Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-06 / 45. szám

S Z A T M A R M E G Y E I KÖZLÖNY

csökkenését vonná maga után, de alkalmassá tenné a várost arra is, hogy oly- irányu anyagi követelményeknek is eleget tehessen, amelyekre ma még gondolni sincs módjában.

Nagyipari alakulások előmozdítása és ennek révén uj bevételi íorrások megnyitása által lehetünk ma mát egyedül segítségére a városnak és nagyon szomoiu viszonyok között élő polgárságának. Nagykároly város jövője forog koczkán, annak érdekében kell végre valamit tennünk, addig mig a segítség el nem késik !

A rendőrség ügye.

Hónapokkal ezelőtt foglalkoztunk már e helyen a városi rendőrség siralmas helyzetével, a mikor felvetődött az eszme, hogy a fenn nem tartható városi rendőrség helyére csendőri szolgálat hozassek be. Akkor még a város közönségében nem volt meg a kérdés iránt a szükséges kialakult vélemény és igy az ügy még a mai napig is a tanulmányozás, tárgyalás és előkészítés stádiumában van. •

A viszonyok azonban nem tartanak lépést a szükséges előmunkálatokkal, hanem égető szükségességgel nehezedik reánk a kérdés megoldásának elkerülhetetlen volta. Mig ugyanis a tárgyalások folynak és mi azon töprengünk, hogy mi volna jobb, a rendőri szolgálat-e, vagy a csendőri szolgálat behozatala, addig egy olyan helyzetbe került a város közbiztonsága, a melyben tovább egy perczig sem maradhat. A tényállás röviden az, hogy Nagykároly városnak ma a szószoros értelmében rendőrsége nincs. Egy néhány szolgálatához hü ember igyekszik még ugyan tenni valamit, a mi a rendőri szolgálat körébe vág, azonban elvégezni képtelenek, mert hiszen pihenni, aludni is kell és egy szép napon majd azon vesz- szük észre magunkat, hogy egyetlen egy rendőr sem fog rendelkezésre állani. A rendőrruhák halomra hányva feküsznek a rendőrbiztos szobájában, egy szebb és jobb jövő reményében. A legfontosabb teendők elvégzésére szükséges létszám

sincs meg úgy, hogy a legfontosabb köz- biztonsági szolgálatot csak a véletlen, — igaz a legjobb rendőr, — látja el.

Ha tehát eddig aggályoskodtunk a csendőri szolgálat ellen, úgy ezen aggályainkkal fel kell hagynunk és kívánnunk kell a csendori szolgálat behozatalát sürgősen, mig nagyobb bajok nem lesznek. A helyzet minden további megfontolást az imminens veszély kérdésévé avatott, további habozás kiszámíthatatlan károkat vonhat maga után.' A város lakossága elvárhatja, hogy legalább a személy és vagyonbiztonság megóvhassák a város területén, ha kell saját megterhelése árán is. Tovább a kérdés el nem odázható. Jöjjön, de most már mielőbb a csendőri szolgálat.

Színészet.

Heves Béla színtársulata az elmúlt héten fejezte be az idei őszi saisont, melynek végeztével megkezdődött az unalmas őszi és téli esték végnélkülinek tetsző sora. Hiába volt minden rábeszélés, minden igyekezet, további előadások tartására szatmári szerződése miatt nem volt reávehető a társulat. A közönség pártolta, a sajtó egekig magasztalta az arra ,különben érdemes társulatot, de mindhiába. Es ebben nem is az igazgató a hibás. Őt a szerződés köti. Azonban igenis módot kell keresnünk, hogyha már össze is vagyunk forrasztva szin- ügyileg Szatmár városával, találjunk valami expedienst arra, hogyha tavasszal nem is, de legyen legalább ősszel egy három hónapos saisonunk. A télen van időnk a szükséges tárgyalásokat lefolytatnunk és ha sikerül, úgy az igazgatónak sem lesz és nem is lehet kifogása egy hosszabb károlyi tartózkodás ellen. A közeli és tartós viszontlátás reményében fájó szívvel és irigykedve veszünk búcsút a társulattól és annak minden egyes tagjától!

A főleg jutalomjátékokra szánt és ezért kiválóan sikerült utolsó heti előadások egy részének érdekességét különösen a közbeszőtt cabarettek emelték.

Szombat és vasárnap este a „Balkán her- czegnője“ vonzott nagy közönséget. Mindkét előadás igen jól sikerült és a közönség lelkesen ünnepelte a czimszerepekbea ügyeskedő kedvenczeit.

Hétfőn ismét „Tavasz“ volt, hideg őszi érdeklődés mellett.

közönyös járó-kelők neszezve állottak meg az utczán, olyan megkapó volt a hegedű mélységes bugása, zúgása.

... Hegedült, hegedült a púpos czigány... Nesztelenül ereszkedett alá a daruszürke szárnyú alkonyat. Felhők torlódtak.

Sárga falevél csapódott reszketős kezére. Összerezzent a czigány. Fejét felemelte. Égő szemmel neszelte a homályt; mert hangokat hallott 1 De micsoda hangok voltak ezek? . . . A kerítésnél különös árny-alak suhant el . . . Talán ez szóllitotta volna azon a csodálatos hangon ? Megborzongott a beteg czigány testű Nyikkant a hegedű húr. Földre ejtette a vonót.. .

Zsibbadozva emelkedett fel . . . Mintha nyomon követték vblna? Hangok búgtak bódult feje körül. Sötét madarak csapkodtak feléje. Selyem lágyszárnyak simultak lázas forró arczához . . . Dávidka felbukott a pitvarajtó küszöbén.

— Anyám! felherdült a czigány.

— Mi az 1 Fiam, mi bajod? — A vén czigányasszony és a barnaszemü fiatal mátka

" karjokra emelték Dávidot.

A férfiinép már a fogadóban muzsikált. A sutban még vicsogtak a rajkók ... Az om- latag dunyha alatt is hánykolódott a czigány.

— Anyám 1 S te barnaszemü fiatal czigányasszony, kedvesem, — ma halok meg.

— Fiam . . .

— Galambom, ne beszélj ilyent!

— Fiam 1 Hová ?

Kerekre nyílt a czigány szeme. A szoba sarkában olyan mélységes sötétség borongott... Lázas szavak szakadoztak fel ajkáról.

— Ott . . . kint az eperfa alatt, midőn hegedültem . . . Hallottátok ? ... Én láttam is 1 nevemen szólított. Kicsoda volt az ? Hová tűnt el? Miért hivott engem? S azok a madarak is a pitvarajtónál ? Hallottátok ?... Meghalok. Ma halok meg.

Anyja és mátkája babonás félelemmel hallgatták a beteg czigányt.

Dávid fáradtan dőlt vissza a párnájára, elszenderült a beteg czigány. Midőn mély álmából felébredt, éjszakai szél rezgette a papirossal ragasztott kis ablakot. Felsóhajtott a czigány.

— Az ablakot... Az ablakot nyissátok ki 1

A pislogó mécses tánczoló árnyékokat

imbolygatott a falon . . . Dávitka beteg tüdejébe balzsamként szüremlet az éjszakai édes levegő. Széltől tépett levelek, hervadt virágok, hulló harmat illatától volt terhes ez a levegő. Dávidka hegedűjét kérte. Azok után a bus magyar nóták után vágyakozott, amelyekkel sokat rikatta a részeg urakat is . . . Ámde keze nem bírta a vonót. Száraz ujjai bágyadtan pengették, lázasan tépdesték a húrokat. Oiy idegenszerüleg nyikogtak, pattogtak, búgtak azok a hurok, hogy rajkók ijedten bújtak összébb a sutban.

Most megint mi volt ez? Mitől fél . . .

Csak egy húr szakadt ketté 1 Hátrahanyat- lott a beteg czigány boglyas nagy feje.

Anyja, a vén czigányasszony, báván nézte fiát 1 Súgva mondta a barnaszemü mátkának :

— Zsóka! Nézd. . . Mosolyog!

. . . Valójára aznap éjszaka halt meg Dávidka, midőn daruszürke szárnyú őszi alkonyaikor hangokat hallott.

Kedden Herczegh Ferenez örökbecsű színmüvében a „Dolovai nábob leánya“ előadásán ünnepelte a közönség a társulat egyik legtehetségesebb tagját Sipos Zoltánt jutalom- játéka alkalmából. Volt taps, virág, pecsétes levél, bőven jutott Zöldy Viinának, Dinnyéssy Juliskának, Mátraynak, Vidornak is. Kiváló jó előadásban volt része a Sipos iránti szeretet és rokonszenv által összehozott telt háznak.

Szerdán a társulat igen tehetséges, de be* • tegsége miatt keveset szerepelt tagjának Mát- ray Kálmánnak volt a jutalomjátóka. A Mádi zsidót adták és cabaret is volt. Mindkettő fényesen sikerült. A szép számú közönség lelkesen ünnepelte Mátrayt és a többi szereplőket. Nagyon tetszett a Bállá—Heltay apache táncz.

Csütörtökön este a hirdetett „Kornevillei harangok“ helyett az „Aranyvirág“ ment gyenge előadásban.

Pénteken este a Heltay jutalomjátékául színre került „A postás fiú és a buga“ czimíi színpadi, vagy talán inkább czirkuszi bohóság" előadásán búcsúzott el a társulat A két ezim- szerepben Heltay és Baba ügyeskedtek s különösen utóbbinak „Hulló falevél“ ez. betétdala igen tetszett. Herezeg és Sipos is jók voltak.

HIRE k.

— Személyi hírek. Csaba Adorján főispán családjával f. hó 4-én Budapestről székhelyére érkezett.

— Megyebizottsági tagok választása. Városunkban csütörtökön folytak le a megvebizott- ságitag választások. Megválaszttattak : az I. kerületben igen heves küzdelem után Janitzky Albert Kun Istvánnal szemben, a If. kerületben Strohmáyer Ferenez és Szalay Bálint, a III. kerületben Lucz György, a IV. kerületben egyhangúlag Róth Ferenez, szatmári kir. törvény- széki elnök. — A vidéki választások nagy meglepetéseket hoztak, amenyiben — mint értesülünk — városunk számos, eddig megválasztott tagja, most kibukott. Az eddig beérkezett hivatalos jelentések szerint megválaszttattak : a gencsi választókerületben : Gallasz Ödön (uj), Bodoky Kálmán, Czier Ferenez (uj), a kocsordiban: Komoróczy Jenő és Nagy Zsigmond; a fábiánházaiban: Tivadar Elek, Magyar Endre (uj); a g ebe ib e n :End- rédy József (uj) és Komoróczy János; a nagydobosiban: Gutby Ödön (uj) és Dr. Fár nek László; avitkaiban: Lencsés Albert (uj) és Varga Pál; a nyirmegyesiben: Orosz Bálint (uj) és Róth Lipót; az olcsvai- b a n : Dr. Kosa Menyhért; a s z a m o s szegi b e n : Filep János: a nagy ecsediben: Plachy Gyula (uj) és Berey József; a b o r- velyiben: Bodoky Gyula és Bodoky Béla: a n agy s o m kúti b a n: Mán Lajos (uj) és Barna Benő; a magya r be rkesziben: Jeszenszky Béla (uj) és Papp István: a h agymás 1 á p o s i b a n : ifj. Jeszenszky Sándor (uj) és Keresztény Lajos ; amisztótfalusiban: Filep Gábor és Szimon Béla: a matolcsi- ban: Szolomájer Lajos; a do b r ai ban : Fiók Zoltán (uj) és A. Gáthy József; a nagybányaiban: Dr. Vass Gyula (uj) és Tborday Imre ; a fehérgyarmatiban: Mártonffy István, Mártonffy Miklós és Magyaráthy Boros Lajos (uj) a feketefalusiban: Madarassy László (uj) a szinórváraljaiban: Fényes Béla és Bárány S. (uj) az aranyosmedgye- síben: Jakó Pál és Szentiványi Gyula (uj) a füles'diben: Dr. Kölcsey Kende György, Bónis Károly, Bortnyik György és Szuhányi László (uj); a kántorjánosiban: Juhász Lajos és Szucsányi László; a farkasaszóiban: Marchis Romulus és Dr. Lukács László (uj).

— Vizsgaietótel. Lévay Béla p. ü. számellenőr október 28-án Sárospatakon a második jogi alapvizsgát sikerrel letette.

— Személyi hir. Hegedűs Ferenez p. ü. tanácsos li. pénzügyigazgató és Merk Dezső p. ü. segédtitkár a fővárosba utaztak, hogy ott részt vegyenek az uj adótörvényre vonatkozó s a pénzügyminisztériumban tartandó értekezleten.

— A Kölcsey-egyesület deczember hó 4-én a városi színházban nagy estélyt szándékozik adni. A hangversenyen Rózsa Lajos az Opera első baritonistája is fellép. Jegyeket előjegyezni Klacskó István irodalmi szakosztályi elnöknél lehet.