Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-27 / 13. szám

SZ ATM AR MEGYEI KÖZLÖNY 11. A jogvégzett m. kir. adóhivatalndkok részére a jogi pótlék kedvezményének meg­adását. 12. Egy vagy két évi gyakorlattal biró adóhivatali tisztviselőnek szolgálattételre a pénzügyminisztériumba való berendelését. A pénzügyminiszter nagyon szivesen fogadta a küldöttséget és megígérte kérelmeik megvizsgálását és teljesítését. A m. kir. adóhivatali tisztviselő kar min­denkor fényes bizonyságát adta annak, hogy szivében, lelkében él a kötelességtudás. Min­denkor módját tudta találni annak, hogy kötelességeit, — ha a szolgálat érdeke úgy kívánta, — minden hatalmi kényszer nélkül is, szabad idejének önkéntes feláldozása mellett is, leglelkiismeretesebb pontossággal teljesítse, éppen azért részünkről csak a legjobb sikert kívánjuk szervezkedésükhöz, örömünkre fog szolgálni, ha óhajuk, vágyuk, kérésük telje­sülni fog. H l R EK. Olvasóinknak és munkatársainknak kel­lemes ünneplést kívánunk. — Istentiszteletek sorrendje. A húsvéti szent ünnepek alkalmából a helybeli templo­mokban a következő sorrendben fognak az istentiszteletek lefolyni: A róm. kath. templom­ban husvét vasárnapján 9 órakor ünnepélyes nagy mise, amelyen a szentbeszédet Récsei Ede házfőnök mondja, a délután 3 órai vecser- nyén szintén ő mondja a szentbeszédet. Hus­vét másodnapján ugyancsak 9 órakor kezdődik a nagy mise, amely után Berényi segédlelkész fogja a szentbeszédet mondani. — A reformá­tusoknál felváltva Gy. Kovács József és Simon Gyula lelkészek fognak prédikálni. — Az evangélikus templomban Boross János lelkész fog beszélni a hívőkhöz. — Főispánunk üdvözlése. Csaba Adorján vármegyénk főispánja hivatalának elfoglalását annak idején tudomására hozta Nagybánya és Felsőbánya városoknak. Nagybánya város az értesítésre a napokban a következő felterjesz­tést intézte a főispánhoz: „Méltóságos Uram! Szatmárvármegye és Szatmár sz. kir. város főispánjává történt legkegyelmesebb kincvez- tetését hódoló tisztelettel fogadjuk. De engedje meg Méltóságod, hogy e tiszteletünkhöz rokon- szenvünknek és szeretetünknek egész teljessé­gét is hozzáfűzzük, hisz Méltóságodban hosszú közigazgatási tisztviselői működése alatt oly férfiút ismertünk meg, ki minta képül lebeg­het mindnyájunk előtt. E megismerésből fakadt törhetetlen bizalmunk, hogy Méltóságod magas és díszes közjogi állásában nemcsak a tisztvi­selői karnak lesz támogatója és segítője jogos és méltányos törekvéseiben, de főleg városunk érdekeinek is hathatós istápolója lesz mindenben. Szeretettel erre kérjük Méltóságodat. Amidőn díszes állásának elfoglalása alkalmával váro­sunkból, melyet Szatmármegye gyöngyének szoktak nevezni, hódoló üdvözletünket küldjük, fogadja Méltóságod ismételten szeretettel páro­sult tiszteletünk őszinte nyilvánítását. Nagy­bányán, 1910 márczius hó 22-én. A város ta­nácsa dr. Makray, polgármester.“ Felsőbánya város nevében pedig Farkas Jenő polgármes­ter a következőkben üdvözölte a főispánt: „Mélyen tisztelt Méltóságos főispán ur! Őszinte köszönettel vettem úgy a város közönsége, a tisztikar és a magam nevében is Méltóságod­nak f. hó 14-én 178. szám alatt kelt becses értesítését. Megígérem, hogy a város közön­sége, a tisztikar és magam is azon leszünk, hogy Méltóságodat felelősségteljes hivatalos munkálkodásában, mi mint megvagyunk győ­ződve mindig a megye javára .. fog irányulni, minden erőnkből támogassuk. Örömmel várjuk Méltóságod itteni látogatását is, mikor szóval is kifejezést adhatunk annak az őszinte tiszte­letnek és nagyrabecsülésnek, melyei Méltósá­god iránt eddig is viseltünk. Kiváló tisztelet­tel Felsőbányán^ 1910. márczius 23-án. Farkas Jenő, polgármester.“ — Pályázati hirdetmény. A főispánunk ki­nevezésével megüresedett szatmári főszolga­bírói állásra, valamint, ezen állás betöltésével megüresedő állásokra kibocsátott pályázati hir­detmény a vármegyei hivatalos lap legköze­lebbi számában jelenik meg. A pályázati határ­idő 1910. ápril 31-ig bezárólag terjed. — Kinevezés. Vármegyénk főispánja Terray Gyula kir. erdőmérnököt a kapnikbányai alsó- telepi és Piltz Ede róm. kath. plébánost a nagysomkuti állami iskolai gondnokság rendes tagjaivá, valamint Trantman Béla gőzmalom­tulajdonost a tartolezi iskolai gondnokság el­nökévé kinevezte. — Műkedvelői szinielöadást rendez folyó hó 28-án a Protestáns Társaskör. Szinrekerül a „Szabinnők elrablása“ ezimü ismert bohózat. — Tisza István Szatmáron. Folyó hó 30- án gróf Tisza István országos kőrútjában Szat- márra érkezik, ahol mgy politikai beszédet fog mondani. Fogadtatására már megtették az elő­készületeket. — Gyászhir. Óvári Szeőke Barnabás nyug. vármegyei főmérnök, törvényhatósági bizottsági tag folyó hő 22-én 78 éves korában elhunyt Szatmáron. 24-ikén temették el Udvariban nagy részvét mellett. — A Kölcsey-egyesület müvészestélye. Ez idényben az utolsó Kölcsey-este zajlott le f. hó 19-én a városi színházban szép számú közönség jelenlétében. Az estélyen nemcsak helybeli mű­kedvelők, hanem idegen szereplők is résztvettek. Elragadtatással kell megemlékezünk Koncz Irma drámai operaénekesnő művészi énekéről, amely az estély slágere volt 1 Tiszta, erős, szép or­gánuma még ami rossz akusztikájú színházunk­ban is nagyon jól érvényesült. Énekét zongorán De Sanctis Artur zenetanár kisérte. A fnásik vendégszereplő dr. Tanódy Endre szatmári lap^ szerkesztő volt ki „Fegyverek és Múzsák“ ezimü humoros felolvasásában élénk színekkel és szel­lemesen gúnyolta ki a költészetben a modernség álarcza alá rejtőző ízléstelenséget. Előadása nagyon tetszett. Az ő előadása közben történt á már isméit incidens, de a nagy és fényes közönség taps viharával igyekezett enyhíteni a Tanódyt méltatlanul ért sérelmet. Az estélyen szép izénél számok ts voltak. Egy művésziesen előadott quertett és egy trio. A zenejáték szereplői vóltak : Piribauer Ferencz, Borody Béla, Szerémley Béla és Szenes János urak és Váczy Jolánka kisasz- szony. A műsor utolsó pontja Nonn Gyula sza­valata volt, ki finom kidolgozással adta elő Vajda János. Astor és Ida melodrámáját Váczy Jdl&nka fülbemászó zongorakisérete mellett melynek ze^- néje Borody Béla mesteri müve. A tartalmas műsor összeállitása és az estély rendezése Klacskó István elnök ur már ismert buzgóságát dicséri. — Felköszöntő esperantó nyelven. Érdekes felköszöntő hangzott el 18-án Récsey Ed£ ház­főnök, nevenapján. Somossy Miklósné úrnő espe­rantó nyelven köszöntötte fel őt mint helybeli esperentó tanfolyam lelkes vezetőjét. A ház főn ök ugyancsak esperantó nyelven mondott köszönetét. — Halálozás. F. hó 21-én helyezték örök nyugalomra Kálmándon Láng Jánost,, ki hosszú, ideig viselte a bitói tisztséget. Az. elhunytban dr. Láng Gusztáv erdődi ügyvéd édes atyját vesz­tette el. — A ..Nagykároiyi Kölcsey-Egyesület“ 1910. évi április hó 10-én délelőtt fél 12 órakor Nagy­károlyban, a vármegyeháza nagytermében köz­gyűlést tart. A gyűlést megelőzőleg ffél 11 órakor gyülekezés a vármegyeháza lépcsőesar- nokában s kivonulás a Kölese}' Ferenczj szob­rához, hol a tanuló ifjúság szónoka a nagy költő szobrát megkoszorúzza. Innen felvonulás a vármegyeháza dísztermébe a fél i2 órakor kezdődő közgyűlés megtartására, melynek! tárgy- sorozata a következő: 1. „Himnus“, énekli a dalárda. 2. Elnöki megnyitó és a jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása. 3. Titkári jelentés. 4. A megvizsgált zárszámadás alapján szám­— Éltem, mikor a karjába dobtam ma­gam, mikor a szám megkereste azt a piros, erős száját, mikor a két karomon éreztem az öleléseinek a gyötrelmes édességét, akkor él­tem és tudtam, hogy meg fogok halni. Azért az ölelésért érdemes volt meghalni, meg ... Összerántotta kifeszitett karját, mintha ölelné Istvánt, — láthatatlan s nagy erős teste megroppant az ölelésben. Szakadozott tört da­rabokra s eltűnt előlem. Felugrottam. IX. Ott álltam a kertben, langyos párákkal apró bogarak csapódtak arezomhoz. Az alko­nyat csendje borult rám, a zizzenő, neszező nyári csendesség. Valami madár-tilinkózás szólt egyet-egyet s az alsó útról, messziről baktató kocsi csengettyüszava. Szét néztem. A fák felett szállt, szállt lefele az alkony, az este. Szinte láttam, mint gyűrűzik elő a sötétség az ég kerekségéből. Suhogott, csapkodott, aztán csattogva, dübögve, kérlelhetetlenül közeledett az éjszaka. Az éjszaka 1 Yártátok-e már félve kínlódva az éjszakát, melyen szerelmesetek a férfié lessz, egy férfié, aki elvette, elvitte nászra magával ? A szerelmeseteket! De nekem testvérem, a testvérem 1 Halljátok? A testvérem. Nem lehet, nem, nem fogom engedni, nem .. . • A nagy csend megmozdult alattam, feldo­bott, hogy tétlenül he várjam meg ezt az éj­szakát. Rohantam a lovamhoz s rávetettem ma­gam. De jól megyek, egy óra alatt náluk vagyok. Selyem, kedves Selyem lovam, gyorsan vigyél. Gyorsan, nagyon gyorsan. Melegség áradt a nyári alkonyaiból, me­legség izzadt a lovamból s mig vágtattam va­dul, úgy éreztem, mintha vér csörgedeznék rajtam le a száraz porba. X. Este volt már s az üvegajtón enyhe lámpa- fény szóródott ki a verendára. Belépek. István a szobában ül egy nagy székben s szivarozik. — Miklós 1 — kiáltja s én nem tudok szólani. — No, mi az, mi? — Ilonka! Hol van Ilonka? A szomszéd szoba ajtóban ekkor megje­lent Ilonka, mint valami szótlan kép. Fehér, puha, bő köntös volt rajta s én végkép meg­vadultam a képtől. Hozzáléptem és megragadtam a kezét tü­relmetlenül. — Ilus, jöjj velem Ilus! — mondtam, de — mint álomban — nem hallottam a sza­vamat. — Miklós, az Istenért, mi .bai ? — Nem hagyhatlak itt, nem, nem ma­radhatsz itt nála. Megértett, vájjon megértette? Kezét az István karjára tette s r^emelte a szemét. És szólott csendes, gyermekes hangján: — Miklós! Hiszen István az én uram. A hangja tele volt szerelemmel, boldog áhítattal. Mintha tüzbe estem volna, körülöttem égő lángok csaptak fel. XI. Hogyan jöttem ki onnan? Nem tudom. A lovamon ültem újra s vágtattam valamerre. w, hogy suhant körülöttem a nyári éj­szaka. A csillagok keresztül rohantak rajtam s a levegő, a meleg éjszaka kékes fátyola szakadozott, bomlott előttem nyögve, lihegve, panaszosan sikoltva. Zavaros kiáltásokat halottam mögöttem Aztán semmit. Azt mondják, berohant velem a Selyem a holt Marosba. Valami fába vágódturik s fej­jelestem a puha fövénybe. A fejem, az arczom szinte belefirródott az engedelmes hámokba'; emberek jöttek utánam s ott megkaptak. Jó, hogy összetörtem magam s beteg voltam, mert különben azt hitték volna, hogy őrült vagyok. XII. Bolondot csináltam? Nem tehetek róla Nevettek? Ti is nevettek? Hát nincs testvéretek ? Fehér, édes, tiszta leány testvé­retek . . . ? Orosházi házihenyér (alföldi) módszer szerint, orosházi nők által sütve, fehér és barna, naponta frissen Nagy- károlyban kizárólag csak Fischer Vilmosnál kapható. Honvéd-utcza 7. szám. Vidéki M egrendelések is elfogadtatnak. A kenyérelőállitás tisztaságáról és készítési módszer- : tol bárki meggyőződhetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom