Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-04 / 36. szám
POLITIKAI LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő II a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBÁN Jókai-utcza 2. sz. Tolephon 59. szám. Telephon 56. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. ANTAL ISTVÁN XXXVI. évfolyam- — Megjelenik minden vasárnap. — ..... EL ŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 f Megyei községek, egyházak és iskolák részére egyévreö korona Hirdetések jutányos áron közöltetnek. .Nyilttér“ sora 40 fillér Csendőrségi szolgálat — ő. — Városunk képviselő-testülete ma délelőtt tartandó közgyűlése elé egy oly értelmű javaslat kerül, mely a közigazgatás egyik legfontosobb ágának, a rendőri szolgálat ellátásának kérdésében egy egész uj korszaknak nyitná meg, megszavazás esetén, kapuit. Ismeretes ugyanis lapunk olvasói és a város polgársága előtt Debreczeni István polgármesternek az a terve, hogy a jelenlegi rendőri szolgálat helyett a m. kir. belügyminiszterrel megkötendő szerződés alapján csendőri szolgálattal óhajtaná végeztetni városunk területén a rendőri teendőket. Szó volt már arról is lapunk hasábjain, hogy az uj rend pénzügyi szempontból lényegesebb megvitatás tárgyát nem képezheti, mert a két szolgálat költségei között jelentősebb külömbség nincs. Az egyedüli kérdés tehát, amiről ez alkalommal meg kell emlékeznünk, az, hogy mi előny háramlik ebből a városra és annak polgárságára nézve. ;~ Mint minden komolyabb kérdés, úgy a csendőri és rendőri szolgálat közötti összehasonlítás eredménye is bő megvitatásban részesült már az egyes vidéki városok sajtója és polgársága részéről és körülbelül egyenlő számban állanak rendelkezésére a kutatónak döntések, egyrészt a csendőrség, másrészt a rendőrség mellett és a ki tárgyilagosan mérlegelve a pro és kontra felhozott érveket, dönteni próbálna a két vélemény között, igazán nagyon nehéz problémának megfejtéséhez fogna hozzá. Mi itt Nagykárolyban nagyon közelről vett példákkal tudunk a kérdéshez hozzá szólani és a közeli tapasztalatok ma még teljesen eldöntetlen kérdéssé tették nálunk is, ezt a sokat vitatott ügyet. Előttünk állanak ugyanis a csendőri szolgálat behozatala mellett tanúskodó argumentumok, de vannak ellene szóló tapasztalati érvek is, a melyek azonban épen következményei az első sorban említetteknek. Ugyanis épen azok azon okok, melyek indokolttá teszik a csendőri szolgálat alkalmazását, szinte mint következményt vonják maguk után azokat a hátrányokat, melyek ellene rendesen és állandóan felhozatni szoktak. Az a példás rend és fegyelem, mit a rendőrség tart lenn, szinte kizárja azt, hogy ne legyenek meg azok a hátrányok, melyeket állandóan sérelmezni szokott az érdekelt vít™ Újsága. Tagadhatatlan ugyanis, hogy a városok polgárságát különösen az első időkben nagyon sok kellemetlenségnek teszi ki az a melléktekintetet nem ismerő csendőri szigor, a mi magának az egész intézménynek kiinduló és létfeltételét képezi, mert hiszen ma már nem vitás, hogy Magyarországon az első és utolsó közeg, akitől úgyszólván mindenki fel, a csendőr. És mikor a karhatalom ez a vállfája a szolgálatot átveszi, szabályzata és íegyverhasználati utasításai értelmében kell is, hogy bárkiben respectust keltsen fel és azt magának meg is szerezze és itt következik a leglényegesebb ellenérv a csendőri szolgálat ellen, ennek eleget kell szereznie akkor is, ha például egy akármilyen békés és köz- biztonságot egyáltalán nem veszélyeztető polgár éjszakai vigalmáról van szó, melynek az utcza számára szánt megnyilvánulásába erélyesen kénytelen őt szabályzata folytán megzavarnia a szolgálatban lévő csendőr és kénytelen feljelentést tenni melléktekintet nélkül, ha arra a leglényegtelenebb alap van. A szigort ugyanis oly keskeny válaszfal határolja el a tulszigortól, a melyen belül szinte keptelen mozogni az azt meg nem szokott egyen. És ekkor megkezdődik a zaklatás, az idézgetés, a megbüntetés, mit a csendőr minden rossz indulat nélkül, egyedül kötelessége pontos teljesítése folytán akarva, nem akarva előidézni kénytelen. I éniiészetesen e helyütt nincs terünk arra, hogy felsoroljuk azokat az előnyöket, melyek egy város szempontjából a csendőrségi szolgálatban rejlenek. Pár hónap elég, hogy a legrendetlenebb városban rendet teremtsenek és kipusztitsanak onnan minden a közbiztonságra veszélyes elemet, melyeknek mint a gyakorlati pélTÁRCZA. Enyém leszel. Enyém leszel! Nincsen oly gát utamban, Mit lelkem át ne törne, hogyha kell; Enyém leszel, az álmaim susogják És nézz, oh nézz a csillagokra fel : Enyém leszel, ott látod lángbetükbe, Ez az én sorsom, a te végzeted. Az alkotó is úgy akarja, érzem, Hogy bírjalak, szeresselek. Király, országok, kincsek birhatója Nem versenyezhet szivedért velem, Oh nincs halandó, aki diadallal Győzhetne szenvedő, vad lelkemen. Enyém leszel! Habár te mást szeretsz is, Megtámadhadják érted az eget, Enyém leszel, az én szép büszke párom, Senkié másé e föld felett! Enyém leszel: csókod csak engem éltet, Enyém leszel: mig vágyban ég szived. A te csókodból és ölelésedből Nem jut ki többé másnak senkinek. _____ En yém leszel, ha másképp nem, halottan, Patyolattisztán, márványhidegen, Vagy itt lobogsz el boldog lángolással Szerelmes, vérző szivemen! Peterdi Andor. A legyőzött halál. Irta: Mark Twain. Az úgynevezett „jó társaságiban a legnagyobb visszatetszést szülte lord Blak viselkedése. A modern társaséletben ugyanis kevés a bensőség és a szeretet. A külső formákat czigoruan be kell tartani. És ezen külső formák ellen vétkezett lord Blak megdöbbentő hidegvérrel. Mindössze három hónapja múlott, hogy feleségét eltemette. Éppen három hónapja. Az illendőség tehát megkívánta volna, hogy a lord a halott iránt kellő tisztelettel legyen. Ha az embernek egy hozzátartozója meghal, a kötelesség úgy hozza magával, hogy egy évig az illető műveltnek lássák, se színházat ne látogasson, se zenét ne hallgasson. Ez az óv tiszteli meg a holtakat — különben talán azok meg sem halnának,_________________________ Jo ggal keltett tehát visszatetszést, mikor lord Blakot három hónappal felesége halála után az orfeumba látták. Még a látcsövét is magával vitte, amelyet különösen a hatodik számnál vett erősen igénybe. (A hatodjk szám: The six Stars, hat tánczosnő volt.) Általános volt a nézet, hogy lord Blaknak ezt a látványt, nevezetesen tizenkét vadul ugráló formás női lábat, az agglegények részére kellett volna átengedni ; nem egy fiatal özvegyembernek való látvány volt. Három nappal később egy másik orfeumba tűnt fel lord Blak és annyira merész volt, hogy egy szivarra is gyújtott és egy élcz- lapot olvasott. És amikor merészsége minden határt átlépett, mikor már a lóversenyre is kiment és ott buzgón fogadott, barátai elhatározták, hogy ezt a viselkedést tovább nem tűrik és ezt értésére is fogják adni. Ezzel a feladattal Bob Readyt bizták meg. A kiválasztott ur nem is habozott soká. Feketébe öltözött, blazirt arczára egy mosolyt erőltetett, majd kocsira ült és Blak lakására hajtatott. Az utón arról gondolkodott, hogy kínai közmondásokon fogja kezdeni, majd Schakespearet fogja czitáini és egy erélyes morálpredikáczióval fogja végezni. Közben majd Blak szivarjait fogja szívni. Lord Blak a legszivélyesebben fogadta Harász Pál legrégibb jóhirnevü saját készítményü czipőraktára Nagykároly, Széchenyi-tér. C P r P I A I I C. TT A Nöi-és férfi saját készítésű czipőkben és a legtar- w ■ E« U I H I— I w I fi tósabb vízhatlan vadászcsizmákban. Estélyi és séta czipők, valamint párizsi modelek a legelegánsabbb kivitelben és dús választékban. SZATM&RMEGYEI KÖZLÖNY _ . \*í
