Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-22 / 21. szám
SZATMARMEGY El KÖZLŐN Y Ugyancsak izgalmas harcz színhelye lesz a krassói kerület, hol Lukátiu hívei, a nagysomkuti papok munkájához hasonlóan a román papok dolgoznak szinte tüntetőleg a megyegyüléseinken elhangzott hazafiatlan beszédeiről is közismert nemzetiségi agitátor mellett azonban pozitív értesüléseink szerint hiába, mert a Kerület választó polgárságának zöme ritka lelkesedéssel rajongja körül jelöltjét, Helmeczy Józsefet, kinek megválasztása ma már nem is kétséges. A nagybányai kerületben a napokban tűzi ki zászlaját a nemzeti munkapárt, melynek nagy nevű jelöltjét a legtekintélyesebb pártférfiak fogjak lekisérni a kerületbe. Fehérgyarmaton is testvérharczra van értesüléseink szerint kilátás, hol Luby Gézával szemben Kossuth-párti programmal Dr. Jármy Béla ottani ügyvéd veszi fel a harczot és mint a kerületben szimpatikus agilis ember próbálkozik megbontani a kerületnek eddig Luby Géza mellett évtizedek óta tanúsított szívós magatartását. Szóval a vármegye területen heves választásokra van kilátás és az illetékes hatóságok már intézkedtek is, hogy a veszélyesnek látszó helyzetben lévő kerületekben elegendő számú fegyveres erő álljon rendelkezésre a rend megóvására és eleje vétessék minden olyan rendzarásnak ami akár anyagilag, akar testileg veszélyessé vállhatnek a kerületbeli választókra nézve és a mely fegyveres erő jelentéte biztosítsa a választók szabad akarat nyil- vánulasát. Az anya magához térve kábultságából, felállt és haza felé indult. Hideg szél süvitett végig a csendes utczán. Sehol egy lélek sem járt. Támolyogva ért ki a város végére, hol a vasúti sorompó állta útját. Megpillantva a vasúti sineket, egy gondolat czikkázott át agyán mitől egész testében megremegett. Visszagondolt szegényes kis szobájára hol még három éhező, didergő kis gyermek várja őt haza, remélve, hogy kenyeret hoz. Szemei könnyel teltek meg a gondolatra, hogy mit mondjon éhező gyermekeinek ha üres kézzel tér haza. Gondolatait a meszsziről hangzó gyorsvonat robogása zavarta meg. Az asszony hirtelen elhatározással felemelte a sorompó karfáját és átbújt alatta. Gyermekét k ézen fogva megállt a simpár közepén. Két nagy vörös szem tűnik fel, a mely mindig nagyobb és erősebb lesz. Éles fütyentés hangzik fel, a gőz sipitva tódul ki a vészsipon. Az asszony megbánva elhatározását menekülni akart de már későn volt. Velőt rázó sikoly hagyja el ajkait s a gyorsvonat robogva szóguldott keresztül rajta. * * * Másnap a lapokban a következő liir jelent meg: Ismét vasúti szerencsétlenség történt. A bécsigyorsvonat elgázolt egy munkás asszonynak látszó nőt és egy három óv körüli gyermeket. A rendőrség nem tudta megállapitani, hogy véletlen baleset, vagy öngyilkosság okozta-e a szerencsétlenséget. ______________Somogyi Károly. Sz ínészet. Nyilatkozat. A nagy károlyi újságírói kar folyó 1910. évi május ,hó 16-án tartott ülésében foglalkozván az „Északkeleti Újság“ 1910. évi május hó 8. és 15 iki számában megjelent színházi kritikákkal és ebből folyólag Heves Béla színigazgató kijelentésével és Sipos Zoltán^ szin- társulati tag, valamint Csáky Gusztáv az „Északkeleti Újság“ színi kritikusa között felmerült affairral, egyhangúlag a következő nyilatkozatot fogadta el : „Annak előrebocsátása és hangsúlyozása mellett, hogy Csáky Gusztáv szinkritikus ur bírálatának hangjával és modorjával egyet nem értünk, a bírálatban foglaltakat e tekintetben helyesnek nem tartjuk, a Heves Béla ur azon kijelentését, melyszerint ő a lapok szerkesztőségeinek „potyajegyeket“ ad, valamint Sipos Zoltán ur fellépését, melylyel magának Csáky Gusztáv uron, mint színikritikuson elégtételt akart szerezni, a helybeli újságírói ka-' sérelmének, az ujságirási szabadság megsértésének, a kritika joga kétségbevonásának tekintjük, miért is magukat e szempontból folyólag Csáky Gusztáv úrral szolidárisaknak.valljuk, mondjuk ki. Kijelentjük, hogy mindaddig, inig Heves Béla színigazgató úrtól és Sipos Zoltán társulati tag úrtól megfelelő elégtételt nem kapunk, színi referádát és műsort nem közlünk, általában a színházi hírekkel nem foglalkozunk s a várossal kötött szerződős, valamint az általánosan divó szokások szerint a lapok szerkesztőségeinek járó tiszteletjegyet a színigazgató rendelkezésére bocsátjuk. A Szatmármegyei Közlöny szerkesztősége. A Nagykároly és Vidéke szerkesztősége. A Sxatmárvár megye szerkesztősége. A Nagykároly szerkesztősége A Közérdek szerkesztősége. Az Északkeleti TJjság szerkesztősége Ezen határozat meghozatala után az újságírói kar a következő két nyilatkozatot vette: I. nyilatkozat. Alólirott ezennel kinyilatkoztatom, hogy a napokban magán társaságban tett kijelentésem a potyajegyről tisztán Csáky Gusztáv személyére vonatkozott és távol állott tőlem a nagykárolyi zsurnalisztákat megsérteni, miután sokkal jobban respektálom az újságírói kart; — és tudatában annak, hogy a lapok szerkesztőségének a városi szerződés értelmében competál a tiszteletjegy. Kelt Nagykároly, 1910. május 16. Előttünk : Heves Béla, Csákó Vilmos. színigazgató. Luczay János. II. Nyilatkozat. Alulírott, ezennel kinyilatkoztatom, hogy Csáky Gusztáv ellen intézett támadásom, illetve tettleges inzultusom kizárólag és pusztán csak a velem hírlapban személyeskedő egyénnek szólott és nem az újságírónak. Ez által nem volt távolról sem szándékomban a nagykárolyi hírlapírók tekintélyén csorbát ejteni. Nagykároly, 1910. május 16. Tisztelettel: Sipos Zoltán. Amennyiben a nagykárolyi újságírói kar ezen ügy gyei kizárólag a sajtóvélemény és kritika szabadsága szempontjából foglalkozott, a maga részéről az elégtételadás ezen módját megfelelőnek tartja. * * A harmadik hét mintha jobb pártolás mellett folyt volna le. Része van ebben természetesen a pünkösdi ünnepeken kívül azoknak az elsőrendű újdonságoknak is, amelyeket a direktor ezen a héten előadatott. így e héten háromszor szin rekerült Luxemburg grófja előadása alkalmából teljesen megtelt a szinház. Lehár ejfinom, érzéki zenéjü operettjének ismertetésével nem untatjuk az olvasót. A darab elsőrangú voltát mi sem igazolja jobban, minthogy Budapesten immár diadalmasan halad a 150-ik előadás felé. Konstatálnunk kell azonban, hogy az előadások alkalmával ami közönségünk is a legteljesebb mértékben élvezett, amiben a darabon kívül kétségtelenül része van annak a minta előadásnak, amelyben Hevesék szinrehozták az operettet. A czimszerepet a rekedt Barícs helyett Inke énekelte. Inkéről már sokszor elmondottuk, hogy igazi szalonszinész, finom modorú és elegáns megjelenésű. Angélát Dénes énekelte az ő gyönyörű koloratur hangjával; színpadias megjelenése és Jszép toalettjei e szerepében különösen jól érvényesültek. H. Bállá Mariskán (Juliette modell) immár beteljesedett a jó színésznők végzete; a kritika már csak banálitá- sokat tud írni róla, hogy „ma különösen jó volt, e szerepébe legjobb tudását vitte bele“ stb. Luxemburg grófjában mutatkozott b.e nagyobb szerepben a társulat egyik fiatal tagja : R o o s Jenő (Brissard festő). Rokonszenves megjelenés, ügyes játék, fejlődő hang jellemzik. Sokra fogja még vinni. Az excentrikus Bazilovics Bazil herczeget Somogyi adta, alakításán meglátszott, hogy ez az ő parádés szerepe; komikus szláv dialectusán sokat nevetett a közönség. A díszletek és az egész darab kiállítása szokatlanul szép volt. Az ünnep két napján délután is volt előadás. Vasárnap délután Szulamith-ot elevenítették fel, mig hétfő délután a „Czigánybáró“ czimü operett ment jó előadásban. A szereplők közül különösen Burányit emeljük ki, ki Ba- rinkay szerepében nem csak csodálatosan tiszta tenorhangjával, ezúttal jó játékával is kitűnt. Partnere a czigányleány szerepében Dénes volt. A gyerekhad megnevettetéséről R'nú gondoskodott. Hétfő este egy végtelen kedves, nagyon poetikus diáktörténet került színre telt’ ház előtt: Farkas Imre: „Iglói diákok“ czimü darabja. A főszerepben (Holéczy Pista) Baricsnak kellett volna énekelni, de rekedsege miatt erre nem volt képes. Az egyetlen női szerepet: Évikét Bállá adta fényes sikerrel, Szilágyi Ernőt Petki polgármester szerepében rendkívül karek- tevisztikus volt; nem is hittük, hogy ilyen jól tud énekelni. A fiatal Baghy a logika tanárából csinált kabinet alakítást. Minden mozdulata, minden szava igen jól jellemezte a tudós fél- szegségót. Baghy, ki csak most került ki a sziniskolából, igazán elsőrendű komikus, szép jövő vár rá. Somogyi (Odrobina) Herczeg (Szi- mák) kifogástalanok voltak. Az „Iglói diákok“ előadásánál hibáztatjuk, a rendezés korszerűtlenségét. E darab megírásánál aza czél vezette aszerzőt, hogy bemutassamily más ma a diákság mint hajdan ; ép ezért játszatja a darabot 1860-ban és teszi a szintérét Igló városába. A mi színészeinknek is tehát múlt századbeli diákokat kellett volna megszemélyesíteni, lehetőleg mindannyiuknak magyar ruhában kellett volna öltözni, e helyet azonban volt, ki bankfiunak öltözött és Sipos elegáns utczai ruháján is ott diszlett a virág, holott ő adta a szegény diákot. Ezért nem tetszett a mi közönségünknek a darab, a színészek nem tudták, nem is akarták elénk varázsolni azt a romantikus diák világot, amelyből a szerző darabjához az ihletét merítette. Sokkal stilszeriibb és sikerültebb volt a keddi előadás, mikor is Lengyel Menyhért jóvoltából a japáni jellemmel ismerkedtünk meg a „Taifun“-ban. E darab, mely a legjobb, amit ez évben Írtak, szinte leküzdhetetlen riehézsé- geket ró a színészekre. Alarcz alá kell rejtelegrégibb jóhirnevü saját készitményü czipftraktára Nagykároly, Széchenyi-utcza. SPECIALISTA Estélyi és séta cxipők, valamint párizsi modelek a legelegánsabbb kivitelben és dús választékban Nöi-és férfi_ saját készítésű czipőkben és a legtartósabb vízhatlan vadászcsizmákban.
