Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-23 / 4. szám

Nagykároly, 1910. január 23 4. szám XXXVI. évfolyam SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY 910 1 POLITIKAI LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő II a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők 8zóchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Talephon 59. szám. Telephon 56. szám. FELELŐS SZERKESZTŐD DR. ANTAL ISTVÁN I :—r:.-Megjelenik minden vasárnap. ■■ ■ ■ ELÖFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona | Hirdetések jutányos áron közöltetnek. .Nyilttér“ sora 40 fülé r MÉRKŐZÉS ELŐTT. — ő. — Rövid pár óra és szerte az országban beszélhetni majd arról a ku- darczról és vereségről, amelyik holnap a parlamentben, az ország színe előtt érni íogja a királyi bizalom és uralkodói kegy jelenlegi letéteményesét, Khuen-Héderváry miniszterelnököt. Szinte elképzelhetetlen az a helyzet, aminőben az újonnan kinevezett kormány sehogy sincs. Nincs se pártja, se hive, sőt egyelőre súlyosbítja helyzetét prog- rammtalansága. A parlamenti pártok az első pillanatban már lehetetlenné akarják tenni, szinte kényszerítik, kihivólag arra, hogy oszlassa fel a házat, választasson, de indemnitást még erre az időre sem kap. Mindegyik párt örül, ha minél na­gyobbat rúghat fele és aki a leghangosabb, aki a legnagyobb ellensége, az nyeri meg a többiek tetszését. A mérsékelt hang az fület bántó és a kímélet jelszava a leg- izgatóbb harczi szózat. Mindenütt ellen­ség, jó barát sehol. Támadás minden oldalról és menekülés nincs előle sehova. A támadások tengere és a harag hullám­csapásai elől pihenő hely sem közel, sem távolban. Hogy tehát valamivel rózsásabb hely­zet is elképzelhető, mint aminőben Khuen Héderváry és kormánya van, az vita és kétség tárgyát nem képezheti. Hogy szinte érthetetlen a Héderváry gondolkodása, az ma már általános vélemény. És ország­szerte íelcsigázott kíváncsiság lesi azt a perczet, amikor végre láthatók lesznek missiójának rugói és fennállás és kormány­zás iránti kétségtelenül meg nem rendült akaratának alapjai. Amikor látni, vagy hallani, vagy legalább sejteni fogjuk azt a programmot, amelylyel Lukácsot Hie- ronymit, Székelyt, — pártállásuk tekintetbe vétele nélkül nem is kritizálható férfiakat — magához vonzotta, amelynek hallatára tárczát vállalt Serényi gróf, aki minisz­tériuma tisztviselői karának tisztelgése­kor határozottan függetlenségi izü bekö­szöntőt mondott és megtagadta az alkal­mat Magyaroiszág gazdasági független­ségének elérését czélzó vágyainak nyil­vánítására. Mert azt el sem képzelhetjük, hogy ezeket télre vezette ^volna, vagy hogy komoly az a híresztelés, mely szerint első szándéka a megyék félelmes hatalmát letörendő, a közigazgatás államosítása volna. Ez még tréfának is sok volna, erre gondolni most, ma, a mikor kétszeres szeretettel és hatványozottan aggódó von­zalommal és féltő gonddal sietne az ország népe a megyék autonómiájának védelmére. Vagy komolyan gondolhat-e a békének a pártok részéről való biztosítására a közel napok eseményei után, amikor még azt a csúfságot és tendentiósus insultust is el­követték vele szemben, hogy még csak meg sem hívták arra az értekezletre, a mely az ő kezdeményezésére hivatott össze és tartatott meg. Vagy van e valami alapos remény arra nézve, hogy a választások meghozzák e részére a kívánt sikeit, a mikor egy ország színe előtt bánnak vele úgy, mint még kevés államíérfiuval, vagy pláne ve­zető politikussal e széles világon? A kérdésekre mihamar meg fogjuk kapni a választ. Ha holnap elhangzik a miniszterelnök programbeszéde, vagy visz- szatér medrébe az ellenállások actiójának gátat nem ismerő sodra, vagy hömpö­lyögve fogja útját folytatni elseperve Htjából mindent és mindenkit, aki és ami ellene szegül. Rövid pár óra tisztázni togja a hdyzetct, az azonban az elője­lekből már ma is megállapíthatónak lát­szik, hogy az első eset bekövetkeztének eshetősége az álmok világába tartozik. Már pedig a körülmények ma az álmokra nem biztatók. Sőt ébereknek kell lennünk. Küzdelemteljes való áll előttünk! TÁECZA. Megújulás. Tüzes könyáradatban égve, Testem, lelkem megtisztult végre, Fehérré tett. a fájdalom. Most nincsen már egy bűnös vágyam, Világot átölelő vágyban Fogamzik meg minden dalom. Ah, érzem, uj vagyok egészen, Szárnyamat lengetve merészen, A csillagok felé török! Nem, nem születtem én a sárnak, Parányaim mind visszavágynak Hozzád : Végtelen, Szent, Örök ... A mindenségnek karja tárva, S szikrázva beolvaszt magába, Úgy, mint egy száguldó napot! S fényem, örökre, mindörökre, E kihűlő, bús sárrögökre Minden éjszaka leragyog . . . Alfay Zoltán. _________________$___________________ fi z öngyilkosok szigete. Irta: Kabos Ede. — A „Szatmármegyei Közlöny“ eredeti tárczája. — (Folyt, és vége.) Egy kis nyolczesztendős fiú szaladt el mellettük. A leány elkapta: — Hol lakói, fiacskám ? — Félelemvárosban, — felelte a fiú s el­futott karikázva. — Úgy látszik, ez félelemből pusztíthatta el magát, — szólt a kis nyálas s aztán intett Szervánszkynak és megindultak a Szerelem­város felé. Olyan ismerősnek tetszett minden utcza, minden ház benne s a lakók is, akikkel találkoztak, olyan lélismerősen köszöntgettek, mintha már találkoztak volna valahol. S egy­szer csak a kis kóristalany nagyot sikoltott: — Jézus Mária, akármi legyek, ha nem a vörös Lizit látom ott. A vörös Lizi, aki ta­valy ölte magát a Dunába. A vörös Lizi mo­solyogva jött már elébe. — Te is megérkeztél? — Meg. Boldogtalan szerelem ? — kutatta disz­krét mosollyal a vörös Lizi. A kis nyálas halkan kaczagott. ________ — Nem boldogtalan, csak ostoba sze­relem. Szervánszkyra mutatott, aki dühösen állt a háttérben. — Nézd meg ezt a vén papagályt. Meg­voltam róla győződve, hogy szeretem, mert sohase láttam kifestetlenül. S mikor tegnap elszakadt a czérnahangja, elkísértem a Dunába. — Czérna! — Sziszegett Szervánszky. — Czérna! — mondta mélységes meg­győződéssel a leány s aztán nem törődött to­vább Szervánszkyval, hanem a vörös Lizit kezdte ostromolni, hogy milyen élet van az öngyilkosok szigetén, mit csinál, miből él. van-e itt szinliáz, pénz, kalapkereskedő, ruha és szerelem? Házasodnak-e itt is az emberek s az asszonyok féltékenyek-e, mint a földön ? A vörös Lizi nevetve nyugtatta meg : — Folytatod, ahol abbanhagytad, még csak egy napi pihenőd sincs. Már-már jöhetsz velem a próbára, mert ha tudni akarod, me­gint csak az operánál vagy s estére már fú­jod a kórust, mint eddig. Most Szervánszky közbeszólt: — S én is énekelek ? A vörös Lizi végignézte: — Ha győzi hanggal, igen. Azután meg­eshetik, hogy elcsapják. ___________________ Fe lhívás a fiatalsághoz! 144 n far sann ha jól akar mulatni, akkor alant jegyzett farsangi czikkeket nálam szerezze be, u. m : csipke, szalag, virág, fehérkeztyii, legyező, fűző, pipere szappan, púder, III d I aI Oaliy, j||usio parfin, belépő, selyem sál, hattyú prém, nyakrüs, fehér alsó alj, női batiszt ing, menyasszonyi koszorú, fátyol, gyöngy, melltii, gallér, kézelő, férfi ing, nyak­kendő, harisnya, selyem és csipke zsebkendő, himzés és még igen sok a szakmához tartozó czikkek. ■ ­Szives pártfogást kérve vagyok, kiváló tisztelettel O X T TP rw Xp D X éP' XI Á é"* url- nőidivat kézimunka-, játék- és rövidáru kereskedő A^ A A A n. A xJT XX JE%* V ^*9 Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. Ugyanott egy tanuló fevótetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom