Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-23 / 4. szám
Nagykároly, 1910. január 23 4. szám XXXVI. évfolyam SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY 910 1 POLITIKAI LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő II a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők 8zóchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Talephon 59. szám. Telephon 56. szám. FELELŐS SZERKESZTŐD DR. ANTAL ISTVÁN I :—r:.-Megjelenik minden vasárnap. ■■ ■ ■ ELÖFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona | Hirdetések jutányos áron közöltetnek. .Nyilttér“ sora 40 fülé r MÉRKŐZÉS ELŐTT. — ő. — Rövid pár óra és szerte az országban beszélhetni majd arról a ku- darczról és vereségről, amelyik holnap a parlamentben, az ország színe előtt érni íogja a királyi bizalom és uralkodói kegy jelenlegi letéteményesét, Khuen-Héderváry miniszterelnököt. Szinte elképzelhetetlen az a helyzet, aminőben az újonnan kinevezett kormány sehogy sincs. Nincs se pártja, se hive, sőt egyelőre súlyosbítja helyzetét prog- rammtalansága. A parlamenti pártok az első pillanatban már lehetetlenné akarják tenni, szinte kényszerítik, kihivólag arra, hogy oszlassa fel a házat, választasson, de indemnitást még erre az időre sem kap. Mindegyik párt örül, ha minél nagyobbat rúghat fele és aki a leghangosabb, aki a legnagyobb ellensége, az nyeri meg a többiek tetszését. A mérsékelt hang az fület bántó és a kímélet jelszava a leg- izgatóbb harczi szózat. Mindenütt ellenség, jó barát sehol. Támadás minden oldalról és menekülés nincs előle sehova. A támadások tengere és a harag hullámcsapásai elől pihenő hely sem közel, sem távolban. Hogy tehát valamivel rózsásabb helyzet is elképzelhető, mint aminőben Khuen Héderváry és kormánya van, az vita és kétség tárgyát nem képezheti. Hogy szinte érthetetlen a Héderváry gondolkodása, az ma már általános vélemény. És országszerte íelcsigázott kíváncsiság lesi azt a perczet, amikor végre láthatók lesznek missiójának rugói és fennállás és kormányzás iránti kétségtelenül meg nem rendült akaratának alapjai. Amikor látni, vagy hallani, vagy legalább sejteni fogjuk azt a programmot, amelylyel Lukácsot Hie- ronymit, Székelyt, — pártállásuk tekintetbe vétele nélkül nem is kritizálható férfiakat — magához vonzotta, amelynek hallatára tárczát vállalt Serényi gróf, aki minisztériuma tisztviselői karának tisztelgésekor határozottan függetlenségi izü beköszöntőt mondott és megtagadta az alkalmat Magyaroiszág gazdasági függetlenségének elérését czélzó vágyainak nyilvánítására. Mert azt el sem képzelhetjük, hogy ezeket télre vezette ^volna, vagy hogy komoly az a híresztelés, mely szerint első szándéka a megyék félelmes hatalmát letörendő, a közigazgatás államosítása volna. Ez még tréfának is sok volna, erre gondolni most, ma, a mikor kétszeres szeretettel és hatványozottan aggódó vonzalommal és féltő gonddal sietne az ország népe a megyék autonómiájának védelmére. Vagy komolyan gondolhat-e a békének a pártok részéről való biztosítására a közel napok eseményei után, amikor még azt a csúfságot és tendentiósus insultust is elkövették vele szemben, hogy még csak meg sem hívták arra az értekezletre, a mely az ő kezdeményezésére hivatott össze és tartatott meg. Vagy van e valami alapos remény arra nézve, hogy a választások meghozzák e részére a kívánt sikeit, a mikor egy ország színe előtt bánnak vele úgy, mint még kevés államíérfiuval, vagy pláne vezető politikussal e széles világon? A kérdésekre mihamar meg fogjuk kapni a választ. Ha holnap elhangzik a miniszterelnök programbeszéde, vagy visz- szatér medrébe az ellenállások actiójának gátat nem ismerő sodra, vagy hömpölyögve fogja útját folytatni elseperve Htjából mindent és mindenkit, aki és ami ellene szegül. Rövid pár óra tisztázni togja a hdyzetct, az azonban az előjelekből már ma is megállapíthatónak látszik, hogy az első eset bekövetkeztének eshetősége az álmok világába tartozik. Már pedig a körülmények ma az álmokra nem biztatók. Sőt ébereknek kell lennünk. Küzdelemteljes való áll előttünk! TÁECZA. Megújulás. Tüzes könyáradatban égve, Testem, lelkem megtisztult végre, Fehérré tett. a fájdalom. Most nincsen már egy bűnös vágyam, Világot átölelő vágyban Fogamzik meg minden dalom. Ah, érzem, uj vagyok egészen, Szárnyamat lengetve merészen, A csillagok felé török! Nem, nem születtem én a sárnak, Parányaim mind visszavágynak Hozzád : Végtelen, Szent, Örök ... A mindenségnek karja tárva, S szikrázva beolvaszt magába, Úgy, mint egy száguldó napot! S fényem, örökre, mindörökre, E kihűlő, bús sárrögökre Minden éjszaka leragyog . . . Alfay Zoltán. _________________$___________________ fi z öngyilkosok szigete. Irta: Kabos Ede. — A „Szatmármegyei Közlöny“ eredeti tárczája. — (Folyt, és vége.) Egy kis nyolczesztendős fiú szaladt el mellettük. A leány elkapta: — Hol lakói, fiacskám ? — Félelemvárosban, — felelte a fiú s elfutott karikázva. — Úgy látszik, ez félelemből pusztíthatta el magát, — szólt a kis nyálas s aztán intett Szervánszkynak és megindultak a Szerelemváros felé. Olyan ismerősnek tetszett minden utcza, minden ház benne s a lakók is, akikkel találkoztak, olyan lélismerősen köszöntgettek, mintha már találkoztak volna valahol. S egyszer csak a kis kóristalany nagyot sikoltott: — Jézus Mária, akármi legyek, ha nem a vörös Lizit látom ott. A vörös Lizi, aki tavaly ölte magát a Dunába. A vörös Lizi mosolyogva jött már elébe. — Te is megérkeztél? — Meg. Boldogtalan szerelem ? — kutatta diszkrét mosollyal a vörös Lizi. A kis nyálas halkan kaczagott. ________ — Nem boldogtalan, csak ostoba szerelem. Szervánszkyra mutatott, aki dühösen állt a háttérben. — Nézd meg ezt a vén papagályt. Megvoltam róla győződve, hogy szeretem, mert sohase láttam kifestetlenül. S mikor tegnap elszakadt a czérnahangja, elkísértem a Dunába. — Czérna! — Sziszegett Szervánszky. — Czérna! — mondta mélységes meggyőződéssel a leány s aztán nem törődött tovább Szervánszkyval, hanem a vörös Lizit kezdte ostromolni, hogy milyen élet van az öngyilkosok szigetén, mit csinál, miből él. van-e itt szinliáz, pénz, kalapkereskedő, ruha és szerelem? Házasodnak-e itt is az emberek s az asszonyok féltékenyek-e, mint a földön ? A vörös Lizi nevetve nyugtatta meg : — Folytatod, ahol abbanhagytad, még csak egy napi pihenőd sincs. Már-már jöhetsz velem a próbára, mert ha tudni akarod, megint csak az operánál vagy s estére már fújod a kórust, mint eddig. Most Szervánszky közbeszólt: — S én is énekelek ? A vörös Lizi végignézte: — Ha győzi hanggal, igen. Azután megeshetik, hogy elcsapják. ___________________ Fe lhívás a fiatalsághoz! 144 n far sann ha jól akar mulatni, akkor alant jegyzett farsangi czikkeket nálam szerezze be, u. m : csipke, szalag, virág, fehérkeztyii, legyező, fűző, pipere szappan, púder, III d I aI Oaliy, j||usio parfin, belépő, selyem sál, hattyú prém, nyakrüs, fehér alsó alj, női batiszt ing, menyasszonyi koszorú, fátyol, gyöngy, melltii, gallér, kézelő, férfi ing, nyakkendő, harisnya, selyem és csipke zsebkendő, himzés és még igen sok a szakmához tartozó czikkek. ■ Szives pártfogást kérve vagyok, kiváló tisztelettel O X T TP rw Xp D X éP' XI Á é"* url- nőidivat kézimunka-, játék- és rövidáru kereskedő A^ A A A n. A xJT XX JE%* V ^*9 Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. Ugyanott egy tanuló fevótetik.
