Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-05 / 23. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Örülök, hogy e kerület hűen kitartott a régi zászló mellett és hogy az én csekélységem volt az aki e zászló mellé csoportosíthatta a polgárokat, kik mindnyájan egy szívvel egy lélekkel tették szolgálatott a fügetlenségi eszmének. És a midőn az Önök bizalmát megköszönöm, megragadom az alkalmat, hogy ígéretet tegyek arra nézve, hogy ezektől és eszméktől eltérni nem fogok soha. Engem a hatalom meg nem félemlithet, engem az uralkodó kegye el nem tántoríthat, nem félek, senkitől, de nem is kérek senkitől semmit. És a midőn én itt függetlenségi eszmékre hitvallást teszek, legyenek meggyőződve arról, hogy Kossuth Lajos szelleme lesz az ami engem mindenkor vezetni fog. Tisztelt uraim f Élőtem felszólaló tisztelt barátom említette az összetartást- Igenis az összetartás az amelyre ennek az országnak szüsége van. Magyarországnak szüksége van slz összetartásra, hogy függetlenségét kivívhassa. És amidőn ma végig tekintek a megritkult sorokon, azt a megnyugvást találom fel és azt remélem, hogy az igy megritkult sorok most jobban össze fognak tömörülni, ami kis táborunk újra meg fog erősödni ék újra bizalom fog költözni az emberek leikébe, hogy sikeresen meg fogunk tudni küzdeni a hatalom önkényével és politikai kortes fogásaival és újra ragyogni fog a a függetlenségi zászló, úgy ahogyan ezelőtt 5 évvel ragyogott. És amidőn én erre az időre gondolok, egy alak tűnik fel lelki szemeim előtt, aki elköltözött ugyan közölünk, de aki én előttem mindenkor mint politikus, mint hazafi, mint ember eszménykép volt ki én hozzám annyira közel állott és a kinek szellemét felidézve jelezhetem azt, hogy melyik az az ut. amelyen én haladni fogok. A harczhoz és küzdelemhez önzetlen férfiak és tiszta fegyverek kellenek és én igyekezni fogok azon hogy ezeket a férfiakat egy párt keretében egyesítsem ezeket az önzetlen férfiakat, kiket ma még talán személyes kérdések, talán önkéntelen félreértések szétválasztottak. Ha a bukáson okuljunk annyiban, hogy fogjunk kezet, emeljük fel a megtépázott zászlót és vigyük diadalra. Emelem, poharamat elsősorban a választó polgárokra és eszményképem Kossuth Lajos szellemére ki azt hiszem, ha most reánk tekint azt hiszem örömmel néz bennünket, kik itt ma azért jöttünk össze, hogy az ő eszméinek diadalát üljük. Az Isten éltesse és áldja meg önöket. A nagyhatást és köztetszést keltett beszéd nyomán felhangzott tapsvihar lecsillapultával Dr. Adler Adolf emelkedett szólásra, hogy a függetlenségi párt nevében üdvözölje a kerület uj képviselőjét. Beszédében, melynek végén gróf. Károlyi Józsefet éltette, foglalkozott azon hírlapi czikkekkel, melyek az uj képviselőjelölt programbeszéde után a helyi lapokban megjelentek, ismertetve az egyes kérdésekben a saját álláspontját. Ezután általános figyelem között gróf Károlyi Mihály emelkedett szólásra ki eltekintve attól, hogy a kápolnai kerület most képviselőjévé választotta, mint az Országos Magyar Gazdasági-Egyesület elnöke is fontos tényező a magyar közéletben. Beszédében körülbelü1 a következőket mondotta: Mélyen tisztelt Uraim ! Éngedjék meg, hogy bár nem ide önök közzé való vagyok is egy pár szóval szives figyelmüket igénybe vegyem, mert hiszen engem is fűznek e városhoz bizonyos vérségi kötelékek, melyekmegengedhetővé teszik, hogy szavamat az önök körében felemeljem.. Elsősorban is köszö- netemet akarom kifezni Önöknek, hogy öcsémet egyhangúlag megválasztani szívesek voltak. Politikai és nyilvános pájája kezdetén, amidőn ideáljainak engedelmeskedve a.csatába indulni készül, hálával tartozunk Önönkn, hogy megőrizték az Ő lelkében az ideált, mert ha az ember pályája kezdetén, idealizmusa teljében nem lesz bátorítva, úgy a szívben a legszebb eszme is kihal. És ha az egész ország igy táplálná, fejlesztené, erősitené ideálokért küzdő fiait és ha az egész országot elárasztanák ezekért az ideálokért való buzdítással, úgy a munkapárttakl szemben épen úgy az egész ország győzne, amint győzött öcsém itt az Önök körében, kinek mint bátyja elmondhatom Önöknek, hogy vannak hibái, talán heve és lelkesedése elfogja egyszer ragadni, de meghajolni nem fog soha, történhetik bármi, de erről én jót állok. Majd áttért arra az ő speczjális állásfoglalásának előadására, melyet némelyek hibáztatnak, ő azonban rendületlenül állja, t. i. az ő agrár programmjára, melyet ő az önálló és független Magyarország megteremthetésének egyik feltétlen követelményeként hisz és vall és amely nem áll ellentétben sem a kereskedelemmel, sem az iparral, mert hiszen ők az agráristák az önálló vámterület hivei is egyidejűleg, már pedig önálló vámterület az ipar és kereskedelem fejlesztése nélkül el sem képzelhető. Szerinte az agrár programm teljesen megfelelő az ország közgazdasági helyzetének, a mint absurdum volna szerinte Németországban arról beszélni, hogy az nem iparos állam, épen olyan absurdum volna az az állítás, hogy hazánk nem agrár állam és hogy itt nem főfeladat az agrár érdekek hathatós állami támogatása, természetesen ismét hangoztatva azon álláspontját, hogy ez a támogatás sem az ipar, sem a kereskedelem ellen nem irányul, mert hiszen egy állami létnek az is feltétele, hogy ott az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság megfelelő zavartalan egyensúlyban legyenek egymássál. És épen ezért, bár az önálló vámterület hátrányait első sorban a nagy birtok fogja megérezni, mégis kívánom megőrizni annak behozatalát, mert ez az általam is támogatandónak talált ipar és kereskedelem létérdeke. Majd foglalkozott az előtte elhangzott beszédeknek az összetartást hangoztató részeivel és ebből kiindulva fűzte tovább az agráristák programmját és áttért a szövetkezeti kérdésre. Fejtegette, hogy ahhoz, hogy az emberek össze tudjanak tartani egy specziális erő kell, melynek lényege az, hogy ennek a magasabb erőnek hódolva, minden ember a maga egyéniségét egy bizonyos fokig lefokozza és speciális aspirálóit egy bizonyos fokig háttérbe szorítsa. Ézt az erőt ő a szövetkezeti eszmében véli feltalálhatni, ezer és ezer szövetkezet alakulását ta- találja e czélra szükségesnek, mely egyszersmind az anyagi jólét alapja, mely ismét alapul szolgál annak azután a további fejlesztéshez. Ő tehát a szövetkezeti eszme életrekelésére, annak ébredésére üríti poharát, kívánva, hogy ez necsak a politikai, de a gazdasági és társadalmi életben is érvényesüljön és ha ez bekövetkezik, akkor meg van győződve, hogy következő alkalmával olyan alapunk lesz, amely ismét a függetlenségi eszme győzelmét fogja biztosítani. Mert ma már egyedül a lelkesedéssel győzni nem lehet, mire például a lefolyt 5 év tauul- ságai szolgálhatnak, miért is okulvjt a múltakon, keressünk a jövő küzdelmekhez a szövetkezésben rejlő erős segítő erőt. Az önálló gondolatokban és eszmékben gazdag beszéd folytán a szónok a jelenvoltakban témájáért lelkesülő, képzett és okos ember impressióját keltette fel, mi azonban nem akadálya annak, hogy meg ne jegyezzük azt, hogy beszédének különösen a munkapártra vonatkozó része a jelenvolt tisztviselők és 67-es érzelmű választók nagy részénél kínos visszatetszést szült és ezért nagy részben okozzák a környezetet is, hogy nem figyelmeztette a grófot a bankettnek pártszinezet nélküli jellegére. — A nyomdászsztrájk miatt csak ennyit óhajtottunk megjegyezni. Majd Dr. Kovács Dezső emelkedett szólásra, ki az ő fényes szónoki tehetségével nagy hatást keltő beszédében azt a két vigasztaló tényt emelte ki, mely ma a függetlenségi pártra vigaszul szolgálhat. Egyik, hogy ez annak a szövetkezésnek a következménye, ami miatt a függetlenségi párt elveit meg nem valósíthatta és igy az országban azt a meggyőződést kelthette, hogy nem képes azokat megvalósítani, holott ez nem áll; a másik pedig az, hogy az egymástól elszakadt két fractió most már egymásra utalva, ennek ellenkezőjét lesz képes beigazolni. Arra az együttérzésre emeli poharát, mely a választókerület polgárait gróf Károlyi József megválasztása czéljából összefűzte. Közkívánatra ezután Ilosvay Aladár vármegyénk alispánja emelkedett szólásra, ki közismert kiváló szónoki kvalitásaival nagy hatást keltett beszédében az uj képviselőre emelte poharát és annak kiváló kvalitásait hangoztatva kiván munkálkodásához erőt és kitartást. Debreczeni István rövid, de annál hatásosabb szavaival a kerület vendégére, gróf Károlyi Mihályra emelte poharát, Mitrovics Elek pedig az intéző-bizottságot éltette a jelenvoltakra mély hatást keltett, szónoki fordulatokban és képletekben gazdag beszédében. Dr. Jordán Károly szaniszlói apátplébános hatásos szavakkal annak az örömének adott kifejezést, hogy a szaniszlói gróf lett e kerület képviselője, mig Dr. Láng György szaniszlói orvos nagy derültséget keltő szavaival azt kívánta, hogy az uj jelölt a következő választás alkalmával már korpótlékban részesítve, mint miniszter kérje ismételten a kerület bizalmat. Ezzel a toasztok sora befejezést nyert és a jelenvolt mintegy 200 főnyi közönség a grófi vendégek eltávozása után is még sokáig ült együtt a legderültebb hangulatban. A nagysikerű banketten a vendéglős, Wessel Manó ismét kitett magáért, az olcsó pénzért remek vacsorát szolgálván fel vendégeinek. HÍREK. Sztrájkolnak a nyomdászok. Az ország összes vidéki nyomdászai múlt hó 28-án beszüntették a munkát. Lj árszabályzatot es munkafeltételeket terjesztettek munkaadóik elé A munkaadók is azonban ép oly szolidárisak, mint a munkások, epen azért egyelőre semmi kilátás nincs arra, hogy a harcz megszűnjék. Ez alól a nagykárolyi nyomdák sem képeznek kivételt és ez az oka annak, hogy lapunk is a mai számmal kezdő- dőleg bizonytalan ideig a rendesnél kisebb terjedelemben jelenik meg. Ez önhibánkon kívüli ok miatt kéri ük olvasóközönségünk szives elnézését és mi ígérjük, hogy minden igyekezetünk azon lesz, hogy a heti eseményeket, ha rövidebben is, de azért hozzuk. — A szatmári gazdasági egyesület folyó hó 25-én tartotta tisztújító közgyűlését, melyen gróf Teleky G,ézát elnökké, Csaba Adorjánt, Dr. Falussy Árpádot és Böszörményi Emilt alelnökökkó választották. Ügyészé Dr. Damo- kos Andort választották meg. — Gyászeset. Özv. Aáron Józsefné szül. Dudássy Nina, néhai gróf Károlyi György uradalmi pénztárnokának özvegye múlt szombaton délután 4 órakor életének 74-ik évében liidő- gyuladásban elhunyt és hétfőn délután 4 órakor igen nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra. Ä kegyelet elhalmozta a ravatalt koszorúkkal. Dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos és Neupauer Jánosué szül. Aáron Laura édes anyjukat gyászolják az elhunytban. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Kozsár József helybeli p. ü. számgyakornokot az egri p. ü. igazgatósághoz számtisztté nevezte ki. — Vizsgatétel. Káldor Margit, Káldor Ábrahám, a városi fogyasztási adóhivatal tisztviselője leánya a fővárosi zenekonzervatoriumban a záróvizsgákat kitüntetéssel tette le. legrégibb jóhirnevü saját készitményü czipőraktára Nagykároly, Széchenyi-utcza. If3** C P P P I A I I T A Nöi-és férfi saját készítésű czipőkben és a legtar- jJfpSlKíi. w I t W ■ « I» I 9 ■ n tósabb vízhatlan vadászcsizmákban. Estélyi és séta czipők, valamint párizsi modelek a legelegánsabbb kivitelben és dús választékban. **^f]
