Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-31 / 31. szám

S Z A — Rekonneszansz vizit. A vármegyei tiizoltószövetség tudvalevőleg f. hó 10-én váro­sunkban tartotta meg kongresszusát, mtkor is az idegen tűzoltók a város vendégei voltak. A szatmári tűzoltók a szives vendéglátás emlékei­nek hatása alatt elhatározták, hogy ők is meg­hívják a károlyiakat. Ez meg is történt és a városunkbeli tűzoltók vasárnap mintegy 30-an átrándultak Szatmárra, ahol Mónus Lajos tüzfelűgyelő vendégei voltak. — Sajtóbál. A nagymajtényi és gilváesi ifjúság f. hó l7én a Kath. Sajtóegyesület ja­vára Nagymajtényban matinévei egybekötött tánczmulatságot rendezett. Az estély iránt álta­lános érdeklődés nyilatkozott meg. A rendező­ségnek a jótékonyczél érdekében előadókul ki­váló személyeket sikerült megnyernie s igy az eredmény erkölcsi és anyagi tekintetben egyaránt jónak ígérkezett, miben az ifjúság nem is csa­lódott, mert a Kath. Sajtóegyesületnek marad­ványként 202 kor. 56 fillért küldhetett be. Az estélyen Dr. N. Szabó Albert tartott nagy hatást keltett felolvasást. — Eljegyzés. Kékesi Mariska zongoratanár­nőt f. bó 23 án jegyezte el Révész Oszkár, a siklósi „Segélyző-Egyesület“ pénztárosa. — Renoválják a vármegyeházát. Ezt az ál­datlan sok esőt már a vármegyeház épülete sem bírja ki.' A jó öreg fészek — daczára an­nak, hogy ezelőtt csak egy pár évvel nem ke­vesebb mint 350000 koronás mezbe öltöztették — itt is, ott is csörgött, úgy, hogy éppen ideje volt már a reperácziónak. Most aztán lebontot­ták a fő- és alispáni kistermek mennyezeteit és gerendáit kicserélik újakkal, jókkal. Az építés pár hónapot vesz igénybe. — Nagy tűz az Ecsedi-lápon. Vasárnap este a Halmos-tanyán kigyuladt a láp turfarétege és a tűz óriási arányokban terjedt, úgyhogy mint­egy 100 hold föld állott lángtengerben. A tüzet hétfő estére sikerült mély árkok húzásával lo­kalizálni. — Cabaret előadások. Az elmúlt héten bőven kijutott közünségünknek a szórakozás­ból. A szokásos nyári látványosságainkon czir- kusz, mozi stb. kívül 4 napon át cabaret elő­adásokat is élveztünk. Szombaton és vasárnap a szatmári cabaret-társulat tartott elég jól si­került előadásokat, szerdán és csütörtökön azonban művészi élvezetben volt része a „Ma­gyar Királyiban tartott estélyen részt vett, közönségnek. Kiindulva a szintén szerepelt Lányi Irmától és férjétől Ferenczy Józseftől, akiket a helybeli közönség, mint több ízben is szerepelt színészeket igen előnyösen ismer és igazi szerzetével és eiizmerésével övez, fel kell említenünk a közönségünk előtt szintén előnyösen ismert Kápolnai Irént, az országos hirii énekes és tánczos subrettet, a kis 10 éves Ferenczi Matókát, ki igazi kiforrott művésznő és nem mindennapi műélvezetet szerző kiváló tehetség és Varjas Antal, kit a legelső hely illet meg a művészet rangsorozatában, kik minannyian kiváló képességeik egész tárházá­val járultak hozzá az est fényes sikeréhez. — Halálozás. A következő gyász- jelentést vettük: Id. Grehl József, mint férj, Grehl Petronella és férje Ulicsny Károly s kis fiók Jóska, Grehl Hona és József, mint gyermekeik, — veje és uno­kája, úgy a maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól meg­tört szívvel tudatják a szerető jó hitves, gondos anya, nagyanya, anyósnak id. Grehl Józséfné szül. nagyváradi Tóth Petronel­lának élete 65-ik, boldog házasságának 45-ik évében folyó évi julius hó 29-én reggeli 5 órakor hosszas szenvedés után történt elhunytét. A drága halott földi maradványai folyó hó 30-án d. u. 4 óra­kor fog az ev. ref. egyház szertartása sze­rint a gencsi sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni. — Lezuhant a toronyból. Kocsord község­ben f. hó 2l-ikén halálos szerencsétlenség tör­tént. Borbély Simon mátészalkai kőműves, ugyanis a ref. templom tornyán dolgozott, mi­közben az őt tartó kötél elszakadt s Borbély lezuhant. A szerencsétlen iparos szörnyet halt. A megindult, vizsgálat annyit állapított meg, hogy Borbély saját vigyázatlanságának lett az áldozata. TMARMEGYEI KÖZLÖ — Czirkusz. Stuzbart elsőrangú erőkből álló társulata f. hó 23-ikán kezdte meg elő­adásait városunkban. A czirkusz a legteljesebb pártfogásra érdemes. A műsorból kiemelendők: Ranaschov orosz tánczesopo'rt, Hombert é§ Remardo zenebohóczok, Weisz I. és leánya, Breier fivérek stb. A czirkusz még csak egy pár napig tart előadásokat városunkban és ol­vasóinknak ajánljuk az előadások megtekintését. — A névmagyarosítás. A nevek magyarosí­tásának statisztikája csökkenést mutat. Ennek főleg a magyarositási eljárás hoszzadalmassá- gában van A belügyminiszter legközelebb ren­deletet bocsát ki, melynek az a czélja, hogy a névmagyarosítást egyszerűbbé és költségmen­tessé tegye. Hogy tehát a névmagyarosítást megkönnyítsék, a miniszter úgy akar intézkedni, hogy teljesen költség nélkül való legyen s a keresztlevelen kivül más okmányt ne kelljen mellékelni A kérvényező erkölcsi életéről és illetőségéről majd hivatalosan szereznek infor- mácziót a minisztériumban a kérvényben fel­sorolandó adatok alapján. — Heves Béla színtársulata f. hó 27-étől Kezdve Kisvárdán játszik. Szilágysomlyón a közönség közmegelégedésére működtek Hevesék. — Pályázat adóügyi jegyzői állásokra. Vá­rosunkban az adóhivatalhoz már régebben rendszeresített két jegyzői állást legközelebb betöltik. Az egyenként 1600 koronával és a megfelelő lakbérrel javadalmazott állásokra az alispán már kiirta a pályázatot. Kérvények augusztus hó 28-ig adhatók be. — Fellegszakadások. Az országnak több helyéről érkeznek tudósítások, amelyek újabb óriási fellegszakadásokról és árvízkárokról szói­knak. A nagy esőzések vármegyénkben is megtették romboló hatásukat. Különösen a Szamos áradt meg és mintegy 3 méterrel höm­pölyög magasabban, mint rendes körülmények közt. Több helyen elhagyta medrét és elön­tötte a vetéseket. — Esküdtszéki eset. Történt a következő jóizii eset. Amint fegyveres börtönőrök a vádlot­takat bevezették, és megkezdődött a tárgyalás, az egyik esküdt hirtelen felugrott s kétségbe­esett hadonászással igyekezett az elnök figyel­mét magára terelni. Amint az elnök észrevette az esküdt nyugtalanságát, megkérdezte tőle,hogy mi a kívánsága. Mire az atyafi izgatott hangou mondja : „Elnök ur kérem, méltóztassék azon­nal intézkedni, hogy a börtönőr ne tartsa éppen én felém a töltött fegyverét, hiszen nagyon könnyen megeshetik, hogy elsül, akkor éppen engem talál el.“ Erre az elnök megsodoritván őszülő bajuszát, a világ legtermészetesebb hang­ján mondja: „Nem tesz kérem semmit, Gon­doskodva van pótesküdtről:“ — A tüdövész pusztítása hazánkban. A be­lügyminiszter jelentése szerint 1908-ban Ma­gyarországban tüdővészben elhalt 65.694 egyén. A magyar birodalomban 1909. deczember ha­vában gümőkórban elhalt 5526 egyén; ebből Szatmárvármegyére 69. esik. — Czigánybestiák. Tasnádról Írják lapunk nak a következőket: Ki ne ismerné a he­tivásár napjain utczáinkon ülő, vagy fekvő, borzalmat, undort és irgalmat ébresztő leirha- tatlanul nyomorék koldusokat? A mestersége­sen preparált páriákat, kik egy előttünk titkos világ és mesterség produktumai? Vájjon igy szülte-e őket anyjuk, vagy koldusbestiák, a kö- nyörületnek iparosai Meformálták-e őket, amint azt rémregényekben olvassuk ? A tény az, hogy a természetben élő csodálatos harmóniának az élő mephistói, amint vagy törzsük alá hajlított lábaikkal, kifordított medenczékkel, törpévé idomított és örökké sebektől takart testeikkel ott tologatják magukat a zsibongó, diadalmas élet utczáján. És a nép, a fantáziában forró és gazdag nép — talán a megsejtett igazság ere­jével — rettenetes bűnöket lát e torzság, e nyomorékság mögött. A napokban nyilatkozott meg itt nálunk a népnek a fantáziája ilyen irányban. Gorkij tollára méltó torz fiút tolo- gáltak a vásáron harmonika és ének kiséret mellett. Szatírája volt ez az életnek és ember­nek. Mintha ördögök és Euménidák vijjogó, otromba párzásából nemződött volna. Es jött feléje egy jámbor szarvadi asszony és egy 13 évvel ezelőtt eltűnt szarvadi fiúgyermeket vélt benne felismerni. Egy gyermeket, aki tizenhá­rom évvel ezelőtt pajkosan, pirosán játszado­zott a szarvadi réten és egyszer csak eltűnt. Aztán jöttek, sorakoztak a szarvadiak, körül­vették a borzalmas nyomorékot, ki a szeméből, Y ki egy sebhelyről állapította meg, hogy ez a régen eltűnt szarvadi gyermek. Aztán — amint az már szokás — jöttek a csendőrök és letar­tóztatták a koldus truppot. És előhívták az állítólagos szarvadi anyát, ki zokogva mondta, hogy az a szörny nem lehet az ő gyermeke. És a gyermek az előtte elvonuló, agnoskálásra felsorakozott tömeget nézte bambán, szótlanul — mert beszélni nem tud. A koldusok azt állí­tották, hogy a gyermek igy jött a világra és egy alföldi embertől szerezték. A csendőrség távirati tudakozódására pedig megjött a felelet, hogy igaz, amit a koldusok állítanak, és a trupp megszabadult, tovább gurították a torz- fiút harmonika és énekkiséret mellett, mi pedig tovább szőjjük fantáziánk fonalát és nem tud­juk elhinni, hogy ebben a rettenetes mélység­ben nem ült-e orgiákat a sötét, ijesztő bűn. Az ügyvéd egyik fele. Van-e, ki nem akart még kiugrani a bőréből a folyton makacs- kodó telefon előtt ? Az emberek boszantására találták ki valószínűleg a gonosz készüléket és eddig is nem tudtunk volna kitünően átkozódni, a telefon előtt megtanultuk vol­na. Állapítsuk meg azonban ezek után azt is, hogy a telefon révén nevetni is lehet. Az akasztófahumor, zsidó viczczek mellett egész külön kategóriát képeznek már a te- lefonviczczek. Egy ilyen telefonviczcz esett meg e héten városunkban is egy helybeli kereskedő emberrel. Felszólította ugyanis telefonon a 24 közül az egyik ügyvédi irodát és az ügyvéd urat kérte. — Az ügyvéd ur nincs itthon — hangzott a válasz. — Kérem a jelölt urat! — Az sincs itthon. — Hát ki van a telefonnál ? — Itt az ügyvéd ur egyik fele beszél. A jó humoráról ismert kereskedő erre ezt kiáltotta be a telefonba: — Hát küldje ide az ügyvéd ur másik felét is a telefonhoz 1 — Versenytárgyalást tart a jövő hó 8-án Zilah r. t. város a tulajdonát képező s a m. kir. pénzügyigazgatóság által bérelt épület, a gőzfürdő, a városháza és a vásárcsarnftk épü­leteinek a f. évben végrehajtandó javítása- s átalakítására, A zárt Írásbeli ajánlatok augusz­tus hó 8-án d. e. 9 órájáig adandók be a polgármesterhez. A szóban forgó munkákra vonatkozó műszaki művelet és részletes felté­telek, valamint ajánlati minta Zilah r. t. város polgármesteri hivatalnál a rendes hivatalos órák alatt megtekinthetők. — Garázda katona. Szelcsán János, helybeli illetőségű katona ki a szatmári méntelep-osztály- nál szolgál és szerdán vasúton ment Nagykároly­ból Szatmárra. Beszeszelt állapotban lóvén, du­hajkodott a vasúti kupéban s ennek több abla­kát betörte. Az állomásfőnökség telfonilag föl­jelentette az ügyet a méntelep parancsnokságá­nak s ez legott két altisztet küldött a vávosba, egy tizedest s egy őrvezetőt, hogy a berúgott katonát letartóztassák. Ezek a Deák téren rá is találtak Szelcsánra, ez azonban még mindig igen ittas állapotban volt s az engedelmességet megtagadta. Amikor pedig tettlegességre került volna sor, kardot rántott s úgy védekezett fö- lebbvalóival szemben. A két ménes katonának utóbb egy csendőrőrsvezető jött segítségére, ki- nak többedmagával sikerült Szelcsánt a földre teperni s kezéből a kardott kicsavarni, Majd megkötözték a garázda közlegényt és nagy nép­tömeg kísérettel a legközelebb fekvő katonai hatósághoz, a honvédséghez kisérték. A katona a részegek akaratosságával makacskodott és egész utón lamentált, hogy ő nem tolvaj, vagy rabló, kit lánczra verjenek, ő magyar gyerek, betyár magyar gyerek: közben belerúgott egy nehány embertársába is, akik a csendőrnek a beszállítás sikeresebb volna érdekében segéd­keztek, végül azonban sikerült őt a közeli hon­védlaktanyáig szállítani. Itt a diszcziplinről megfeledkezett katonát ideiglenes biztonság kedvéért a vártaőrségnek adták át. A „Vármegyei Közigazgatás“ rovat vezetője: NAGY ISTVÁN érendrédi jegyző. Laptulajdonosok: MANYÁK és TÓTH.

Next

/
Oldalképek
Tartalom