Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-20 / 12. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY gáttá végig. Felköszöntőt mondtak még: N. Szabó Antal a főispánra, Kende Zsigmond a főispánnéra, Jékey Zsigmond a főispánra, Helmeczy József szatmári ügyvéd Tisza Istvánra iiritette poharát, B. Kovács Jenő a debre- czeniekért ivott, akiknek nevében Dr. Jászi Viktor válaszolt. Tósztoztak még Dr. Fechtel János, Irinyi István, Brán Dénes, Domahidy István és Domahidy Elemér, utóbbi Debreczeni István polgármester és Nagykároly város közönségét éltette. Este fél nyolcz órai kezdettel az uj főispán és a vendégek tiszteletére a városi színházban díszelőadás volt, amikor is a Zeneműkedvelők megismételték a szombaton nagysikerrel előadott Szerelmi varázsital czimü operette előadását. A szatraárvármegyei m. kir, adóhivatali tisztviselők szervezkedő értekezlete. Am. kir. adóhivatali tisztviselők meg nem érdemelt mellőzésben részesülnek; mig más ágazatbeli tisztviselőknél múlt évben egyszerre rendezték a statust, fizetést, addig náluk ezt a pénzügyminisztérium négy év alatt szándékszik keresztül vinni. Sérelmes ez reájuk nézve, mert nagy felelősséggel járó és testet, lelket ölő munkájukért érettségi vizsga és adóhivatali tiszti szakvizsga letétele mellett háromnégy évi részint díjas, részint díjtalan gyakor- nokoskodás után 1400 korona évi fizetéssel és az állomás helyre rendszeresített lakpénz javadalommal neveztetnek ki adótisztekké. Az előmenetel a rendszeresített tiszti létszámnak a fizetési osztályokba való aránytalan beosztása miatt igen lassú. Az egyenlő képzettségű — más ágazatbeli — tisztviselőkkel szemben is indokolatlanul mellőzésben részesülnek. Belátták, hogy az Ígérgetésből nem lehet megélni, szervezkedni kell, hogy a minisztérium figyelmét magukra vonják. A m. kir. adóhivatali tisztviselők országos egyesületének szatmárvármegyei szervezete, mely a vármegyei hét adóhivatalban 51 adóhivatalnokot foglal magában, folyó hó 13-án Nagykárolyban megalakult. A megyei szervezet czélja az országos ■egyesület alapszabályainak keretén belül a kir. adóhivatali tisztviselők között vármegyénként illetve pénzügyigazgatósági kerületenként a kartársi összetartást fejleszteni és a központi választmánynak, illetve közgyűlésnek előterjesztendő indítványokkal és javaslatokkal arra törekedni, hogy a helyi viszonyok és érdekek az országos viszonyok és érdekekkel összhangzásba hozassanak és ezáltal úgy a szolgálati, mint a társadalmi működés országszerte egyöntetűvé és a modern igényeknek megfelelővé tétessék. Oláh József nagy károlyi főtiszt előadta, hogy mi őzéiből hivatták össze az értekezletet s hogy miért van szükség a megyei szervezet megalakítására. Az értekezleten a nagykárolyi m. kir. adóhivatal tisztikara teljes számban megjelent, a mátészalkai m. kir. adóhivatal két taggal, a nagybányai egy taggal, a szatmárnémetii két taggal, a szinérváraljai egy taggal képviseltette magát, a fehérgyarmati m. kir. adóhivatal vonatról való lekésés folytán táviratilag járult hozzá a megyei szervezet megalakításához és a hozandó határozatokhoz. A jelenlevők a szervezet megalakulását kimondották. Elnökül Kimer János nagykárolyi adótárnokot, ügyvezető elnöknek Oláh József főtisztet, titkárnak Máté Sándor mátészalkai főtisztet, pénztárnoknak Rencz Antal nagykárolyi főtisztet, jegyzővé Holczinger Imre mátészalkai gyakornokot, választották meg. Választmányi tagok pedig következők lettek : Bálint Ferencz nagykárolyi ellenőr, Szeless Albert szatmári tárnok, Berey Károly szatmári főtiszt, Kerekes Bertalan mátészalkai tárnok, Spitzer Ödön szinérváraljai ellenőr, Lajos Ignácz nagysomkuti ellenőr, Szűcs Károly nagybányai tárnok és Quittner Zsigmond fehérgyarmati tiszt. Terjedelmes szövegű határozati javaslatot fogadtak el. A kik még nem tagjai az országos egyesületnek azonnali belépésre szólittattak fel. A m. kir. adóhivatali tisztviselők gyermek nevelési alapja javára minden hivatalban perselyt függesztenek ki és a miniszteri engedély alapján a gyűjtést megindítják. Minden tisztviselő ezen alaphoz havonként legkevesebb 20 fillérrel hozzájáruld A folyó hó 20-án Budapesten tartandó országos adóhivatali közgyűlésen a megyei szervezet négy taggal képviselteti magát. Sándor Ignácz nagyenyedi adótárnokot, mint az országos egyesület elnökét és Molnár Gyula debreczeni főtisztet, mint az „Adóhivatali Közlöny“ szerkesztőjét meleg hangú, lelkes szövegű táviratban üdvözölték. Elhatározták, hogy a vármegyei szervezet legközelebbi értekezletét Szatmárnémetiben tartják meg. Ezután elnök az értekezletet a jelen voltak élénk éljenzése közben berekesztette. A Molnár Gyulához intézett táviratra a Hajdumegyei szervezet kartársi szeretetteljes távirattal válaszolt. Itt megjegyezzük, hogy a szervezet a megyei adóhivatalok tiszti karát a hozott határozatokról külön-külön Írásbeli leg posta utján sürgősen kiértesítette. Ezt követőleg pedig a szervezet megalakulásáról és a hozott határozatokról a következő vármegyei székhelyi adóhivatalok tiszti karát értesitette: úgy mint: Beregszász, Kassa, Máramossziget, Miskolcz, Nagyvárad, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Ungvár, Zilah. Önként érthetőleg szépen fejezte ki a szervezet, hogy: Összetartásban az erői Az adóhivatali testület nagy szervezeti átalakulások előtt áll, ha nem tartanak most össze, mint mondák, In nem sorakoznak mindnyájan országos egyesületük zászlója alá, akkor egyesületükben nem lesz meg az erő, hogy ezen nagy átalakulásoknál, reformoknál érdekeiket megvédje az országos egyesület A magunk részéről kívánjuk, hogy fáradozásukat, munkálkodásukat siker koronázza 1 1 Zenemükedvelök hangversenye. Ha a közönséges életben széjjel tekintünk bizonyos természeti rendet, törvényeket találunk ; igy beszélhetünk a phisika, bölcsészet, erkölcs stb törvényeiről. E en törvények köte- lezőleg uehézkednek reánk s ki ezekkel ellenkezik, menthetetlenül elpusztul. így vannak törvényei a művészeteknek is, vannak általános szabályai s bogv valaki eredményt produkálhasson, nem csak az istenadta talentumra van szükség, hanem szükséges a művészetek mélyén fekvő törvények, szabályok megismerése tanulmányozása s az ezeknek feltétlenül meghódoló képesség. Legtöbb és legzsarnokabb törvényei vannak azonban a színjátszás művészetének és ezzekkel kellett a helybeli műkedvelők mindegyikének megismerkednie, megalkudnia, hogy egyenként és összesen azon magas színvonalon álló előadást voltak képesek produkálni, melylyel e hó 12-én a városi színházban oly fenséges- élvezetet nyújtottak a kiesi, de válogatott publikumnak. Müller J egy felvonásos „Szerelmi varázsital“ czimü operettjét adták elő a következő szereposztással: Haszonbérlő-—T. Ophol- czer Margit. Péter — Széchenyi Lajos. Kar- czosi borbély — DerriW Lnácz Brigitta fogadósné— Wieser Miklósné. Margit —Mező Mariska. Lajos — Juhász Ernő. A zenekiséretet az estélyt rendező egyesület szolgáltatta oly preczitással és finom árnyalásokkal, hogy szinte kétségbe vonta a hallgató, hogy műkedvelő zenészekkel van dolga. Az egyetlen énekes női szerepet T. Opholczer Margit urhölgy játszotta, jobban mondva énekelte; biztos, határozott, szép, kellemesen behízelgő hangjával előadását tökéletesen érvényre tudta emelni Nagy érdeklődéssel viseltetett iránta a közönség és tisztelői sok virággal kedveskedtek neki. A részeges karczosi borbély szerepében Demidorurremekelt, valósággal ragyogtatta színjátszó képességeit. Hangja kellemesen hat s főtulajdonsága, hogy tud vele bánni. Péter, pórfiut játszotta Széchenyi Lajos ur, a dilettantizmuson felül álló képességgel s lágyan csengő tenorjával frenetikustapsokat aratott. A varázsitalkészitő fogadósnő Wieser Miklósné úrasszony volt, ki tempora- mentumos játékával háiáita meg a közönség tapsait és hódolóinak virágcsokrait. Episod szerepekben Mező Mariska és Juhász Ernő ügyeskedtek, előbbit keresetlen báj és kellem, utóbbit pedig a színpadon való otthonosság jellemzik. Az egyetemes és általános „népség, katonaság“ Serly Ferencz jogszigorló ur, a közismert „munkaerő“ volt. így részletekben szólva teljesen kifogástalan volt minden, hiányzott azonban az előadás atomjait összetartó, rendező erő, melynek következtében az kissé döczögős volt, brettli nyelven szólva „nem pergett“. Ettől eltekintve valóságos remeket produkáltak dilletánsaink s miután a kezdet nehézségeivel már megküz- döttek, reméljük több ilyen esetet fog közönségünknek nyújtani. Különösen meg kell emlékeznünk Vitek Károly karnagyról, ki fáradságot nem ismerve, semmi áldozattól vissza nem riadva munkálkodott azon, hogy az estély fény és pompában sikerüljön; őt illeti meg az oroszlánrósz az estély sikeréből. Ezután Pozovszky Bélaur hegedült „Hoffman meséi“-ből néhány áriát szép meleg tónussal, teknikai készültségének megfelelő darabot választva. Befejezésül ismét T. Opholczer Margit úrasszony énekelt, előadva a Ba- jazzókból a közismert madárdalt a már fentebb méltányolt művészettel Harmadnap az egész előadás meglett ismételve azonban kevesebb sikerrel, mit a szereplők kimerülésének tudunk be. it n. H I R E K. — Marczius 15 -ike. Városu ik közönsége régi szokásához hiven fényes ünnep égek közön ülte meg a dicső nap 62-ik évfordulóját. A róu. kaih. és ref. templomokban a hivatal >k képvi- viselőinek es nagyközönségnek jelenlétében isten tisztelet volt. A főgymnasiu n Sróff és Földváry tanárok buzgó és sikeres működése eredményeként fényes ünnepséget rendezett, melyen Mos- kovits Lajos nagy hatást keltett beszéddel szerepelt és Pásztor József Márczius 15. czimü hazafias darabját adták elő, kiváló és minden izében kifogástalan alakításra adván a közönség által teljesen méltányolt alkalmat Jenser Bélán ik és Hetey Eia kisasszonynak. Délután a Kossuth szobor előtt folyt le az ünnepély, mely a d Járda gyönyörű énekevei kezdődött, majd Nagy Elek szavalta el nagy hatást keltve Túlesik Ferencz ,,Márezius 15“ czimü költeményét, melynek elhangzása után Papp Béla országgyűlési képviselőnk mondotta el gyönyörű és n így hatást keltett emlékbeszédét Kossuth Lajosról és a már- cziusi hős ifjakról. E-te a Polgári Olvasókörben B07nao '--'Roche Orvosilag ajánló kltUqö széna légzőszerve-meg betegedéseinél. |_ _ Nap V&öltíknek MÁS AOACOIÁST KIM IR E10. feáskan zilál, Csakiseredeticsomago- lásu Sirolin „Roche “-t kérjen, minden utánzatot vagy pótkészit- ményt kérünk a leghatározottabban visszautasítani. Sirolin irodalmat N- 14 kívánatra ingyen és bérmentve küld P. Hoffmanu-La Roche & Co. Wien, lll/|. Neulinggaue 11. Kik vannak a Sirolin „Roche“-» utalva? 1, A kik hosszú időn keresztül köhögés bántal- maiban szenvednek. 2. Mindazok, kik üdült gégehnrutban szenvednek. 8. Asztmában szenvedők lényeges könnyebbülést éreznek már rövid használat után. 4. Skrofulás, mirigyduzzadásos, szem- és orrkatar- rusos gyermekeknek fontos szere a Sirolin „Rocne“. A táplálkozást nagyban elősegíti. Gümőkór, köhögés, szamárköhögés, influenza eseteiben az orvosok csak SIROLIN Roche“-1 rendelnek Ana 4 korona
