Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-01 / 18. szám
SZAT MAR MEGYEI KÖZLÖNY keivel bizonyítva mindazt, amit róla elmondott és a miknek valódiságát Justh Gyula tagadta, Foglalkozott a képviselőházi botránynyal, azokkal a ténybeli adatokkal, melyek azt bizonyítják, hogy az egész előre elkészített terv szerint folyt le, majd áttért a katonai követelmények terén Justh által folytatott lemondó politikára, foglalkozott Justhéknak Lukács Lászlóval folytatott alkudozásaival, a Bécsnek való olcsó felkinálkozással, a bankkérdéssel és Justhnak hírhedtté vált audientiájával, a 67 és 48 közötti viszonynyal, azt bizonyítva, hogy a 48 nem egyéb, mint a 67 továbbfejlesztése és hogy a 48 felépítése csak a 67-es alapon, ez alapnak erősítése által lehetséges, fejtegette Justhéknak a nemzetiségekkel való viszonyát, a parlamenti obstructiót és anarchiát és a nemzet sorsát veszélyeztető és parlamentarizmus alapjait veszélyeztető merényletekkel szemben közös harczra szólította fel a Kossuth és néppártot a parlamenti reform érdekében. Majd a szent és igaz meggyőződés hangján, mint a kit nemzete sorsán aggódva szinte prófétai ihlet'száll meg, következőleg végezte be beszédét. Uraim 1 Igen közel állunk a katasztrófához. Higyjék meg uraim, a könnyelműségnek azon esztendei, a melyek mögöttünk vannak, csak azért múlhattak el nagyobb bajok, nagyobb csapások, nagyobb szenvedélyek pélkül, mert azúr Isten kegyelme még mindig őrködött a nemzet felett. De ma egy hajszálon függ a nemzet sorsa. Bármely pillanatban oly katasztrófa szakadhat ránk, hogy azután késői bánkódás lesz, a mikor a becsületes honfiú egyebet nem érezhet keserves bánatnál. Inkább most, mintsem akkor mondják félrevezetett honfitársaim, hogy most látjuk, hogy nekem van igazam, mint akkor, a mikor késő lesz; inkább térjünk jobb belátásra most, a mikor van még idő, tériünk jobb belátásra és férfias, becsületes, elszánt cselekvésre; arra a cselekvésre, a mely minden magyar emberben azt az érzést kell, hogy felébreszsze, hogy: a nemzet sorsának egy paránya a te kezedben van, te felelsz róla, neked kell úgy eljárnod, hogy Isten és ember előtt vállald a felelősséget. (Igaz! Úgy van ! Hoszszas éljenzés és taps.) képen haragszik a führer ur, meg a káplár ur, még a freiter ur is. Küldjétek egy kis pénzt, mert reggel a keménymagos zuppát nem tudom enni, vacsorára pedig nincsen semmi, aztán akkor még a sarzsi urak sem haragusz- nak, ha van egy kis pénz kéznél, ha a kantinba megyek, meg aztán elveszett a rechtsum is, azt is meg kell venni, nehogy baj legyen belőle. Bzzei zárom levelemet, de pénzt okvetlen küldjétek s maradok a sírig hű kedvesed : Györgye. így telt az idő. A nyolczadik hét utolsó napjaiban egy-kivonulás előtt a káplár ur fogta össze Miskán a köpenyeget és lepattant arról egy gomb. Nem volt már idő fel várni, pedig az udvaron fél óránál tovább álltak elvonulás előtt. Kikapott Miskánk e gomb miatt a főhadnagytól, hadnagytól és végre attól a káplártól is, ki köpenyét összefogta, mind hárman összeszidták. Ebbe is bele kellett nyugodni. Elég kedélyen telt el a nyolez heti kiképzési idő, de az esett legjobban Miskánknak, hogy nem lett egy, esetleg két éves önkéntes. Egyéb baj nem történt. Mind három gyakorlaton túl van már Miska. A gyakorlatokon czivilben volt az irodában alkalmazva, mert meghízott úgy, hogy az egyenruha sziik volt reá. így a három gyakorlaton kirukkolá- son nem volt s borjú se nyomta a hátát és vállait soha. Kövérsége miatt felüvizsgálatra is rendelték, de a vélemény az volt, hogy erős, weiter dienen. Szolgált is az irodában. így töltötte le Miska katonai szolgálati idejét, de akik csak most ismerik őt, — tekintettel mázsán felüli test súlyára, nem hiszik el, hogy ő is volt katona, pedig ez csakugyan, megtörtént és igazán, valóban igy is volt. M-a J—s. Uraim! Az országnak koczkánforgó nagy érdekei nevében, a magyar nemzetnek régi történelmi jó hire nevében, a magyar nemzetnek sorsa nevében és jövője nevében, a melyet annyi vész között, annyi küzdelemmel, annyi munkával és annyi véráldozattal megalapoztak apáink, kérvc-kérem önöket, hogy most szegődjenek teljes elhatározással a helyes irány, az ország megmentésére induló becsületes, tiszta politika szolgálatába. Ajánlom a határozati javaslatot elfogadásra. (Szűnni nem akaró, zajos éljenzés, helyeslés és taps.) (Határozat.) Az elnök a határozati javaslatot ezután egyhangúlag elfogadottnak jelenti ki, Farkas Antal megköszönte Tisza István beszédét. „Jól esik hangsúlyoznom, — úgymond, — hogy mi Tisza István gróf eszméjével teljesen egyetértünk, most, a mikor az ellenpártok és különösen a Justh-párt és annak vezére (Felkiáltások : Abczug Justh Gyula!) igazán czivilizált államokban szokatlan hangon és nem is annyira népies, mint inkább pórias modorban támadta azt a férfiút, akit nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában elsőrendű államfér- fiunak ismernek.“ (Felkiáltások: Igaz! Úgy van!) Végül Keresztszeghy Lajos dr.-t a Szat- márvárosi nemzeti munkapárt elnökéj ajánlja a párt képviselőjelöltül. . (Helyeslés. Éljenzés.) Keresztszeghy Lajos meghajol a párt akarata előtt és a jelöltséget elvállalja, prog- rammja meghallgatására más alkalommal fogja a közönséget felkérni, ezúttal dr. Kelemen Samunak a választói íogról tett nyilatkozatára reflektálva, a szőlősgazda esetét idézi, mikor az egy karóval ütötte jégveréskor a szőlőjét, mondván : „Lássuk, uram Isten, mire megyünk ketten ?“ így fogózik Kristóffyval az a párt, mely a választói jog kiterjesztését akarja. — Ezzel a gyűlés véget ért. Egy Ízben — a gyűlés után — Tisza István grófot és kíséretét az utczai néptömeg elválasztotta egymástól, llosszu ideig áldogált Tisza István gróf Tisza Lajos gróffal a sokaság közepette. Virágot dobtak feléje s mikor ezt kabátjára tűzte, perczekig tartó éljenzéssel köszöntötték éppen azok, a kiktől őt némelyek féltették. A délután folyamán először Csaba Adorján főispánnál, majd a főispán társaságában dr. Boromissza Tibor püspöknél és Vajay Károly polgármesternél tett Tisza látogatást. Érdekes feljegyezni, hogy mialatt Tisza útban volt a püspökhöz,| azalatt a főpásztor őt kereste a Pannóniában és itt értesülvén Tisza látogatásáról, sietve haza hajtatott. Este a Pannónia éttermében 400 teritékü bankett volt, melyen Tiszát Keresztszeghy Lajos és Fechtel János köszöntötték és utóbbi indítványára gróf Ivhuen-Héderváry miniszter- elnököt táviratilag üdvözölték. A fel köszöntőkre szellemesen Tisza válaszolt ürítve, poharát Szatmár város közönségére Toaszlokat mondottak még: György Endre volt miniszter, dr. Vajay Károly, dr. Hantz Jenő és Helmeczy József. Tisza István este 9 óra 10 perczker utazott el Szatmárról. A vonathoz nagy számú hive kisérte ki, a kik lelkes ovatióban részesítették, mig csak a vonat el nem indult. A gyűlés előtt mint már fennebb említettük Nagykároly város nemzeti munkapárti polgárainak egy nagyobb küldöttsége tisztelgett Tisza István előtt. — Örömmel ragadjuk meg az alkalmat — szólt Nemestóthi, — bogy a Nemzeti Munkapárt nagykárolyi híveinek megbízásából tiszteleghetünk Nagyméltóságod, mint hazánk kiváló államférfia előtt. Üdvözöljük Nagyméltóságodat. Meghódított bennünket, az a politikai’ hitvallás, melynek eszméi a Nagyméltóságod által fennen és diadalmasan lobogtatott zászlóra vannak kihimezve. Reánk mindenkor számíthat Nagyméltóságod, mert ezen igaz meggyőződésünktől semmi körülmények között eltán- torodni nem fogunk. Gróf Tisza István válasza a következő volt: — Nagyon köszönöm, hogy eljöttek hozzám. Nagykárolyban, fájdalom, most nem olyan a helyzet, hogy önök a pártunk iránt táplált lelkesedést tettekkel is bebizonyítsák. Arra kérem tehát önöket, hassanak oda, hogy pártunk jelöltjei a megye többi kerületeiben megválasztassanak. Ezekután Domahidy István bemutatta a küldöttség minden tagját, akikkel Tisza István szívélyesen kezet fogott. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete í. hó 24-én d. e. kevés számú bizottsági tag jelenlétében Debreczeni István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Napirend előtt Debreczeni István elnöklő polgármester bejelentette, hogy dr. Roóz Élemér választott képviselőtestületi tag legutóbb városi orvossá választatván, a városi közgyűléseken hivatalból is szavazati joggal bír s igy a megüresedett választott tagsági helyre Kirilla Adolf póttag hivatott be. A tárgysorozat első pontja a Nagykárolyban létesíteni szándékolt ötödik gyógyszertár , véleményezése volt. Fol- tinek Aurél verseczi lakos a Nagyhajdu- város utczára, Csics Béla nagykárolyi lakos a Kölcsey-utczára kéri az ötödik gyógyszertár engedélyezését. A közgyűlés az uj gyógyszertár létesítését nem véleményezte. a nagykároly—somkuti vasút r-t.-nak a szatmár-—bikszádi és szatmár erdődi h. é. vasút részvénytársaságokkal való egyesülése bejelentése kapcsán a közgyűlés elhatározta, miszerint íelir a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez, hogy az egyesült vasutak uj alapszabályaiban továbbra is biztosítsa Nagykároly város azon jogát, amely a nagykároly—somkuti vasúttal szemben eddig is megvolt. A közgyűlés felhatalmazta a tanácsot, miszerint a 7—15 éves elhagyottnak nyilvánított gyermekek gondozási költségeinek megtérítése iránt a vármegyei törvényhatósághoz kérelmet intézzen. A Luby-tábla nevű városi luczernás földnek beltelkekké parczelázása, uj utcza- nyitás s utczai szabályozási vonal megállapítása ügyében előterjesztett tanácsi javaslatot a közgyűlés változatlanul el- fogadta és a parczellázandó területek árát Csipkés András és Péchy László felszólalása után □-ölenként 4 K 50 fillérben állapították meg. A rendőrlegénység a mostani Werndl- féle lőfegyver helyett forgópisztolylyal lesz felszerelve. Hosszú aczélhüvelyü kardot is kapnak majd, de csak akkor, ha a most használatban levő borozott hüvelyű kardok haznavehetetlenekké válnak. A képviselőtestület 78—1907. kgy. számú azon intézkedése, miszerint a- városi alkalmazottak tüzifaszükségletei együttesen szereztessenek be, a következő évekre is kiterjesztetett. Román János városi kerti munkás fizetésének javítása iránt adott be kérvényt A kérelem ilyen irányban nem teljesittetett, legrégibb jóhirnevü saját készitményü cziporaktára Nagykároly, Széchenyi-utcza. Q P F íy I A I 8 Q T ä Nöi-és férfi saját készítésű czipőkben és a legtar- ^ r W I fl U I ^ “ tósabb vízhatlan vadászcsizmákban. Estélyi és séta czipők, valamint párizsi modelek a legelegánsábbb kivitelben és díis választékban.
