Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-01 / 1. szám
Nagykároly, 1911. január I. I. szám. ~b XKi 1X XXXVII. évfolyam 7^13^6/3 JtdTM ZATMARMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. y. SZERKESZTOSEG: KIADÓHIVATAL: hová a iap szellemi részét érdeklő közlemények küldendők a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők S zéciienyi-Ti. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Tolephon 59. szám. Telephon 56. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. ANTAL ISTVÁN _ Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva 5 K vidékre postán küldve 8 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona Hirdetések jutányos áron közöltéinek. »Nyilttér“ sora 40 fillér 0« 2idv az oivasónaü! A Szatmármegyei Közlöny, Szatmárvár- megye eme legrégibb heti lapja mögött nagy és dicsöségteljes történelmi múlt van. Évtizedeken át egyedül irányította a nagykiterje- dém és történelmi jelentőségű Szatmárvár- megyét. Szava, véleménye sulylyal bírt mindenkor és mindenütt. Közel négy évtizeden át az eszmék har- czát vívta szakadatlanul, tisztességes, becsületes fegyverekkel. Közel négy évtizeden át Szatmárvármegyének gazdasági és kulturális elöhaladásán munkálkodott. A megye minden nagy kérdésében felemelte szavát és az az ügy, amelynek szolgálatába szegődött, a legtöbb esetben győzött. A közélet harczában nem egyszer nehéz sebeket is kapott, ezeket azonban mindég kiheverte és lankadatlan buzgalommal folytatta tovább munkáját. Fenállása óta az uj hírlapok egész légiója keletkezett és halt meg a vármegyében de a Szatmármegyei Közlöny megmaradt és áll rendületlenül mint a Sión hegye. A fejlődd és haladó életnyomán természetszerűleg támadó politikai és közgazdasági viharok nem tudták megrendíteni szilárd és a megye közönségén ek szivében gyökeredző alapját. És a mai napon, alapításának harmincz- hefedik évfolyamában, a Szatmármegyei Közlöny a modernizmus élet-elixirjében megfürödve, fiatalos rugékonysággai, meghatványozódott munkakedvvel lép Szatmármegye közönsége elé, hogy kétségtelenül fontos, értékes és kihatásában nagyjelentösége szolgálatát a jövőre nézve is felajánlja. A mai gazdaságiársadalmi élet egész berendezkedése a kapltálizmuson nyugszik — vagy inog. — A vidéki sajtó azonban nem a kapitalizmus fáján nőtt ki. Mig a budapesti sajtó — ma már — kapitálista karakterű: amíg Budapesten minden lapvállalat a kapitáliákra van alapozva, mindenütt az üzlet, a gazdasági szempont a domináló, a politika csak kirakati csemege, ‘Programm, addig a vidéki lapnál a politika .a komoly dolog, az exisztenczia kérdése, az ok, a czél, — szóval minden. A vidéki lapok a múltban tisztán politikai okokból és politikai czélzatokból létesültek. Politikai irányok szolgálatában állanak általánosságban ma is és ezt a szolgálatot hűen és többnyire lel ■ meretesen teljesítik is. A Szatmármegyei Közlöny a mai naptól kezdödöleg első sorban üzleti vállalkozás. Elvagyunk készülve rá, hogy ez a nyílt beismerésünk sokaknál — a maradi gondolkozá- suaknál — visszatetszést fog kelteni. Pedig a megütközésre nincsen ok. A Szatmármegyei Közlöny Szatmárvármegye minden rendű és rangú közönségének szolgálatába szegődik és ennek a szolgálatának az ellenértékét az egész megye közönségétől várja. A meghatározott, körvonalazott, egyoldalú politikai irányzat szolgálatában álló újság természetszerűleg csupán azt a politikát, azt az egyéni, vagy politikai érdeket szolgálja, amely fenntartja, a miértszubvenczionálják éspaussálékat kap. Ez a körülmény pedig egyenesen kizárja azt, hogy az illető lap közérdekű legyen. A Szatmármegyei Közlöny mától kezdve minden tekintetben közérdekű orgánum akar és fog lenni. Politikai irányzatoktól, pártoktól, személyektől teljesen független. Olyan lap, amelyben minden ügy, minden politikai, vagy társadalmi kérdés pártolásra, segítségre és védelemre talál, ha igazságos és közszükségleten alapszik. Ezt azonban csupán és kizárólag csak úgy valósíthatjuk meg, ha a nagy- közönség, amelyért és melynek dolgozni fogunk, mellénk áll és előfizetésével s lapunknak minél szélesebb körben való terjesztésével lÉjl, anyagilag minden irányban függetleníti a Szatmármegyei Közlönyt. Hogy ezt mi is lehetővé tegyük a Szatmármegyei Közlöny előfizetési árát Nagykárolyban, házhoz hordva évi 5 koronában. Vidéken, postai szétküldéssel évi 8 koronában állapítjuk meg. Megyei községek, egyházak és iskolák részére vidéken is 5 korona az előfizetési díj. Egy kis fiú naplójából. junius 7. Tegnap este, amikor Mari a szobalányunk az ágyamat vetette és én becsaptam Magyar- ország földrajzának iskolai kézikönyvét, kinyilt a szobám ajtaja s belépett rajta az édes apám. Kisirt szemeivel nagyon szomorúan nézett reám. Megfogta a kezemet, magához vont és megcsókolta az arezomat. — Szegény kis fiam, mondotta, te ugyan hamar megtudod, hogy mi az árvaság. Ránéztem az apámra, s látva könnyes szemét, én is keserves zokogásban törtem ki. — Mi baj édes jó apám, miért sirsz ? Talán anyuskám nem jól érzi magát a nagymamánál ? Apám még jobban elszomorodott, most már egészen magához ölelt és sírva, minden szót szinte tördelve beszélt. — Kis fiam, te okos gyermek vagy, te megérted azt amit mondani fogok. Édes anyád, drága jó édesanyád nincs többé. Ma délelőtt meghalt a nagymamánál, a ahol azt hitte meg fog gyógyulni. Kétségbeesetten borultam az apám váliaira és sírtam sokáig, nagyon sokáig. Sirattam az én szép, jó, drága édesanyámat, aki annyiszor tartott a karjai közt, aki mindig bánatos volt, ha engem és a nénémet látott. Akkor nem értettem meg a bánat okát, most már tudom, hogy minden pillantásával, amellyel végig simogatott bennünket, búcsúzott tőlünk gyermekeitől. Két év óta folyt már ez a bucsuzkodás amig aztán elvitték tőlünk a nagymamához. Most már tudom, hogy miért vitték el. Hogy ne ott haljon meg, ne ott sóhajtson utolsót, ahol olyan nyugodt boldog és elégedett volt. Elsírtuk bánatunkat apámmal, aztán sokáig szótlanul ültünk egymás mellett. Majd nyílt az ajtó, s Mari a szobaleány jelentette, hogy a ruhák bevannak csomagolva. — Megyünk fiam, mondotta apám, megyünk még most az éjszaka drága anyád ravatalához. Lássuk még egyszer és utoljára nemes, jóságos, szép arczát. Margitka a nénéd már ott van, őt is vigasztalni kell, hogy kis szive elbírja a nagy csapást. Felöltözködtünk, Aztán kimentünk a vasúti állomáshoz. Nehány perez múlva már a vasúti kocsiban ültünk. Csendes tiszta nyári éjszaka volt és mi egyhuzamba utaztunk, hogy reggelre elérjük a világ legszomorubb házát, ahol holtan fekszik a mi jó édesanyánk. _____ ju nius 12. A temetés után, amelynél szomorúbb valamit én , nem tudok elképzelni, haza utaztunk. Én, az apám, meg Margit nővérem. Odahaza kietlen, rideg volt minden. A mi szép, kényelmes, otthonos lakásunk oly elhagyottnak látszott, mintha sohasem élt volna benne senki. Margitka vezette volna a házat, de szegény folyton sirt. Egész nap édesanyám szobájában volt rendezgette a fehérneműit, ruháit, apróságait. Apárnat csak reggelenként láttam, akkor is későn. Álmosan, kidagadt vörös szemekkel ült a reggeliző asztalhoz, de soha sem Ízlett neki semmi. Igyekeztünk neki kedvét keresni, hízelegtünk neki. Egy-egy pillanatra felderült az arcza, ilyenkor tisztábbak voltak a szemei is, de aztán újra elszomorodott, szinte bántóan menekült szeretetünk elől. — Hagyjatok, mondotta, aztán vette a kalapját és elment. julius 25. Hetekig nem tudtam, hogy édesapám hol tölti az éjszakáit, mig egyszer aztán véletlenül rájöttem. Közel ami városunkhoz, egy tanyán lakott épesanyám bátyja, Révész Lóránt. Nekünk gyermekeknek igen kedves barátunk volt. íz Fái legrégibb jóhirnevü saját készitményü czipőraktára Nagykároly, Szóchenyi-tér. /sgsggäfjj^j"* C P ^ f1 B ^ I I C T l| Női-és férfi saját késztiésü czipőkben és a legtar lllpHía* ^ I K» ■ ö i tósabb vízhatlan vadászcsizmákban. Estélyi és séta czipők, valamint párizsi modele/e a legelegánsabbb kivitelben és dús választékban.
