Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-13 / 33. szám

S 7 ATMARME GYEI KÖZLŐI gadd a megyei jegyzők ölelését s szeretetünk csókját. Nagy István a beszéd befejezése után egy művészies munkájú, bőrbekötött és B. G. monogrammal diszitett albumot adott átBecsky Gézának. Az album a nagykárolyi járás jegyzői karának ajándéka és a főszolgabírói tisztikar, valamint a járás jegyzőinek arczképeit tar­talmazza. A közgyűlés egyik kimagasló pontja volt Winczlér Ferencz tasnádszántói jegyző beszéde is. Winczlér, mint a Szilágyvármegyei községi és körjegyző Egyletének elnöke és B e c s k y Géza szülőhelyének, Tasnádszántónak küldöt­teként vett részt az ünnepségen. Színes és köl­tői hasonlatokban gazdag nagy beszédben tolmácsolta a szilágysági testvéregyesület és Tasnádszántó község üdvözletét és jókívánságait A zajos éljenzést keltett beszédet Veress Imre irinyi ref. pap felszólalása követte. Iriny község lakossága nevében ezüst tentatartóval és aranytollal ajándékozta meg a jubilánst. Magyar Gusztáv érdengelegi állami tanító, mint az állami iskola gondnoksági elnökét üdvözölte Becsky Gézát. Az üdvözlés megtör­ténte után pedig a tanítói kar egyik nőtagja egy ízléses aranytűt tűzött Becsky Géza nyakken­dőjébe. Az ünnepelt Becsky Géza pár lelkes szóval mondott köszönetét az üdvözlésekért és ezzel a közgyűlés véget ért. A társasebéd. Déli egy órakor a „Magyar Király“ szál­loda kerthelyiségében Becsky Géza tiszteletére társasebéd volt, amelyen kevés kivétellel az egész közgyűlés közönsége részt vett. A toasztok sorát Bodoky Béla nyitotta meg, aki a jubiláló régi kartársa és családjára emelt poharat. Ilovay Aladár alispán lelkes hatással elmondott beszédében a falusi jegyző nehéz feladatait vázolta és kiemelte azt a sok érdemet, amely a.jubiláns nehéz működéséhez fűződik. Gallasz Ödön járási számvevő a jelen­levő hölgyeket, Winczlér Frigyes pedig Ilosvay alispánt élteti; Bakó , János és Tóth Imre Becsky Gézára, Major Ágoston Bodoky Bélára, Veres Imre pedig a szilágymegyei küldöttségre emelte poharát. Az emlékezetes ünnepséget reggelig tartó táncz fejezte be. Hízni csatorna a Szamostól a Tiszáig a Hortobágyon át, Óriási jelentőségű és Szatmármegyét is közelről érintő eszmét vetett fel szerdán Deb- reczen város jog- és pénzügyi bizottságának ülésén dr. Fejér Ferencz, akinek indítványát egyhangú elismeréssel honorálták és fogadták el. Ez eszme pedig az, hogy Debreczenen ke­resztül a Szamostól a Tiszáig hajózható csa­torna létesítése iránt kezdje meg Debreczen a tárgyalásokat és már most tegyenek intézke­déseket arra nézve, hogy ez a terv amielőbbi megvalósítást elérhesse. Az indítványozó Fejér Ferencz dr. a követ­kezőkben vázolta a nagyfontosságu tervet: Na­gyon régen egyszer felmerült az az eszme, hogy Debreczenen keresztül akár a Tiszából, akár a Szamosból a Tiszába hajózható csatornát léte­sítsenek. Azt hiszi fölösleges, de meg föl sem tudná hamarjában sorolni azokat az óriási köz- gazdasági előnyöket, amelyek a hajózható csa­torna létesítésével járnának. Magán érdeklődése nyomán tudja, hogy ennek a tervnek a kivitele könnyen megvalósítható és nem túlságos költ­séggel végre is hajtható. Azt is tudja, hogy a csatornát a Szamosból a Tiszába kellene vezetni, mert a Tisza alacsonyabban fekszik, mint Deb­reczen város területe. — Szeretné, hogy ha most az eszme nem aludna el. Éppen azért kéri a bizottságot, javasolja a tanácsnak, hogy ilyen hajózható csatorna létesítésére terv- pályázatot írjon ki és pedig internacionális pá­lyázatot és e czélra 10,000 koronát szavaz­zon meg. Aczél Géza főmérnök világította meg az­után a kérdést. Az eszme fölvetéséért köszönet illeti a bizottsági tagot. A hajózható csatorna létesítése rendkívüli fontos s éppen azért szük­séges, hogy Debreczen sürgesse ezt a kérdést, mert ha Debreczen nem forszírozza, más nem fogja azt sürgetni. A csatorna építésére vonat­kozóan a földmivelésügyi minisztériumban már vázlatos terv is van a csatornának a Szamos­ból a Hortobágy-Berettyó medrének fölhaszná­lásával Debreczenen át való létesítésére. Szerinte az egész kérdést abba az irányba kell terelni, hogy Debreczen indítsa meg e kérdésben a tár­gyalásokat. A pályázat kiírását maga is szük­ségesnek tartja. Indítványozza, hogy a Magyar Mérnök és Építész Egyesületet kérjék meg, hogy készítsen a terv pályázatra vonatkozóan programmot és leírást, amit az Egyesület viz- osztálya ingyen fog elkészíteni. Á programm kapcsán az Egyesület azt is meg fogja mondani, hogy mit tegyen a város tovább, mennyit fizes­sen a tervekért. Az bizonyos, hogy itt olyan kérdésről van szó, amely nemcsak helyiérdekű, hanem országos is és igy a kormánynak is kötelezettsége van ennek elintézésénél, amely elől a kormány bizonyára nem fog kitérni, s igy már a pályadijra is hozzájárulást lehet kérni. Már itt rá kíván mutatni azonban arra, hogy a csatornát nem szabad állami kezelésbe en­gedni, hanem azt az érdekeltségnek kell kezel­nie, mert a forgalomra ez helyesebb. Ha az államvasutak magán kezelésbe volnának, keve­sebb panasz hangzana el. Azonban az kétség­telen, hogy magunk ezt a nagy dolgot nem tudjuk megcsinálni, tehát az állami segítséget okvetlenül igénybe kell venni. Kéri tehát el­fogadni a javaslatot. A bizottság többek fölszólalása után az eszmét magáévá tette és kimondta, fiogy meg­keresi a tanácsot, hogy a Magyar Építész és Mérnök Egyesületet a tervpályázati programm és vélemény készítésére kérje fel. A Szatmármegyei Tűzoltó- szövetség nagygyűlése. A programm, Már jeleztük, hogy a Szatmárvármegyei Tüzoltószövetség ez évben Nagybányán tartja nagygyűlését. A nagygyűlés nem szeptember 7-én, mint a lapok tévesen Írták, hanem szep­tember hó 17-én lesz s az ünnepély sorrendje a következő: 1. Szeptember 17-én reggel 9 óra 20 perczkor érkezés Nagybányára Szatmár felől. Fogadás a vasúti pályaudvarnál és bevonulás az őrtanyára. 2. Fél 11 órakor szövetségi választmányi gyűlés a városháza tanácstermében. 3. 11 órakor szövetségi közgyűlés a kö­vetkező napirenddel: a) Hitelesítő küldöttség kirendelése. b) Választmány évi jelentése. c) Számvizsgáló bizottság jelentése. d) 1912. évi költségvetés. e) Az 1912. évi szövetségi közgyűlés helyének kijelölése. f) Indítványok. 4. Közgyűlés után a nagybányai önkén­tes tüzoltócsapat .és a többi bejelentett csapa­tok gyakorlata. Ütem és gyors iskolaszerelés, a szatmári csapat támadási gyakorlata. 5. Déli 1 órakor társas ebéd, melyen a közgyűlésen résztvevő testületek és tűzoltók Nagybánya város közönségének szívesen látott vendégei lesznek. 6. Este 8 prakor Uránia előadás a szín­házban, tartja Ádám István fővárosi önkéntes tűzoltó tiszt. 7. Szeptember 18-án kirándulás Felsőbá­nyára. A közgyűlésen résztvevők számát legké­sőbb szeptember hó 1-ig kéri a rendezőség Rónay Géza nagybányai járási tüzr. felügye­lőhöz okvetlenül bejelenteni. Színészet. Neményi színtársulatának tagjai. f Az Északkeleti szinikerület megválasz­tott igazgatója, ki szeptember hó 1-én Szamosujvárott kezdi meg működését, már egészen szervezte társulatát. A tár­sulat névsora a következő. Nők: Komá­romi Gizi, operette-szubrette, Miklós Dóra, kolo­Y ratur- és népszínmű énekesnő, Spóner Ilona szende, Sárvári Anna hősnő, N. Szelényi Ilonka, társalgási és énekesnő, Szelényi Emilia operette komika, Salgó Ilona, naiva- és énekesnő, Ho- mokai Gabriella, drámai anya, Mezey Ella, színésznő. Férfiak: Bakó Lajos, hős- és jellem, Bay László baritonista, Halmi Ferencz, teno­rista, Gáspár Jenő, operette buffó komikus, Lenkey György énekes és bonvivant, Kun Dezső, tánczos komikus, Stella Gedeon, siheder- és szerelmes. Kovács Imre, jellem-apa, Neményi Lipót, jellem, Intődy Oszkár karnagy, Németh Erzsi sugónő, Olinszky Erzsiké pénztáros. Kar- és segédszemélyzet; Nők: B. Lang Juliska, Mikey Rózsi, Bercsey Gizi, Fekete Mariska tánczosnő, Aponyi Terus, Kiss Eszti, tánczosnő, Rajnai Jenőné, Bállá Jolán. Férfiak: Kiss Sán­dor, Völgyi József. Nógrádi Sándor, Faragó Sándor, Kiss Lajos, Szép Gyula, Rajnai Jenő, Miklós György. Műszaki személyzet: Femtle Arnold diszletmester, 3 segéddel, Csákó Sándor főszabó, Szigeti János kellékes, Ádám Jakab szereposztó és 14—-16 tagú katonai zenekari különitmény a beszterczei cs. és kir. 63. gyalog­ezred zenekarából. A színtársulat Nagykároly­ban a szezont 1912. január 1-én, Nagybányán pedig a f. év deczember 1-én kezdi meg. HÍREK. — A király születésnapja. Pénteken, '.f. hó 18-án a király születése napján tartandó isten- tiszteletre és ünnepségekre a nagykárolyi r. kath. plébániai hivatal az összes helyi ható­ságokat meghívta. — Eljegyzés. Kalafoni Jenő nagykárolyi posztónagykereskedő leányát, Jolánkát f. hó 9-én eljegyezte Kálmán Ferencz nagyváradi kereskedő. — Kanonoki kinevezés. Kádár Ambrus örökébe Dr. Szabó István pápai prelátus lépett. A király ugyanis a szatmári székesegyházi kanonoki állásra Dr. Szabót nevezte ki. — Nópgyülós Szatmáron. Mint szatmári tudósítónk jelenti: a szocziáldemokrata párt ma, vasárnap délután 3 órai kezdettel népgyü- lést tart az általános választói jog érdekében a Deák-téren. A népgvülésre Budapestről több szocziálista szónok utazik le és Kelemen Samu képviselő is beszélni fog. — Gróf Károlyi József afférje. Múlt szá­munkban röviden, illetve csak a kellő értéke szerint foglalkoztunk a nagykárolyi kerület képviselőjének, Károlyi József grófnak a kép­viselőházban a véderőreform ellen mondott beszédével. E beszédben az osztrák ármádiáról igen sértően nyilatkozott gróf Károlyi, mire az osztrák politikai életben fura szerepléséről ismert gróf Sternberg Adalbert sértő távira­tot intézett hozzá, „becstelen rágalmazó“-nak minősítve. Károlyi azonban e bécsi és buda­pesti napilapokban publikált táviratot még nem kapta kézhez és ezért gróf Hadik Bar- kóczy v és Rohonczy utján kérdést intézett Sternberghez, hogy elküídötte-e az ismeretes sürgönyt? Gróf Sternberg erre azt válaszolta, hogy táviratát még 7-ikén adta föl és a ma­gyar képviselőház czimén menesztette ^ gróf Károlyinak. Most pénteken aztán gróf Károlyi kézhez is vette a sürgönyt és gróf Hadik va­lamint Rohonczy utján nyomban provokáltatta Sternberget. Az érdekes párbaj ma délelőtt az osztrák-magyar határon, esetleg Pozsony kör­nyékén lesz. — Házasság. Dr. Papp Kornél ügyvédje­lölt, Papp Döme vezendi ügyvéd fia f. hó 7-én kötött házasságot Szászvároson Moldován Al­mával, néhai Moldován Jusztin szászvárosi gk. főesperes leányával. Változások a nagykárolyi pénzügyigazgató­ságnál. A pénzügyminiszter dr. Nyirő Sándor pénzügyi fogalmazó gyakornokot a XI. fizetési osztályba pénzügyi fogalmazóvá a dévai pénz­ügyigazgatósághoz, — Klestinszky Zoltán vég­zett joghallgató, kassai lakost pedig ideiglenes minőségű segélydijas pénzügyi fogalmazó gya­kornokká a nagykárolyi pénzügyigazgatósághoz kinevezte. — A Szent István napi népünnepély. A nagykárolyi dalárda évtizedes szokás alapján f. hó 20-án, István király napján a Lövölde­kertben nagy, mulattató népünnepélyt rendez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom