Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-17 / 16. szám

SZATM.RMEGYEI KÖZLÖNY--------------------------------*--------------------------------go

ndolván, hogy a nemzet beteg gyermekeiről veszitek le a szenvedést.

Mily fenséges látvány : a társadalom páros viadalban a köztünk orvszándékkal bujkáló halállal. Nem fogjuk legyőzni, mert a földön nincsen halhatatlan semmi és senki, csak épen egymaga a halál. De szembe szállunk e rémmel és nem engedjük, hogy szövetségben a szegénységgel, a nyomorral, a könnyelműséggel, könnyű prédához jusson.

Akit lehet, ahol lehet, ahányat lehet sápadt kicsinyeink közül kiragadjuk kegyetlenül fojtogató csontos kezéből: ez a szegény gyermekek szanatóriumának isteni hivatása.

*

A gróf Zichy János vallás és közoktatásügyi miniszter kormányzósága alatt álló „Országos Gyermekszanatorium Egyesület“ központi irodája Budapest, Dohíny utcza 39. szám alatt van. A tagok kötelezettségei a következők : a) a rendes tag három évre 5 korona évi tagdijat fizet; b) pártoló tag, aki e^yszersmindenkorra legalábo 100 koronát ad : c) az alapitó tag legalább 1000 korona alapítványt tesz s ezt legfeljebb 5 év alatt befizeti, d) örökalapitó az, ki legalább 5000 koronával járul az egyesület czéljailnz és egy összeget, legalább 10.000 (tízezer) korona alapítványt tesz Az ágyalapitó jogosítva van abban a szanatóriumban, melynél ágyalapitványát tette, egy ágyat évenkint díjtalanul az általa ajánlott beteg számára igénybe venni. — Az alapítványok gróf Zichy János kormányzó czimére is Budapest, Vas-utcza 10. sz. intézhetők.

A katasztrófa hiénái.

Az ököritói borzalmas katasztróia alkalmával feltűnt a nyomozást folytató csendőröknek, hogy a csűr romjai között, valamint a szerencsétlen áldozatoknál sem pénzt, sem órát. gyűrűt s más ilyen paraszti sorban is használatos ekszcrfelet nem találtak.

Kétségtelen volt, hogy a hullák ejta karitása alkalmával, a mikor mindenki sirt és jajgatott, a mikora borzalom és kétség- beesés facsarta a sziveket, a mikor az ember nem látott mást maga körül, csak rettenetes pusztulást, — ebben a környezetben akadtak emberek, a kik lopásra, rablásra gondoltak s a kik az általános fejvesztetDéget, zűrzavart arra használták fel, hogy hasznot húzzanak 400 ember rettenetes pusztulásából.

A csendőrség gyanúja mindjárt a czigányokra irányult, a kik a hullák eltakarításával foglalatoskodtak s ebben az irányban kezdtek nyomozni.

Harsányi, porcsalmai csendőrőrsvezető nagy buzgalommal látott a nyomozáshoz, a mely vegre is sikerre vezetett.

A csendőrség ugyanis tudakozódni kezdett a mátészalkai ékszerészeknél, nem helyezték-e el nálunk a halottfosztogatók az értéktárgyakat. Az egyik órásnál igy akadtak nyomára annak, hogy a katasztrófát követő napon Konkoly Lakatos Sándor, ököritói czigány ott egy ezüst és egy nickel órát javíttatott.

E nyomon elindulva házkutatást tartottak Konkoly Lakatos Sándornál, a kinél az ezüst órát meg is találták.

A megcsípett czigány azt vallotta, hogy ő az órát bátyjától, Lakatos Józseftől kapta, a ki a katasztrófa alkalmával szerezte azt.

A csendőrök erre Lakatos Józsefet vették elő, a kinél szintén találtak két

órát, a melyeknek a fedelén égés nyomai látszottak.

Lakatos József beösmerte, hogy a hullák elszállítása alkalmával kikutatta azok zsebeit, de azt mondta, hogy ebben segítségére volt a bátyja is, a kivel összebeszélve a rablott tárgyakat Fekete Lakatos Eszter nevű czigányasszony utján a távolabb e-,0 falukban értékesítették.

Ezek alapján a csendőrök a két czigányt letartóztatták, a czigányasszonyt azonban nem tudták kézrekeriteni, mert az a rablott tárgyak értékesítése után elment koldulni azzal a mesével, hogy minden rokona és gyermeke a katasztrófa áldozatául esett.

Konkoly Lakatos Sándor csak ez ev márczius havában szabadult ki a szamos- ujvári fegyintézetéből, a hol lopás miatt ült két évi büntetést. Minthogy a {'egyházban jól viselte magát, 4 hónapra és 8 napra feltételes szabadságot kapott, a mit természetesen most megvonnak tőle.

A letartóztatott czigányokat a csendőrök atkisérték a szatmári törvényszék fogházába.

HÍREK.

Sohse halunk meg! ...

Piros rózsák, haloványok Szép menyecskék, szép leányok Elmentek a bálba.

Méla brácsa, játszi flóta Pajkos dallam, hunezut nóta Szállt az éjszakába.

És nevettek és kaczagtak,

Csókot loptak, csókot adtak ;

Csupa tréfa, móka.

Egyre újabb nóta csendül Nagyapó is tánezra perdül Nini, a vén róka I

Nő a láz és nő a lárma Mintha százegy ördög járna Fékevesztett tánezot.

Repülnek a csipke fodrok,

Ezerszinü szalag csokrok És a szoknya ránezok.

Legjobban az öreg járja,

„Sohse halunk meg!“ — kiáltja S ujjong örömében.

„Sohse halunk meg, leányom,

Tánczos párom, fürge párom; Czifrázzad hát szépen 1“

És mig ezt kiáltja ajka:

Tüzet fog, kigyul a pajta S minden lobog, lángol;

Tüzes parázs hull le rája,

Ég a teste, a ruhája —

De csak tovább tánczol 1

Piros rózsák, halaványok Szép menyecskék, szép leányok Porrá égnek menten ;

S az öreg a földre rogyva Most is fürge párját fogja És sóhajtja és susogja:

„Nem halunk meg, szentem!“

Faragó Jenő.

— Czimadományozás A király a földmi- velésügyi miniszter előterjesztésére Czill György törvényhatósági állatorvosnak a főállatorvosi czimet adományozta.,

— Áthelyezés. Őfelsége Dr. Brugós Gyula

ezredorvost városunk fiát a közös hadsereg kötelékéből a honvédséghez helyezte át.

_____

— Városi orvos választás. Nagykároly város képviselőtestülete vasárnap d. e. Ilosvay Aladás alispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgyát a dr. Doby Zsigmond elhalálozásával megüresedett városi orvosi állásnak választás utján való betöltése képezte. Az állásra két pályázó volt: Dr. Rooz Elemér helybeli és Dr. Róth Sándor erdődi orvosok. A választáson 129 képviselő- testületi tag adta le szavazatát, melyből Dr. Rooz Elemér 88, Dr. Róth Sándor 4l szavazatot kapott és igy 47 szótöbbséggel városi orvossá Dr. Rooz Elemér választatott meg, ki azonnal le^is tette a hivatali esküt. Az uj városi orvost meleg hangú beszéddel Debreczeni István polgármester üdvözölte, melyre az uj orvos válaszolt, megköszönve a képviselőtestület bizalmát.

— Halálozás. Lapunk múlt számában már megemlékeztünk Róth Alajosné szül. Kása Terézia elhalálozásáról. A megboldogult temetése vasárnap délután ment végbe, melyen nemcsak Nagykároly város közönségének részvéte nyilvánult meg impozáns módon, hanem megjelent azon a szatmári tszék birói kara, a helybeli járásbiróság és más járásbiróságok küldöttsége. A szatmári ügyvédi kamara képviseletében Korányi János einök ésdr. Schöpflug Jenő titkár jelentek meg, ezenkívül Szatmárról többen. A helybeli ügyvédi-kar testületileg jelent meg a gyászliáznál, ahol Balog Kálmán ügyvéd fejezte ki mély részvétét a gyászoló család előtt és koszorút belyezetet a ravatalra. A részvótnyilvánitást a család nevében dr. Róth Ferencz köszönte meg. Az ügyvédi-kar a temetésen is testületileg vett részt. A halotti háznál a ref. iparos-énekkar gyászdalai után Simon Gyula s.-lelkész búcsúztatta el megható beszédben az elköltözöttet férjétől, gyermekeitől és rokonságától, majd Gy. Kovács József vallástanár tartott költői lendületű beszédet elhunyta fölött, mire ismét a dalárda adott elő megható gyászdalokat. A ravatal borítva volt díszes koszorúkkal, melyek felirata a következő volt: A kedves hitvesnek és anyának, bánatos férje és fiai. ^Felejthetetlen jó testvérnek és sógornőnek, Lajos és Klára. (Zsoldos Lajos és neje.) Szeretettel Tinka néninek Katicza és Károly. (Róth Károly és neje.) Szeretett nagy- nénénknek, Róth István Lajos és családja. Szeretett nagynénénknek, Stuller József és neje. A szatmárnémetii kir. járásbiróság és kir. ügyészség mély részvéte jeléül. Részvéte jeléül a nagykárolyi ügyvédi-kar. Koszorút helyeztek a ravatalra: Nagykereki Kerekes Zsigmond és családja, Letlinger K. Béla és családja, Pengász Erzsébet. A temetés a helybeli evang. temetőben folyt le, ahol Boross János evang. lelkész mondott mély tartalmú búcsúbeszédet. Dr. Róth Ferencz tszéld elnöknek, az elhunyt fiának igen sokan fejezték ki részint távirat, részint levél utján részvéteiket.

— A Kölcsey Egyesület előadása. Városunkban rövid idő alatt nélkülözhetetlenné és megbecsül hetet lenné nőtte ki magát a Kölcsey Egyesület, különösen Klacskó István k. r. tanár szakosztályi elnökségi ideje óta. Fővárosi niveaun álló művészi felolvasó estélyek, fényesnél fényesebb sikerű műkedvelői előadások versenyeznek egymással az elsőbbségért, közönségünk pedig ritka szeretettel karolta fel a neki oly sok és kiváló műélvezetet nyújtó Egyesületet bőségesen árasztva elismerését az Egyesület és annak fáradhatatlan, nagy tehetségű elnöke Klacskó István felé, kivel szemben mi is, amidőn a vasárnap esti előadásról a „Nevezetes kastély“ ez. vígjáték előadásáról referálunk, elsősorban tartjuk kötelességünknek elismerésünknek kifejezést adni. De ugyanezt érdemlik meg a darab szereplői is, kik a nagy munkához buzgón, fáradhatatlanul járultak hozzá és hivatásos színészekével a versenyt bátran felvevő alakítást nyújtottak egészben és részleteiben. Ilosvay Bella, Nábróczky Mariska, Kerekes Annus a nagyobb, Márton Mariska, Márton Boriska és Papp Margitka kisebb szerepeikben kifogástalan alakítást nyuj- tottak, melyhez méltóan sorakozik a férfi szeHarász Fái legrégibb jóhirnevii saját készítmény ü

czipő raktára Nagykároly, Széchenyi-utcza.

ífMflFT1" & P r P I A I ICkTü Nöi-és férfi saját készítésű czipőkben és a legtar- IfPKa ■ Ci 1/ I H L I 9 ■ #1 tósabb vízhatlan vadászcsizmákban.

Estélyi és séta czipök, valamint párizsi modelek a legelegánsabbb kivitelben és dús választékban.