Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-25 / 26. szám
Nagykároly, 1910. junius 25. 26. sz£m. XXXVI. évfolyam POJLITIIiAl LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét erdekló II a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Tslephon 59. szám. Telephon 56. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR ANTAL ISTVÁN _______Megjelenik minden vasárnap. EL ŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre5 korona Hirdetések jutányos áron közöltetnek. .Nyilttér“ sora 40 fillér # Nagykároly — Ermihályfalva. Evek óta több ízben szerepel már e helyen e két város neve, kitüntettetvén azoknak a czikk czimében is némi összetartozási. Evek óta foglatkozunk már e kérdéssel, mely a két város között mintegy testvéri kapcsolatot létesített és amely idő alatt felkeltettük e kérdésre az illetékes hatóságok figyelmét. Eveken át azonban a két várost összekapcsoló kérdés fejtegetése csak meddő elmélkedés és kielégíthetetlen óhaj maradt és az országban dúlt áldatlan állapotok miatt nem lett honorálva a két fejlődőképes város feltétlenül jogos és méltánylást érdemlő óhaja és mindkettőjüknek létkérdéssé erősbödött aspi- rácziója. E helyütt ismét az érmihályfalvai járásbíróság és a nagy károlyi törvényszék kérdését akarjuk kiemelni a feledés homályából és amidőn hangoztatjuk azt, hogy e kérdés megoldása létkérdés úgy Nagykárolyra, mint Érinihály- falvára nézve; fel akarjuk hívni az illetékes tényezők figyelmét, azokra a kedvező körülményekre, amelyekből joggal remélhető az, hogy egy kis jóakarattal és a dolognak sürgős, hogy úgy mondjuk forszirozásával, a közös óhaj kedvező megoldása remélhető. Nagykároly városa ugyanis komoly munkatársat remélhet dr. gróf Károlyi Józsefben, a kerület újonnan megválasztott képviselőjében, ki ígéretet is tett e város kívánalmainak támogatására és akinek általunk is tapasztalt képességei és agilitása, valamint már nevében rejlő összeköttetései és befolyása jelentős szerepre praedestinálják őt e város jövőjének megállapításában. Fráter Lóránd, Ermihályfalva uj képviselője, szintén ismert ember, akinek eddigi szereplése szintén jelentős összeköttetéseket biztosit és akinek fontos egyéni érdeke lehet és kell hogy legyen az, hogy kerülete legnagyobb községének érdekeit, — a honnan egyébként egy néhány kivételével, az összes szavazatokat megkapta, — minden erejével előmozdítsa. Azt is tudjuk, hogy az uj kormány igazságügyi munkaprogrammjában, mint első pont szerepel a polgári perrendtartás reformja és hogy az igazságügyi bizottság előadója, Plósz Sándor, volt igazságügyminiszter, kinek Fráter Lóránddal való szoros családi összeköttetése szintén köztudomású. Ha most a fentiekhez még hozzávesszük azt, hogy az igazságügyi kormány már évekkel ezelőtt a legszorosabb kapcsolatba hozta az uj törvényszékeknek és köztük a nagykárolyinak is a polgári perrendtartás reformjának élbetbe- léptetésével kapcsolatosan tervezett felállítását és azt a körülményt, hogy Fráter Lóránd feltétlenül létesítendőnek és létesithetőnek mondotta választóinak a nagykárolyi törvényszékkel kapcsolatosan az érmihályfalvai járásbíróságot és hogy értesüléseink szerint ;:zen Ígéretének még nagyon komolyan mérlegelendő támaszait is nyilvánította, úgy be fogjuk látni azt, hogy óhajaink elérésére itt az idő most vagy soha!! Nagykároly város vezetőségének haladéktalanul érintkezésbe kell lépnie Ermihályialva irányadó köreivel, a két város képviselőinek meg kell kötnie a szétbonthatatlan véd és dacszövetséget és ahogy megindul a parlamenti munka, keljen útra ezeknek vezetése alatt egy közös deputáczió, amely tárja fel a két város sérelmeit és jogos óhajéit. Biztosra vesszük, hogy készséggel fog csatlakozni e küldöttséghez a mátészalkai kerület és e kerület érdekeinek buzgó harczossa, a Nagykárolyhoz huzó Szálkái Sándor valamintía hozzánk oly közelálló tasnádi kerület, mely 4 járás már maga megfelelő ügykört és teriiletet biztosit a különben is hozzánk közel álló ffemkuti járással együtt létesítendő nagykárolyi törvényszéknek. A kormány pedig, biztosra vesszük a legnagyobb készséggel és |óindulattal fogja támogatni e mozgalmat. . . elv messze vidékek lakosainak egyhangú óhaját van hivatva teljesíteni és érdekeit előmozdítani. Aratás. Áldásos legenda suttog végig az országon. Letekintett reánk az Isten, nagy, csudálatosán nagy termése lesz az országnak; olyan termése, amilyent vagy húsz esztendeje nem látott ez a magyar föld Bevallani se merjük ami nagy örömünket, hangosan beszélni se merünk róla .... Hogy a hivatalos becslés jóval kevesebb búzáról meg egyéb gabonáról beszél, mint a mennyi igazán lesz. Hogy a kukoricza, a czukorrépa, a széna, meg ennek a mi földünknek minden egyéb kincse nagy reménységekkel biztat . . . Hogy ez egyszer valóra vált a tavaszi reménykedés, ami úgy áprilisban, májusban mindig átjárja az országot, hirdetvén, hogy olyan termésre van kilátás, amilyen még sohase volt; hogy aztán egy-két hét alatt füstbe menjen, elpusztuljon ez a remény, ez a várakozás. De ne beszéljünk ilyen hangosan, még megirigylik tőlünk valamely felsőbb hatalmak a mi nagy szerencsénket. Pedig nagyon, de nagyon rászorultunk már a sorsnak e kedvezésére. Rettentő az a szegénység, amiben ez az ország sínylődik. Ami egyéb kereset volt a földön kívül, megszűnt s nem ad többé kenyeret; a vállalkozás végkép megszűnt, veszteséget, mindenütt csak veszteséget hagyva maga után. S hogy még súlyosabb legyen ami helyzetünk, nem mutatkozott sehol még nyoma se valami olyan tényezőnek, amely javulást hozhatna. Sehol, de sehol. Egy pár jó termés még kiránthatna bennünket. De ki számíthat jó termésre ? Ki számíthat arra, hogy idején jő az eső, a nap melege? Szörnyű helyzet az, amikor egy országnak egész élete egyetlenegy esélyre van feltéve, amikor attól lügg minden reménység, hogy holnap meleg lesz-e, de nem nagyon hirtelen meleg, mert meleg kell, de a hirtelen hőségtől megszorul a búza szeme. Nem mertünk számítani nagy termésre s ime mégis megjött, mintha csak beakarta volna bizonyítani a sors, hogy a hol minden segítő forrás el apad, a föld még ott is tud segíteni; a föld, melynek szeszélyességétől annyira rettegünk, friss, piros, bőséges vérrel tudja megtölteni a gazdasági élet elernyedt ereit. S e vér most megkezdi az ő körfutását, hogy életet s egészséget árasszon mindenfelé. Elsőnek jelentkezik az állam a porczióért. Aztán jő a boltos, akitől bizony jó ideje vásároltunk hitelbe. Esedékes a biztositási dij. A takarékban is lejár egy részlet, arra is pénzt kell teremteni. Bizony nem sokáig maradhat az élet a hombárban, a padláson. Manapság már egyre kevesebben vannak azok, akik a falusi molnárhoz őrleni való búzát, rozsot, felest'visznek: aratás után, kivált a kisebb gazda terméséből : ereskedő kezére kerül mindaz, amit vetőmagra nem kell eltenni. A falusi boltos fizet a nagyvárosi kereskedőnek. A nagykereskedő a kapott pénzből a váltóját váltja be. És erősen szüksége van a banknak is a gazda pénzére, amely vagy ezen az utón jut hozzá, vagy a betétek révén, vagy úgy, hogy a vidéki takarékpénztár beváltja a maga reesz- komptált váltóit. Azért kell a banknak a pénz, hogy kölcsön adhassa a nagy gabonakereskedőknek, akik ilyenkor, aratás után óriási pénzeket mozgósítanak a termény összevásárlására. így forog a pénz folyton körbe-körbe s pályafutásában csak az a rész maradozik el belőle, ami egy-egy közbeeső kéznek az üzleti haszna. Életet és erőt hoz a termés értékének ez a körbenfutása. Hogy mit jelent a jó termés, azt mutatja a termés eredményének ez a rövid története. Bizony az táplál mindnyájunkat, kenyeret adván nekünk, a szónak nemcsak fizikai értelmében. Azért hát adjunk hálát Istennek, hogy meghallgatta az ország iinágságát s bőséges termést küldött éppen most, amikor legjobban rá vagyunk szorulva. km. Pál legrégibb jóhimevü saját készitményü czipőraktára Nagykároly, Széchenyi-utcza. tiptér specialista Estélyi és séta czipők, valamint párizsi modelek a legelegánsabbb kivitelben és dús választékban Nöi-és férfi saját készítésű czipökben és a legtartósabb vízhatlan vadászcsizmákban.
