Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-23 / 4. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

igazságszolgáltatás szerveibe is, amely pedig valóban csakis semlegesnek képzelhető. Egy csábos kebelért, egy csókos szájért, egy szépen iveit csivőért, egy pár fess bokáért mindenre kész az elkápráztató, enervált férfi, akinek minden sejtése, gondolata, óhajtása csak egy téma körül forog: az érzékiségnek minél rafináltabb kielégítésére.

Ezek a megfigyelések merednek felénk, olvasván a Haverda pör aktáit. így lesz az igazságszolgáltatás: Justitia sexualis. Az úgynevezett modern irodalom tehát ezt a veszedelmet is reánk zúdította. Ebben a szenzáczió- san érdekes bünpörben a vád főanyaga, a gyilkosság szine eltűnik s mindenki a szép Mariska kedvét, kegyét keresi. Amely férfinak csak köze van ehhez a porhoz, lázas izgalomban, titkos szenvedélytől felcsigázottan lesi a fejleményeket.

Szabadka után most már egész Szeged lázban ég Mariskáért.

Az- újság olvasók országszerte beleringatták magukat ebbe a hangulatba, amelynek csiráját az úgynevezett modern irodalom hintette el a lelkekben. A mételyes, érzéki irányzat megtéveszti a tisztánlátást, ólomsulylyal nehezedik az agyra és perverz gondolatok zaklatják fel az idegeket. Mindenkit lenyűgöz az a sejtés, hogy Mariska pazarul értheti a szerelmeskedést. Egy ilyen asszonyt nem szabad elitélni, ezt — birm kell.

És Justitia sexualis fel is fogja menteni a magyar Steinheilnét s az úgynevezett modern irodalom ünnepet ülhet majd e nagy napon...

— Uj közigazgatási gyakornok. Vármegyénk főispánja Vida Gyula mátészalkai lakost díjtalan közig, gyakornokká nevezte ki és szolgálattételre a mátészalkai főszolgabírói hivatalhoz osztotta be.

— Szinügyi bizottsági ülés. Városunk szinügyi bizottsága szombat d. u. 5 órakor gyűlést tartott, melynek tárgyát a színház két izbeni átengedése képezte.

— Cabaret előadás. A helybeli izr. Nőegylet február 1-én taitandó cabaret estélyének előkészítő munkálatai már befejezést nyertek és az előjelekből Ítélve ez lesz az idei saison egyik legsikerültebb előadása és tánczmulatsága. Az előadás műsora a következő. Váczi Jolán urleány zongoraszám, Wessel Böske urleány monolog, Kornai Berta a vígszínház művésznője ének, Weinberger Hanka urleány cziinbalom, Zoltán Imre ur (Szatmár) tárogató, zongorán kiséri Kaufmann Sándor ur, Varga László ur hegedüszám és Sipos Zoltán színtársulatunk tagja szavalat. Mint conferencziens Dr. Melinda László szerepel.

A Kossuth Lajos asztaltársaság közgyűlése. A helybeli Kossuth Lajos asztaltársaság f. hó 16-án Drágus István elnöklete alatt évi rendes közgyűlést tartott, melyen beszámoltak a múlt év eredményeiről és megválasztották az uj tisztikart. Eszenyi Lőrincz jegyzőnek fáradhatatlan munkálkodásáért köszönetét szavaztak. Az asztaltársaság a farsang folyamán tánczmulatságot fog rendezni.

— Dalkedvelök figyelmébe. Darabos Jánosról, ki a Kölcsey-Egyesület f. hó 29-iki estélyén szerepelni fog a következő előzetes ismertetést nyújthatjuk olvasóinknak. Az országos hirü poéta, Szabolcska Mihály úgy ajánlotta őt, hogy „Darabos Lajos ma az ország legjobb népdal-énekesei“ Dalköltőnk Dóczy József egy temesvári hangverseny alkalmával az ő nótáját éneklő Darabost megölelte és azt, mondotta neki: hozott Isten Lajoskám! Ilyen embernek kalapáltam én ezt a nótát, de nem is tudja azt más úgy dalolni, mint te! Egyik alföldi városban való szereplése alkalmával pedig ilyen magyaros kiszólást váltott ki egyik lelkes hallgatójából: „Uraim, az ilyen embereket tenyészteni kellene I“ Örvendetes jelenség egyrészt, hogy e kiváló népdal-énekes hire már eljutott a külföldre is. Másrészt pedig szomorú dolog, hogy idehaza nem ismerik kellően. Meghívást kapott a közeli napokban Németország Halle városából, az ottani magyar egylet által február hóban rendezendő dalestélyre.

Talán majd az Idegen országból haza jön a jóhirneve és mi is megismerjük. Ez minden magyar talentum sorsa. Egyébként az a fő baja Darabos sorsának, hogy nem az ország központjában lakik, hanem egyik nagy alföldi városban, mint kántor az utczán és temetőben veszélyezteti drága kincsét — mesés szépen nótázó hangját.

— Kereskedő ifjak bálja. A nagykárolyi kereskedő ifjak köre e hó 29-én tart tánczmulatságot, melyre a következő meghívót bocsátották ki: Meghívó. A „Nagykárolyi Kereskedő Ifjak Köre“ saját pénztára javára 1910. évi január hó 29-én, szombaton este 8 órai kezdettel a Polgári olvasókör összes termeiben zártkörű tánczestélyt rendez. Belépti-dij: Személyjegy 2 K, családjegy 5 K, karzatjegy — mely a terembe lépésre is jogosít — 2 K. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. A mulatság iránt már is igen nagy az érdeklődés.

— Vármegyei erdészeti bizottsági ülés

tartatott folyó hó 19-én az alispán elnöklete alatt. Előadó volt Sziklay Emil kerületi kir. erdő felügyelő. Jelen voltak Nemes- tóthi Szabó Antal és Kacsó Károly biz. tagok. Letárgyaltatott 50 ügy, melyek között a fontosabbak: A szakértő kültagok választása, mire nézve határozatba ment, hogy ilyen tagokra a jövőben szükség nincs, mert a kir. erdőfelügyelő adja elő az ügyeket. Ezzel az intézkedéssel Márton Sándor és Osztadál Jenő tagsági jogosultságai megszűnt. Különös fontosságú volt a községi, birtokossági és egyházi erdőknél alkalmazott járási erdőőrök uj szervezete Ezentúl hét járási erdőőr lesz még pedig három I-ső osztályú és négy II-od osztályú. Az I-ső osztályúak évi fizetése 1316 K és a Il-od osztályuaké 1216 koronában lett megállapítva. Eddig az I-ső osztályuaké volt 1014 K és a Il-od osztályuaké 8)4 K. Igen humánus tehát a bizottságnak ez az intézkedése, mert tudvalevő, hogy ilyen erdőőröktől ma már az erdőőri szakiskola elvégzése és szakvizsga letétele kívántatik. Ily csekély fizetéssel tehát arra termett emberek nem válalkozhatnak a nehéz szolgálatra. Tárgyaltatott a helybeli m. kir. erdőhivatainak több rendbeli felebbezési ügye is. Ezek között egy, a mely a miniszter által elutasítva lett. Szóba került a bizottságnak azon intézkedése is, a mellyel a miniszterhez felterjesztést kellett tenni az iránt, hogy tiltsa el az erdőhivatalt a felebbezgetéstől, mert ehhez amúgy sincs joga s csak hátráltatja az ügyek rendes intézését. Duruzsa község és a jederi birtokosság 40—100 K erdő rendészeti birságban lett elmarasztalva stb.

— Kinevezett választmányi tagok. A helybeli status-quo izr. hitközség elnöke Berger Ármin, alapszabályszerü jogosítványa alapján Kardos Lipótot, Lichtschein Lajost, Rooz Mó- riczot, Singer Lipótot, Sternberg Sándort és Weisz Jakabot a 18-as választmány tagjaivá nevezte ki.

— Választmányi ülés. A helybeli Dalegyesület f. hó 13-án a városháza kistermében tartotta meg választmányi ülését. Ez alkalommal elhatároztatott, hogy a kecskeméti országos dalversenyen nyert ezüst serleget ünnepség kíséretében február hó 2-án avatja fel a dalegyesület. Az együttes vacsorát megelőzőleg este 7 órai kezdettel hangverseny lesz, melyre a szomszéd városból Szatmárról is kér fel szereplőket. Ezután megállapította a működő tagok névsorát és elhatározta, hogy a közgyűlést február hó 13-án d. u. 3 órakor a városháza kistermében fogja megtartani.

— Népgyülés. A helybeli szocziálde- mokrata-párt t. hó 16-án d. u. 3 ótakora Gróf Károlyi György-téren népgyülést tartott, amelyen mintegy 300-an vettek részt. A gyűlés szónoka Török Gábor debre- czeni elvtárs volt, aki hosszabb beszédben vázolta a munkásnép helyzetét és felhívta jelenvoltak figyelmét az általános, titkos, községenként való szavazati jog követelésére. A lelkesedéssel fogadott temperamentumos beszéd élénk tetszésével találkozott a figyelmes hallgatóságnak. Végül Tóth Gusztáv helybeli lakos határozati javaslatot olvasott fel, mely szerint fejezze ki óhajtását a párt az általános, titkos, választói jog behozatala iránt. Egyidejűleg a Budapesten ugyanakkor ülésező elvtársakat táviratilag üdvözölték. A gyűlés minden rendzavarás nélkül folyt le és az utána következő körmenet alkalmával sem fordult elő a legcsekélyebb kihágás sem. A rendőrség részéről Csorba Gyula alkapitány, Nagy Gáspár rendőrbiztos és nagyszámú rendőrségen kívül négy lovascsendőr is volt jelen. A lovascsendőrség- nek ez volt városunkban első funkcziója.

— Segédjegyzök és községi alkalmazottak országos mozgalma. Az ország segédjegyzői kara, valamint községi és körjegyzőségi alkalmazottai a „Közigazgatási Közlöny“ szerkesztőségének (Budapest, VII., Rákóczi-ut 19.) kezdeményezésére helyzetük javítása és szolgálati viszonyaik rendezése czéljából országos mozgalmat indítottak. A mozgalomhoz Bács-Bodrog vármegye segédjegyzői és alkalmazottai élén már több vármegye segédjegyzői kara csatlahozott, úgy, hogy az országos értekezlet és a „Segédjegyzők és községi alkalmazottak országos egyesületének“ megalapítása a legrövidebb idő alatt megtörténik. A mozgalom élén Dr. P. Ábrahám Dezső országgyűlési képviselő a lap főszerkesztője és Karácsony Gyula felelős szerkesztő állanak, kiknek közismert agitálása elég garanczia arra. hogy a községi alkalmazottak kívánsága mielőbb teljesedésben menjen.

— Vak tüzilárma. Szerdán délelőtt 11 óra tájban az a hir terjedt el városunkban, hogy a Kaufmann Ignácz-féle ház ég. A hir szerencsére nem felt meg a valóságnak, a mennyiben a Kaufmann- czég maga tett telefonijelentést a rendőrségnek, hogy a szomszédságukban kéményt égetnek, amit azonban a járási kéményseprő elmulasztott a rendőrhatóságnak előzetesen bejelenteni. E mulasztás miatt a kéményseprő mester ellen kihágás miatt megindittatott az eljárás.

— Ibolyabál. A debreczeni „Szent Erzsébet Egyesület“ jövő hó 5-én a vármegyénkre is kiható érdeklődéses részvétel mellett zártkörű „Ibolya-bált“ rendez.

— A Szatmárvármegyei Takarékpénztár részvénytársaság f. hó 30-án tartja rendes közgyűlését: az intézet tiszta nyereménye 100,854 K 63 fillér, melyből osztalékra fordít 4000 drb részvény után részvényen két 20 koronájával számítva 80,000 koronát. Az elnök, 3 helybeli és két vidéki igazgatósági tag megbízatása lejárta folytán ezen állások újból való betöltése a közgyűlés feladata.

— Szaporodás a börtönben. 11 u c z

Sándorné szatmárhegyi lakos folyó hó 8-án az utczán egy rendőrnek roszullétről panaszkodott. A rendőr az őrszobába akarta bekísérni, közben azonban az asszonyt szülési fájdalmak lepték meg, mire a rendőr az egyik börtönszobába vezette be, a hol egy leánygyermeknek adott életet.

— Elhalálozott nábob. Halmi János szatmári dúsgazdag aggastyán, kinek nevét a közelmúltban egy betéti könyv révén egy folyamatba tett nagy bünpör révén az egész ország ismerte, a napokban elhunyt.

v