Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-29 / 22. szám
22. szám. XXXVI. évfolyam- ■ ' ■- x / f í Nagykároly, 1910. május 29. POLITIKAI LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők | közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Tolephon 59. szám. Telephon 56. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR ANTAL ISTVÁN ;■ J----- Megjelenik minden vasárnap. — í? V'' EL ŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér JELSZAVAK. A közelmúlt tapasztalatai megmutatták a nemzetnek, hogy a jelszó politika olyan , zavart támasztott az országban, mely ha tovább tart, helyrehozhatatlan károkat okozott volna az országnak, amelyek kiheverésebez évtizedek munkája sem lenne elegendő. Ez a politika nem számolt a fejlődés kérlelhetetlen törvényével, hanem észszerű és logikus törvények ellenére oly kérdéseket akart átugrani, olyan intézményeket szétrombolni és újakat állítani a régiek helyére, amelyek megreformálása fokozatos munkával, lépésről-lépésre történő haladással ugyan lehetséges, sőt szükséges, de lerombolni ezeket az intézményeket addig, mig a czélszerübbek és jobbak alapéit fel nem építettük ; esztelenség. j A jelszó politika olyan harezokba kergette a nemzetet, amelyek veszteségei felértek egy vesztett ütközettel. A politikai pártharezok következtében az államszervezet tevékenységében zavarok álltak be, amelyek bénító hatással voltak egész közéletünkre. A belső harezok következtében olyan fontos feladatok maradtak megoldatlanul, amelyek nemcsak erkölcsi károkat okoztak, hanem milliókra menő anyagi kárt szenvedett miattuk az egész ország. A jelszó politikának egyenes következménye volt a gazdasági zavar, amely a kereskedelmi szerződések lejártával állott be, melyeket a belső politikai válság miatt nem lehetett újakkal helyettesíteni, sem a meglevőket meghosszabbítani, mert a törvényhozó testület kicsinyes, személyes és pártérdekért vivott harezokban emésztette fel az erejet és a hemuision közjogi harczaiért az ország vitális érdekeit dóira koczkára. A koczka fordult, a fordulat uj politikai alakulás hajnalát jelentette, amelyet várva-várt az egész ország közvéleménye, mert beleunt a kicsinyes szőrszálhasogató béka-egér harezba és olyan törvényhozó testületet akar látni az ország házában, amely félredob minden közjogi doktrínát és amely reális kérdések megoldására használja a rábízott hatalmat. Az ország megelégelte a jélszc politikát. Komoly munkát követel azoktól, akiknek a kezére a jövőt bizzza. A jövő parlamentja nagy fontosságú feladatok előtt áll. Az- ország politikai és gazdasági jövője attól függ, hogy miként fogják ezeket a kérdéseket megoldani. Ezen kérdések közül a legfontosabb és a legnehezebb, amely a legmesszebbmenő megfontolást és a legtárgyilagosabb kritikát igényli, természetesen a választói jog kérdésé. A mostani czenzusos rendszer elavult. Ez tény. A választói jog megreformálására feltétlenül szükség van. Ez elől még u legkonzervatibb politikus sem zárkózhatik el. De már a reform mikéntje nehéz kérdés. A választói jog általánosítása volna természetesen a legmodernebb és a legradikálisabb mód. Csakhony a mi helyzetünk olyan specziális és számos olyan mellékszempontot kell figyelembe venni, hogy a választói jog általánosítása minden kautéla nélkül olyan merész kísérlet volna, olyan nagy koczkázattal járna, hogy a czenzusos szükkörü választói jogról minden átmenet nélkül nem léphetünk egyenesen az általános választói jog útjára. Harmincz év alatt egész osztályok értek meg arra, hogy politikai jogaikat gyakorolhassák és az állam kormányzásába beleszólhassanak. Ezeknek feltétlenül meg kell adni az aktiv és passzív választói jogot. De vannak viszont olyan népességi rétegek is — es pedig elég tekintélyes számmal —■ amelyeknek a kezében a politikai jog kétélű fegyver, amelyet használhatnak saját esztályérdekeik kivivására, de épen éretlenségük miatt könnyen befolyásolhatók, illetőképességük fejletlen, úgy, hogy ezzel a fegyverrel a kezükben a.nemzet vitális érdekein sebet ejthetnek. 5éta közben. Járkálni, sétálni egészségi szempontból is nagyon jó ; sétaközben azonban megfigyeléseket tenni, tapasztalatokat szerezni a milyen jó, éppen olyan kellemes és szórakoztató. Kezdhetném élőiről s befejezhetném a végén, vagy megfordítva, de legjobb lesz úgy előadni a dolgot, a mint eszembe jut, illetve a hogyan következik. Mindig jó sétálni reggel, délelőtt, délben, délután, este, sőt éjjel is, hajnalban, napkeltekor azonban nem nagyon tanácsos, mert azt találhatnák feltételezni a sétálóról és legyünk őszinték, nem is alap nélkül, hogy valamelyik vendéglőből, kávéházból sétálnak hazafelé a lakásunkra pihenni a séta, akarom mondani az átvirrasztott éjszaka fáradalmait. Sétálhatunk jó és rossz időben, esőben, havazáskor, ta- vaszszal, nyáron, őszszel, télen, a városban, községben utczáról-utczára, a szabadban kün; erdőben, mezőn, még a szőllőben is, ez utóbbi helyet minden utó gondolat nélkül emlitem. Most jönnek a megfigyelések, a tapasztalatok I Nagyon szépek az uj divatu, nagy, szé- leskarimáju női kalapok. Fellendítik a fodrász ipart a kalap alá alkalmazandó bajbetétek készítése által, habár e hajbetétek nem is drágák, két koronáért megvásárolhatók. Hasznosak is e kalapok. Napfényes időben a napernyőt, esőben az esőernyőt majdnem feleslegessé teszik; ilyenkor csak az a kár, hogy miért nem nagyobbak. Szeles időben pedig jobb lenne, ha kisebbok volnának, mert a fuj- dogáló szél kényszeríti minkét kezet a széles j kalap karima leszorítására, nehogy repülés történjék repülő gép nélkül. Ennyit a kalapokról, de megemlítésre . érdemesek a bosszú, hegyes, nyilszerü kalaptük is. Hány élő lény siratja megmaradt fél szemével a másikat, t. i. azt a melyiket e kalaptük egészen véletlenül kiszúrtak, néha ok nélkül, máskor a tolakodó udvarlók elrémitése okából. Kellemetlenné teszi a sétát a por, akár a szél fújja azt, akár a seprés veri fel. A seprésnek, értem az utcza, a járda-seprést, két faját ismerjük, sepernek seprűvel is, de seper és pedig a sétáló egész útvonalát végig sepri a bosszú ruha alj. A por kellemetlen, sőt egészségtelen a sétálóra, segíthetünk a por elkerülésében az öntözéssel és a rövid, bokáig érő ruha aljjal, habár ez utóbbi esetben végleg kimegy á divatból az előnyösen ismert s mindnyájunk által kedvelt fogózás. . . . Temetnek. Falun a menet imádkozva halad az utczán végig a temetőbe a sírig, város helyen is imádkoznak egyesek, a résztvevők túlnyomó többsége azonban — kiki megtalálván a társát — vígan, néha mosolyogva, sőt nevetgélve, nem mondom, hogy kaczagva, de feltétlenül beszélgetve, másokat pletykálva teszi meg az elhunyt végtisztessóg tételén az utat ki egészen a temetőig. Szomorú tapasztalat de igaz, érdemes alkalmilag mégis figyelni. Jönnek a tanuló inas-iskolások az iskolából. Amerre elvonulnak, megélénkülnek az utezák. Lármáznak, füttyölnek, különböző madár s másnemű állathangokat hallatnak, birkóznak, verekednek, káromkodnak hazamenet közben j és hogy szórakozásuk teljes legyen szivarra, | czigarettára, pipára gyujtnak csoportba verődve, takarékoskodva az egy-két szál gyufával a járda közepére állanak, a járókelők úgyis kikerülik őket s a rendőr látkörén is kívül érzik már magukat. Mise zavarjuk őket gyengéd játékaikban s szórakozásaik közepette, hisz az uteza köztulajdont képez. Sétáljunk tovább! Az alkohol ellenes alakok a pálinka mérések közelében társalognak, a szivar rágok élvezete folytán hosszú iv alakban sűrűn öntözve a járdát. Nők, gyermekek ne sétáljanak arra, mert ezek társalgása nem éppen szalóniss, inkább aljas, durva, arezpiritó. Ezek legelső sorban tagjai az alkohol ellenes szövetkezeteknek, mert hiszen nagyon is ebene vannak az alkoholnak, egy csepp alkoholos nedűt sem tűrnek meg a szájaikban, nem kiengedik onnan, sőt ellenkezőleg leengedik torkukon, szóval isznak mindig, különösen pedig akkor, ha van mit. A reggeli, korai séta üdítő, egészséges, csak vigyázni kell, mert a szobaleányok reggelenként szokták tisztogatni, takarítani a szobákat és a portörlőket különös előszeretettel az utezai ablakon rázogatják ki, a baczillusok a portör- lőböl csak úgy szállnak, mint az ének szájról- szájra s mint a madár ágról-ágra. Figyelmeztetni nem lehet őket a portörlő más módon, az udvaron való kirázogatására, mert úgy tűnnék fel a szemlélőnek, mintha udvarlás féléről lenne s?ó, jó tehát a félre értést eleve elkerülni. Máskülönben az utczára könnyebb és szórakoztatóbb nekiek kihajolni az ablakon, most szemlét tarthatnak a járó kelők felett és esetleg eszmecserét is folytat-
