Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-06 / 32. szám
S Z A T M ÁRMEGYÉl K ö !. Ö N Y SzalfliámeggEi Közlőiig kereskedelmi és ipari közleményei. Az Ecsedi-láp nagykárolyi székházának építését, a csütörtökön megtartott versenytárgyaláson a Bede és Jakabffy czég nyerte el. Országos vásárok vármegyénkben. Augusztus 8-án Aranyosmedgyesen, Nagyecseden, 14-én Avasuj városon, 16-án Nagysomkuton, 18-án Csengerben, Erdőszádán, 21-én Nagybányán. vízzel felfőzve csecsemők, gyermekek, vA '1£$§ valamint gyomorbajosok rágbeválf tápláléka jj[á|fc^O 30s^éla/s£efitáÁú/i'as' '■í'jj-úSk,/ sG^,n/vcZ'. iwVi \ Tiszta alpesi fej líl f «5» »' farteimas, 1 doboz 1 kor. SO fül., minden gyógyszertárban ás drogériában Kapínetó. Prospektus ugyanotf. Pénzügyi hirek. Olcsóbb lesz a pénz. Az Osztrák-Magyar Bank most közzétett kimutatása szerint jelentékeny csökkenés konstatálható az adóköteles bankjegyforgalomban, úgy hogy jelenleg az adóköteles bankjegyforgalom csak 12 millió koronára rug. E mellett a bank érezkészlete örvendetes módon gyarapszik, úgyhogy előreláthatólag az augusztusi ultimókor is az adóköteles bankjegyek összege a tavalyihasonló időszakban forgalomban volt 200 millió koronát túlhaladni nem fogja, sőt esetleg azon alul marad. Ősszel természetesen a bank helyzete nem lesz ennyire kedvező, annál kevésbé, mert a jó termés is nagyobb hiteligényeket involvál, de rátaemelésről a közel jövőben aligha lehet szó. Hozzájárul majd ebhez az is, hogy az osztrák parlament most tárgyalja a bankjavaslatot és ezen idő alatt még kedvezőtlen konstellácziók között is igyekezni fog a bank a parlamenti hangulatot az olcsó ráta fentartásával maga iránt kedvezően befolyásolni. — A vidéki takarépénztárak a kecskemétiekért. A Magyarországi pénzintézetek Országos Szövetsége segélyakcziót indított a kecskeméti földrengés által sújtottak segélyezésére. A Szövetség elnöksége megkereste a vidéki pénzintézeteket, hogy tehetségük szerint járuljanak azok fölsegélyezéséhez, akik vagyonúkban megrongálva ez idő szerint a pénzintézeti hitel élvezetére képtelenek* A Szövetség elnöksége abból indul ki, hogy nemcsak a jótékonyság kötelező volta, de általános gazdasági érdek, hogy abban a nagy segélyakczióban, amely az Alföld virágzó városát és gazdasági erkölcsökben kiváló népét lesz hivatva talpra állítani, ki kell venni részét a magyarországi pénzintézeteknek is és amig az egyes intésetek talán képtelenek arra, hogy jelentékenyebb összeget adományozzanak, addig az összesség adománya bizonyára jelentékeny lesz és kétségtelenül számottevő azon adományok sorában, amelyeket a jótékonyság juttat a földrengés által károsultaknak. A pénzintézetek adományait a Magyarországi Pénz- ■ intézetek Országos Szövetsége gyűjti és juttatja ! majd egy összegben a kecskemétieknek. j Regény-Csarnok. Nikola doktor boszuja. Irta: Guy Boothby. Fordította: Radocza Jankó. (26.) — Látja, nincs alkalma rá. Atyám furcsa ember, akinek megvannak a maga fogalmai nevelésemet illetőleg. Sohasem engedte meg, hogy emberek közé menjek. De erősebb vagyok, mint ön gondolja, októberben már húsz éves leszek. A korában tehát nem csalódtam. —• És ha szabad kérdeznem, hogy hívják önt tulajdonképen? — Azt hiszem, nem árthat, ha megmondom önnek. Meghagyták ugyan, hogy ne mondjam meg, ha kérdi valaki, de ön életemet mentette meg és igy igazán hálátlanság volna, ha elhallgatnám. En Beckenham marquis vagyok. — Úgy? Tehát Glenbarth herczeg az ön atyja ? — Igen. Ismeri őt? — Nem láttam még, de tegnap beszélni hallottam róla. Csak nem mondhattam el neki, hogy Mat- chem ur beszélgetés közben megemlékezett róla és a „hóbortos fenség“ czimet adta neki. Tehát a fiú, akinek életét mentettem meg, Beckenham marquis volt. így tehát egészen jó társaságban voltam és először életemben egy mágnással együtt — De csak nem akarja ezzel azt mondani, — mondtam végre —• hogy egyáltalában nincsenek barátai és hogy senkivel sem érintkezik ? — Nem érintkezem, mert népi szabad. Atyám azt hiszi, hogy jobb igy. És miután ő igy akarja, engedelmeskednem kell. Pedig mondhatom, hogy nagyon szeretném a világot megismerni. — De mit tesz mindig? Hiszen borzasztóan unatkozhat? — Oh nem. Sohasem ismertem más életmódot. Minden reggel fürdőm most, yachtom van, lovagolok a parkban. Tanulok tanárommal, aki a külvilágról bámulatos dolgokat beszél el nekem. — Nevelője tehát sokat utazott? — Igen. Hittérítő volt a déli szigeteken és sok tapasztalata van. — Hittérítő volt a déli szigeteken ? Talán ismerem ? — Volt ön itt? — Csaknem egész életemet ott töltöttem. — Ön is hittérítő volt? — Az semmiesetre sem. A hittérítők és barátaim nem jól férnek össze. — Pedig azok oly jó emberek. — Meglehet. De azért mégsem illünk jól össze. De tudja-e hogy látni szeretném nevelőjét ? — Az meg fog történni. Ott áll a sziklán. Valószínűleg csodálkozik azon, hogy mi lett belőlem, mert még sohasem voltam ilyen sokáig távol. — Nos, nemsokára otthon lesz. A következő perczben sekély vizbe értünk. Kanyarodtam és lebocsátottuk a csónakot, amelyben csakhamar elhelyezkedtünk. Nemsokára partra szálltunk. Egy kis, lelkészre hasonlító ur várt a parton és várt ránk. Mikor kikötöttünk, egészen közel jött és igy szólt: — Lord, nagyon aggódtünk miatta. Attól tartottunk, hogy baleset érte. — Csaknem elmerültem Mr. Baxter. Ha ez az ur nem segített volna rajtam, elvesztem volna. — Valóban, óvatosabbnak kell lennie, lord. Már ismételten figyelmeztetem önt. Atyja az aggodalomtól magánkívül volt. — Eh! — mondtam magamban. — Itt valami nincs rendjén. Mr. Baxter, mi már találkoztunk azelőtt valahol, de hogy ön akkor nem volt hittérítő, arra mérget veszek. A fiatal ember felém fordult és kezet nyújtott... — Ön még nevét sem mondta meg, — mondta szemrehányóan. — Hatteras Dick a nevem, — feleltem. — Mr. Hatteras, az ön tettét sohasem fogom elfolejteni. Tudom, hogy az életemet köszönhetem önnek. Nevelője szinte türelmetlenül szakította félbe. — Jöjjön, jöjjön, lord. Atyja még idegesebb lesz. Haza kell mennünk. Egymás mellett haladtak fel a sziklás utón és én visszatértem csónakomba. — Mr. Baxter, — mondtam ismét magamban, mialatt yachtom felé eveztem, — csak azt szeretném tudni, hogy hol láttam már? Ön felette gyanús előttem. Nem bizom önben, és ha a herczeg valaha olyan férfi, mint amilyennek tartják, hét ép oly kevéssé fog bizni önben, mint most én. A yachthoz érve, felszállottam és másod- sznr indultam ki az öbölből. Folyt köv. Közgazdaság, Forgalmi ártáblázat Nagykároly 1911 év augusztus l-sö hetében. Búza legjobb métermázsa . . 22 K 60 f. „ közép ii . 22 ii — V Kétszeres legjobb » . 18 ii — ii „ közép 11 • . 17 ii 40 11 Rozs legjobb v * . 15 13 — 13 „ közép 11 • . 14 11 20 11 Zab legjobb 11 . 16 13 60 33 » közép n • . 16 11 — 11 Marhahús I. oszt. 1 kiló . . 1 11 60 . II. „ 11 11 . 1 1 1 44 1) Kóserhus ti n . 1 11 64 11 Sertéshús 11 ii . t ’» 84 11 Borjúhús ii 11 . 1 11 84 11 Zsir 2 11 20 11 Szalonna fehér n ii . 2 11 — 11 Füstölt n i) 2 11 40 11 Tűzifa 1 kbm. . . 7 11 70 11 Felelős szerkesztő; ROSENFELD ZSIGMGND. Segédszerkesztő: KALMAN MIKLÓS. Főmunkatársi NAGY ISTVÁN érendrédi jegyző. Laptuiajdonosok: MANYÁK és TÓTH. ki az egészséges bőrápolásra tart, különösen ki szeplőjét elűzni akarja, valamintfinom puha és fehér arczbőrre óhajt szert tenni és azt állandóan megtar- :: :: tani az kizárólag. :: :: VESSZŐPARIPA LILIOM-tej- szappannaí mosakszik. Darabja 80 fillér, kapható minden gyógyszertárban, drogéria és illatszer kereskedésben. .. (VédjegyVesszőparipa) Bergmann és társától Tatschen. b. ____— ------------------------------------—^ il ia Eladó hordók. 200-tól 600 literesig, szőlőszedő kádak hlkint 8 koronaárt SST' eladók US! 1—3 Háyer§ Ferenci, pintérnél. Ragyhajduváros-utcza 30. sz. m öutorozott szoba hitt. Czim: a kiadóba.
