköttetésbe lépett a Központi jelzálogbankkal, melynek vezérigazgatóját, Leitner Zsigmondot e miatt a Szatmári bankegyesület igazgatóságába is beleválasztották. Az Önsegélyző Népbank tőkeemelése. Már jelentettük, hogy a „Nagykárolyi Önsegélyző Népbank Részvénytársaság“ az 550 drb 400 K névértékű részvény helyett a 600 drb 800 K névértékű uj részvényt bocsájt ki. Ezeket f. évi október hó 1-től kezdve adja ki, illetve a régi részvényeket kicseréli. A régi részvények szeptember hó 20-ig szolgáltatandók be. Regény-Csarnok. Mikola doktor boszuja. Irta: Guy Boothby. (31) Fordította: Radocza Jankó. Viszonoztam köszöntését és a hivatalba léptem. Csak egy asztal volt már üres és a hozzákötött irón himbálva elárulta, hogy azt is ép mostan hagyták el. Miután Caxter ép most jött ki a hivatalból. Kétségtelenek látszott, hogy ő használta az irónt. Az asztalhoz léptem, hogy megírjam sürgönyömet, mikor az előtem fekvő tiszta lapon az előbb irt sürgönynek hü lenyomatát vettem észre. Valószínűleg nagyon erősen nyomta meg az irónt, a második lapon is meglátszott írásnak a nyoma. A sürgönyt tisztán elolvashattam, igy szólt: — Levelét vettem, A tisztelendőt kihagyta. A vágányok le vannak téve, de uj veszedelem jelent meg. A czim a következő volt: Nikulae Green Sailor Hotel, East India Dock Road, London. Aláírva: Níniveh. A sürgöny szövege olyan sajátságos volt, hogy mégegyszer átolvastam és minél tovább gondolkodtam felette annál hiztosabbra vettem hogy Bayter irta. Irónommal utána húztam a betűket és zsebretettem a lapot. Annyi bizonyosnak látszott előttem, hogyha tényleg Bac- ter volt a feladó, akkor valami nem volt rendben. Negirtam sürgönyömet és elhagytam a hivatalt. De most sokáig gondolkozhattam, mert alig haladtam néhány lépést, amikor megérintette vaki karomat. Legnagyobb meglépésemre ismét Baxter állt előttem. Most teljesen nyugodt volt és túlzott udvariassággal köszöntött. — Hatteras ur? — kérdezte legkötelező szívélyességgel. — Azt hiszem, néhány nap előtt volt szerencsém találkozhatni önnel, is a parton. Mily gyönyörű idő van mai Ön a erre megy! Akkor talán megengedi, hogy egy darabon elkísérjem ? —- Szívesen —■ feleltem — szállodámba megyek és örömemre fog szolgálni, ha együtt mehetünk. Azt hiszem az imént találkoztunk a távirda-hivatalnál. — Azt hiszem, a postánál volt. Egy leve* let adtam fel. Egészen elhültem. megjegyzésem olyan ártatlan és minden ezélzás nélkü volt, hogy egyáltalában nem vártam feleletet; ő pedig nemcsak hogy felelt, de azt akarta elhitetni velem, hogy a postán és nem a távírdán találkoztunk. Miért lehetett rá nézve kellemetlen, ha én tudom, hogy sürgönyt ködött el. Egy ideig szótlanul mentük egymás mellett, végre Mr. Baxter újból megszólalt: — Ön sok földet bejárt, amint hallom ? — Meglehetősen sokat, Baxter ur. Én hallottam, hogy ön is sokat látott már a nagy világból. — Egy kis részt csak. — Úgy emlékszem, a déli tengernél járt. Ismeri Papeeteé-t? Egész Uj-Guineát ismeri? — Nem. Ott sohasem voltam. Főkép a távol keletet ismerem, Kínát, Japánt jártam be. Hirtelen ötlet késztetett, hogy megkérdjem volt-e az Aneamánokon? A hatás, melyet e kérdés kísérőmre tett, ép oly hirtelen, mint rendkívüli volt. Egy pi- lanatra megtántorodott, arcza hamuszinüre vált és anélkül, hogy hogy szólni tudott, volna, tagolatban hangokat hallatott. Végre igy szólt: — Nem, nem, ön téved, én ne ismerem az Andamánokat. Az Andamánokon vannak tudniillik a fegyházak, és ijedelmét, egész viselkedését megfigyelve, mindinkább megerősödött a gyanú bennem, hogy múltját valami sötétség borítja, amelyet el kell oszlatni. Különben még egy ütőkártyám volt. — Ászt hiszem, ön nem érzi teljesen jól magát, — szóltam. -— Talán a hőség volt nagy vagy nagyon siettünk? Itt a szálloda, nem jön be velem egy pohár hűsítőre. Bólintott, homlokán verejték gyöngyözött, egészen megtörtnek látszott. — Rosszul vagyok, nem jól érzem magamat. A dohányzóba érve két brandyt rendeltem szó dával. Baxter a magáét csaknem egy kortyra felhajtotta és csakhamar jobban lett. — Köszönöm a szívességét Hatteras ur, — mon dta nyájassan. — Attól tartok, hogy nagyon is siettünk fel a dombon, és ettől lettem ro sszul. Hanem most már vissza kell térnem a városba, mert elfelejtettem valamit. K özgazdaság. Forgalmi ártáblázat Nagykároly 1911- év szeptember l-sö hetében. Búza legjobb métermázsa . . 24 K 50 f. „ közép . 23 60 . Kétszeres legjobb » • . 20 50 „ „ közép » * . 19 20 „ Rozs legjobb v * . 18 o 50 , „ közép n • . 17 60 „ Zab legjobb M * . 14 » közép v • . 13 60 „ Marhahús I. oszt. 1 kiló . . 1 60 „ » II. „ . 1 »1 44 „ Kóserhus . 1 64 „ Sertéshús . 1 84 „ Borjúhús n n . 1 84 „ Zsir . 2 20 „ Szalonna fehér . 2 Füstölt . 2 40 „ Tűzifa 1 kbm. . . 7 V 60 „ Felelős szerkesztő: ROSENFELD ZSIGM0ND. Segédszerkesztő: KÁLMÁN MIKLÓS. Fő munkatárs: NAGY ISTVÁN érendrédi jegyző. L aptulajdonosok: MANYÁK és TÓTH.
